Vitéz János püspökről rendeztek konferenciát Nagyváradon

Kitekintő – 2018. október 16., kedd | 14:10

A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye történelmi konferenciát szervezett október 13-án a nagyváradi vár fejedelmi palotájában. A tudományos tanácskozás középpontjában Vitéz János egykori nagyváradi püspök, későbbi esztergomi érsek életműve és Mátyás királlyal való kapcsolata állt.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Mátyás király-emlékévben, „Itt szállt meg Phoebus is, hűtlen honához…” mottóval szervezett konferenciának nem véletlenül a nagyváradi vár adott otthont. Amint Böcskei László megyéspüspök, Fodor József általános helynök szavaira hivatkozva, bevezetőjében fogalmazott: a nagyváradi várban található a váradi egyházmegye bölcsője. Az ilyen jellegű konferenciák célja a nagyjainkra való emlékezés mellett, hogy az általuk képviselt és alkotott értékeket közvetítsük, példájukból tanuljunk – mondta a főpásztor.

Az október 13-án, szombaton tartott rendezvény elején emléktáblát avattak a nagyváradi vártemplomban: a tanuló ifjú Mátyást és a tanító Vitéz János püspököt ábrázoló emléktábla, mely a Nobilitas Egyesület jóvoltából készült, visszakerült eredeti helyére. (Ideiglenes eltávolítását a korábbi felújítási munkálatok tették szükségessé.)

Fodor József általános helynök, nagyprépost Vitéz János püspök nagyváradi kötődéseiről beszélt.

A Szent László Teológiai Líceum diákjainak zenés előadása tette ünnepélyesebbé a konferencia első részét.

A rendezvény második része a fejedelmi palota egyik előadótermében zajlott. Lupescu Radu, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója, a Hunyadi család történetének kutatója Egy család felemelkedésének szimbóluma: Vajdahunyad vára címmel tartott előadást. A vár története szorosan kapcsolódik a család felemelkedéséhez: a Hunyadiak nem csupán gondosan építtették, alakíttatták, az épület szimbolikus jelentőséggel bírt számukra. Hunyadi János s később fia is sokat áldoztak rá. A vár, a családi birtokok 1409-től, az első okleveles említéstől összefonódnak a család nevével, hisz a monumentális épület számos olyan jegyet hordoz magán, melyek abban a korban egyediek voltak Erdély-szerte – ismertette az előadó.

Körmendy Kinga, az MTA Akadémiai Könyvtárának munkatársa, aki egyik szakavatott ismerője a hányattatott sorsú egykori váradi könyvtárnak, Vitéz János könyvtára és a studium sorsa Magyarországon című előadásában a korabeli írásbeliséget vizsgálta. Néhány korabeli, Vitéz János híres könyvtárában található könyvet mutatott be.

Kovács András művészettörténész Mátyás király 16–17. századi kultuszát elevenítette fel. Ismertette: a Mátyás-kultusz még nem alakult ki a király életében, inkább a mohácsi veszteség következtében kelt életre. E történelmi esemény és következményei teremtették meg azt a nosztalgikus emlékezést, mely a török okozta pusztításokat szembeállította a Mátyás jelentette stabilitással, jóléttel. Kultusza nemcsak a krónikák lapjain, hanem épületek feliratain is terjedt, kialakulásában nagy szerepe volt Heltai Gáspárnak.

A konferencia végén Böcskei László püspök köszönetet mondott a résztvevőknek. A rendezvényt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) támogatta.

Forrás: Fábián Róbert/Romkat.ro; Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye

Fotó: Nagyváradi Római Katolikus Püspökség; Romkat.ro

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria