Az Osztrák–Magyar Monarchia első világháborús hősi halottjairól emlékeztek meg Rómában

A Piazza Navona közelében található Santa Maria dell’Anima-templom a német és osztrák hívek nemzeti templomának számít Rómában. Ezért is helyezték e templom kriptájában örök nyugalomra az Osztrák–Magyar Monarchia hősi halottjait, az első világháború idején Rómában és környékén elhunyt hadifoglyok maradványait.

A „Nagy Háború” befejezésének centenáriuma alkalmából november 5-én a templom rektora, Franz Xaver Brandmayr mutatott be szentmisét a háború minden áldozatáért, s különösen a templom kriptájában nyugvó 456 katona lelki üdvéért. A különböző nemzetiségű római papok sorában koncelebráltak a magyar és a szlovák papi kollégium tagjai is. A szertartáson részt vett többek között Ausztria, Magyarország, Németország, Olaszország, Csehország, Szlovénia, Hollandia és Svájc nagykövete, valamint Horvátország, Szerbia, Portugália és Grúzia képviselője, akik a mise végén a papsággal együtt vonultak az osszáriumkápolnába az elhunytakért mondott imádságra.

Szentbeszédében Franz Xaver Brandmayr arról beszélt, hogy manapság magától értetődőnek vesszük, hogy béke van, s nehezen tudjuk elképzelni, hogy Európa népei egymás ellen háborúzzanak. Mégis ma is nagy az elégedetlenség az emberek között, ami figyelmeztetésül szolgálhat, hogy folyamatosan cselekedni kell a békéért. Mindent meg kell tenni, hogy megteremtsük az emberek közötti béke feltételeit, máskülönben a háborúk ismét elérnek minket. Ehhez Pál apostol nehéz, de szép iránymutatással szolgál: „senki ne keresse csak a maga javát, hanem a másét is”, illetve „mindenki alázatosan a másikat tartsa magánál kiválóbbnak” (Fil 2,3–4). Ez azt jelenti, hogy törekednünk kell megérteni a másikat, a másik gondolkozását, s ez különösen is feladata a diplomatáknak – fordult Brandmayr a jelen levő nagykövetekhez. Mert az nem segít, ha lebecsüljük, megvetjük azt, aki másként gondolkozik, hanem mindenki iránt megbecsüléssel kell viseltetni. A megbecsülés nagyon is számít: aki nem érzi, hogy becsülik, hajlamos agresszívvá válni, míg a megbecsülés megteremti a béke légkörét, ami az együttéléshez szükséges.

Érszegi Márk Aurél beszámolója ITT hallgatható meg.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír