„Mindannyian szentek vállán állunk” – Szent Lászlóra emlékeztek a bécsi Pázmáneumban

Külhoni – 2017. október 13., péntek | 19:30

Október 12-én ünnepi szentmisében emlékeztek Szent László királyra a koronázásának 940. és szentté avatásának 825. évfordulójára meghirdetett emlékév keretében a bécsi Collegium Pazmanianumban. A szentmisét Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke mutatta be.

A szentmise elején a koncelebráló Varga János, a Pázmáneum rektora köszöntötte Veres András püspököt, aki örömének adott hangot, hogy a Szent László tiszteletére meghirdetett emlékévben szerte a Kárpát-medencében számtalan megemlékezésen és közös imádságon vehetett már részt.

Homíliájában a püspök emlékeztetett: Szent István művét Szent László király erősítette meg, így az emlékév mindenekelőtt a hálaadásról szól, ugyanakkor könyörgésünket is magában foglalja. A főpásztor felvezető szavai után feltette a kérdést: hogyan, miként lehetett László egyszerre király és szent? Veres András ezzel kapcsolatban felelevenítette László király édesanyjának, a lengyel Richezza királynénak László lelki életében betöltött szerepét. Neki köszönhette László, hogy később a hit útján tudott járni, katonaként és uralkodóként is – fejtette ki a szentmise szónoka, hozzátéve: a krónikák szerint László nem abban kereste a királyi méltóságot, hogy első legyen, hanem abban, hogy használjon.

Veres András Szent László személyével kapcsolatban hangsúlyozta: László élete Krisztusnak adott élet volt, amelyet a legendák is igazolnak, sőt, már a király földi életében történeteket meséltek hősiességéről. A püspök felidézte Prohászka Ottokár, a Szent László-emlékév keretében a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtárban látható tárlat címében is szereplő mondatát: „A magyar eszmény Lászlóban lett kereszténnyé és szentté.”

A továbbiakban a győri főpásztor utalt Szent László király életének eseményeire, lelki nagyságára István és Gellért szenttéavatási ügyének kezdeményezésében, hiszen István volt az, aki László nagyapját megvakíttatta. Elhangzott a prédikációban az is, hogy a királyi szolgálatra nem önmagát tette meg, hanem arra testvére, Géza halála után kérték fel.

Az MKPK elnöke szentbeszédének végén emlékeztetett: mindannyian szentek vállán állunk, így emlékeznünk kell az örökségre, amelyet ránk hagytak, megbecsülve azt. Szent László példájára meg kell erősödnünk, hogy a minden ember szíve mélyén rejlő boldogság utáni vágyunk beteljesedhessen. A püspök Szent Lászlóhoz intézett fohásszal fejezte be ünnepi szentbeszédét a főpásztor.

A szentmisén elhangzott Dombó Dániel Missa in honorem Sancti Ladislai regis című műve, a bécsi magyar Cantis Arcis kórus előadásában.

A szentmisét követően emlékülést tartottak, illetve megnyitották a Szent László-év programsorozatához szorosan kapcsolódó kiállítást a Pázmáneum első emeletén. A Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával, az Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége – Kaláka Club és a Collegium Pazmaneum közös szervezésében megvalósult eseményen jelen volt Gaal Gergely országgyűlési képviselő, a Szent László-év Tanácsadó Testületének elnöke, Lomniczi Zoltán, a Szent László-év Tanácsadó Testületének tagja, Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának helyettes-államtitka, valamint Karácsonyi Zoltán főosztályvezető.

Az emlékülést a Pázmáneum dísztermében tartották. Varga János rektor felszólalásában elmondta, hogy „jó föltekinteni” arra a Lászlóra, aki egy fejjel magasabb volt mindenkinél, s ez a gesztus nemcsak fizikailag értelmezhető, hanem lelki értelemben is. Az isteni kegyelem működése nélkül ugyanis nem lehetséges ez a feltekintés, sőt egy másik értelemben felmutatás, amely az egész emlékév lényege.

Szilágyi Péter helyettes államtitkár köszöntője során emlékeztetett a király tiszta hitére és erős kezére (amint azt az emlékév mottója is megfogalmazza), az ország védelmezőjeként bemutatva Szent Lászlót. Kiemelte továbbá országokat összekötő szerepét, amely kapcsán felhívta a figyelmet a Mariazellben található Szent László-kápolnára, de megemlítette az ausztriai kapcsolatokat is, középpontba állítva a heiligenkreuzi cisztercita apátságban őrzött 13. századi kódexeket, amelyek Szent László legendáit őrzik.

Szilágyi Péter felszólalását Wurst Erzsébetnek, az Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége – Kaláka Club elnökének köszönetnyilvánítása követte; külön kiemelte Dombó Dánielt, a Szent László-mise szerzőjét.

Gaal Gergely országgyűlési képviselő, a Szent László-év Tanácsadó Testületének elnöke ezt követően nyitotta meg a Pázmáneum első emeletén megtekinthető kiállítást. Felhívta a figyelmet arra, hogy az emlékév négy fontos helyszíne, Krakkó, Zágráb, Győr és Nagyvárad – földrajzi elhelyezkedésüket tekintve – egy keresztet formáznak. Hangsúlyozta, hogy az Árpád-házi királyok kora a magyar történelem legdicsőségesebb időszakát jelentette, hiszen Magyarország a keresztény Európa védelmezője volt már akkor is. A megemlékezés a Cantis Arcis kórus előadásával zárult.

Szöveg: Várkonyi Borbála, a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa

Fotó: Kalló Zoltán

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria