„Szentantalnak kinyílt szép rózsája” – A csodás könnyezés évfordulóját ünnepelték a Csallóközben

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szentantal-bacsfai ferences templom és zárda a kezdetektől fogva kedvelt zarándokhely volt nemcsak a környéken, hanem az egész Csallóközben.

Súlyos sérüléséből való csodálatos felépülése után Liszkai Márton doborgazi földműves a Szűzanya iránti hálából 1703-ban fogadalmi képet festetett, amelyet a szerzetesek a templom oltára mögé helyeztek.

Tizenkét év múlva, 1715. június 19-én, szerdán hajnalban első ízben észlelték, hogy a fogadalmi képen ábrázolt Istenanya vérrel könnyezik. Az eseménynek hamar híre ment a hívő nép körében. Többszöri könnyezést és számos imameghallgatást követően, alapos vizsgálatok után Keresztély Ágost esztergomi érsek 1716. október 16-án engedélyezte a kép nyilvános tiszteletét. Így a fogadalmi kép immár kegyképként mély tiszteletnek örvend a mai napig.

Három évvel a csodás könnyezés után, 1718-ban a hanyatló török uralom alól a Magyar Királyság teljes területe felszabadult. A katolikus egyházfők, XIII. Benedek 1725-ben, majd XII. Kelemen pápa 1737-ben teljes búcsút engedélyezett mindazoknak, akik a csodás könnyezés évfordulóján Szentantal templomát meglátogatják, meggyónnak, megáldoznak, és imádkoznak a mindenkori pápa szándékára.

A csodás könnyezés idei évfordulóján tartott rendezvényt a Mária Rádió is közvetítette. A gondosan előkészített szabadtéri szentmisét heves zivatar hiúsította meg. A lelki programot 14 órakor a fiatalok által előimádkozott rózsafüzér vezette be, miközben az oldalfolyosó gyóntatószékeiben sokan járultak a bűnbocsánat szentségéhez.

A 15 órakor kezdődő szentmisét az újmisés Nagy Tibor mutatta be. Szentbeszédében Szűz Mária és Szent Fia szoros emberi és lelki kapcsolatáról elmélkedett. Jézus ezt a bensőséges viszonyt, ezt a szent kapcsolatot a keresztfáról a legszorosabb szövetségre emelte az ember és az Istenanya között, amikor János apostolt, így vele együtt minket is a Szűzanya oltalmába helyezett. Szűz Mária Jézusba vetett rendületlen hitét a kánai menyegzőn is kinyilvánította, amikor Jézus első nyilvános csodatevése előtt arra buzdított: „Tegyetek meg mindent, amit mond!” S ez az anyai felszólítás több mint tanács: cselekvésre való biztatás, hogy oltalma alatt bátran kövessük Fia tanítását, váltsuk tettekre, hogy majd a megváltás gyümölcseit élvezhessük az Örök Hazában.

A vesperást követően, 17 órakor került sor az ünnepi szentmisére, amelyet Majnek Antal munkácsi megyéspüspök mutatott be tíz paptársával együtt a kegytemplomban; Srankó László plébános üdvözölte a szentantali egyházközség vendégét.

Majnek Antal prédikációjában a Szűzanya könnyeiről elmélkedett, amelyek az irántunk való irgalmasságáról tanúskodnak. Feltette a szónoki kérdést: Vajon miért könnyezik a Szűzanya, nemcsak itt, a Kárpát-medencében, hanem szerte a világon? Miért sír egy édesanya? Hát azért, mert szeretett, oltalmazott gyermekét veszély fenyegeti. Anyai szíve, amely a legszorosabban kötődik Jézus Szeplőtelen Szívéhez, előre látja, hogy a jó útról való lemondás rossz célhoz, sőt katasztrófához vezet. Könnyeivel küszködve figyelmezteti az emberiséget, hogy van kiút a rosszból, van irgalom az Úrnál, van megváltás. Sír az üldözöttekért, a háborúk áldozataiért, a reménytelenül szenvedőkért, a bűnösökért, akiket utolértek bűneik.

A Szűzanya könnyezve kéri imádságainkat, böjtjeinket, jó szándékunkat, hiszen az Istennek Szent Fia, aki a názáreti Szent Szűz által öltött emberi testet, mindig meg akarja menteni a világot.

Az Istenanya alázatosságával forduljunk bizalommal Jézushoz, híven figyeljünk rá, fogadjuk el tanítását, hogy egyre kevesebb okot adjunk Mennyei Édesanyánk könnyezésére, hogy a mi sírásunk is örömre forduljon – zárta homíliáját Majnek Antal.

A szentmise után az ünneplő hívőközösség körmeneten, majd gyertyás keresztúton vett részt. A loretói litánia után Prokopp Mária művészettörténész vetítéssel kísért előadására került sor a Kárpát-medencei Mária-kegyhelyekről, majd este 10 órakor régi rítusú szentmisével zárult a búcsú programja.

Forrás: Ordódy Dénes/szentantal-bacsfai plébánia

Fotó: Márkus László

Magyar Kurír