Fogadalomtétel a nagyváradi premontreieknél

Bevezetőjében Fejes Rudolf Anzelm apát, prépost, prelátus arra hívta fel a figyelmet, hogy Urunk színeváltozásának ünnepén a premontrei rendi család egy fogadalmas taggal gazdagodik. Tavaly nyáron a rendi elöljárók több novíciust költöztettek be a magyar cirkáriába, amelyhez három közösség tartozik, a váradhegyfoki és a csornai prépostságok, valamint a gödöllői kormányzó perjelség. Az öt jelöltből Balogh Alfréd Ferenc Áron tartott ki elhatározásában és szándékában – mondta Fejes Rudolf Anzelm. „Ezt az elköteleződést pecsételi meg első szerzetesi fogadalmával, kérjük ezért Szent Norbert oltalmát, támogatását és pártfogását a mennyből, az elhunyt rendtársak közbenjárását, az élőknek pedig az imádságát, hogy Isten áldja meg őt vállalkozásában.”

Elmélkedésében a premontrei elöljáró hangsúlyozta: senki sem születik premontreinek, hanem azzá válik. Áron testvér is az elmúlt másfél évben ebben a folyamatban vállalt részt, hogy átadja magát ennek az átalakulásnak, a premontreivé válásnak. Márton Áron püspöknek, aki miatt az Áron nevet választotta, az volt a jelmondata, hogy „nem utasítom el a munkát”. Természetesen nem a mi értelmezésünk szerinti munkáról volt szó elsősorban az ő felfogásában, hanem arról, hogy nem vonja ki magát Isten hívó kegyelme alól, és Áron testvér, aki példaképének tekinti a főpásztort, szintén megfogadta ezt.

A keresztény fogadalomtételről és a szerzetesi életformáról szólva az apát megjegyezte: nem csak aszkézisről vagy öntisztulásról van szó, mint a többi monoteista vagy a többistenhívő vallásokban. A lényeg Krisztus szorosabb követése. Az egyháztörténelem folyamán a szerzetesi életforma úgy alakult, hogy e követést a hármas evangéliumi tanács szerint kell megtenni: nőtlenségben, engedelmességben és szegénységben. A premontrei rendalapító Szent Norbert idején e felfogás még nem létezett, más volt az ősi premontrei fogadalom, amelyben Szent Norbert Krisztusnak a szorosabb követését értelmezte. Az eredeti premontrei fogadalom tehát, amelynek az elemei megmaradtak, elsősorban az erkölcs megjavulására, másodsorban a helyben maradásra, harmadsorban az elöljáró iránti engedelmességre vonatkozik.

A színeváltozás ünnepe a monasztikus szerzetességben a beöltözések és a fogadalmak ideje. De nem ezért választották ezt a napot Balogh Alfréd Ferenc Áron első fogadalomtételére, noha a premontrei rend is rendelkezik monasztikus elemekkel – emelte ki Fejes Rudolf Anzelm, majd így folytatta: tökéletesebbnek véli a Szent Norbert-ideált, hiszen a színeváltozás történetében mind a három fogadalomtételi elem, amely az ősi premontrei fogadalomban megtalálható, jelen van, mintha valóban Szent Norbert, aki szeretett volna hasonlítani Krisztusra, ebből a történetből hámozta volna ki az ő szorosabb követését. A színeváltozásnál jelen lévő három apostol – Péter, Jakab, János – karaktere, tulajdonsága, megnyilvánulása párhuzamba állítható mindazzal, amit a premontrei szerzetesek a hivatásuknak tekintenek, ami rájuk is jellemző: a hit, a szeretet és az áldozat gyakorlása.

Forrás: Romkat.ro; Várad.org

Fotó: Romkat.ro

Magyar Kurír