A diktatúrák egyházi áldozatairól rendeztek tudományos tanácskozást Bécsben

Az eseményt a Szeged-Csanádi Püspökség, a Gál Ferenc Főiskola, a bécsi Pázmáneum, a bécsi Collegium Hungaricum és a Bécsi Magyar Történeti Intézet szervezte, valamint a Gulág Emlékbizottság támogatta.

„A sztálini típusú diktatúrák – Magyarországnak is volt ilyen fiókdiktatúrája, a Rákosi- majd a Kádár-rendszer – nem tolerálták sem az Egyházat, sem a vallást, sem a hagyományos polgári intézményeket, konkurenciát és ellenséget láttak ezekben” – nyilatkozta a tanácskozást követően az MTI-nek Kun Miklós történész, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora. Hozzátette: ennek gyökerei a szovjet rendszerben keresendők.

Kun Miklós az MTI-nek adott interjújában arról is beszélt, hogy Nyikita Petrov moszkvai történésszel együtt végzett kutatásaikból kiderült, hogy a sztálini Szovjetunióban 1939. január elsejei adatok alapján a templomok 97 százalékát bezárták, Minszkben egy templom sem működött, Kijevben kettő maradt három ortodox pappal, holott „a város a kereszténység felvételének fontos helyszíne”. Mindössze másfél év alatt 150 ezer püspököt, pópát és hívőt börtönöztek be – tette hozzá Kun Miklós. Mint fogalmazott: amikor történész barátjával a kutatás közben ezeket az adatokat látták, könnyes lett a szemük.

Horváth Attila egyetemi tanár, alkotmánybíró előadásában kiemelte: a diktatúrákban azért üldözték az egyházakat, mert ideológiát, személyi kultuszt, szinte saját hitet akartak teremteni. Kitért arra is, hogy az egyházi iskolák bezárása mérhetetlen kárt okozott a magyar oktatási rendszernek.

A koncepciós perekre kitérve arról beszélt, hogy Magyarországon minden negyedik pap volt hosszabb-rövidebb ideig börtönben. Megállapítása szerint a sugallt rágalmak miatt még ma is sokak részéről tapasztalható antiklerikális ellenszenv. 

Varga János, a bécsi Pázmáneum rektora köszöntőjében kiemelte: a tanácskozás egyik célja, hogy az egyházi üldözöttek „példáiból megerősödjünk”. Mint fogalmazott: nem öncélú a sérelmek felemlegetése, hiszen az egyházi üldözöttek gyakran úgy jöttek ki a börtönből, hogy már megbocsátottak. Hozzátette: ezt a fajta nagyvonalúságot csak az Istenbe vetett hittel engedheti meg magának az ember.

Bertényi Iván, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója többek között arról beszélt, hogy a totális diktatúrák az igazság birtokosainak gondolják magukat, szinte minden jelenségre választ akarnak adni.

Az osztrák fővárosban található Pázmáneumban, a Pázmány Péter által alapított papnevelő intézetben töltötte 1971-től élete utolsó éveit Mindszenty József bíboros, akit a nyilaskeresztes, majd a kommunista uralom alatt is bebörtönöztek.

Forrás: MTI

Fotó: Pazmaneum.katolikus.hu

Magyar Kurír