Magyar zarándokok Árpád-házi Szent Kinga nyomán Lengyelországban

Árpád-házi Szent Kinga kultusza Lengyelország déli részén a legerősebb, hiszen Kinga itt, Ószandecban (Stary Sącz) alapított kolostort, majd később, férje halála után ide vonult be klarissza apácának. A lengyel királyné a szandeci hegyekben többször is megfordult.

A hegyi zarándoklat azon az útvonalon halad évről évre, ahol Kinga és a kolostor apácái menekültek a tatárok elől. Ezen az útvonalon immár huszonkilenc éve szervez zarándoklatot az ószandeci Szent Kinga Egyesület, a küngösi Szent Kinga Kulturális Egyesület partnerszervezete. A küngösi csoport tagjaiként idén először vettek részt a zarándoklaton külföldiek. A magyar küldöttség tagja volt Szabó Gergely, Küngös község polgármestere is.

A háromnapos zarándoklat az ószandeci klarisszák kolostorától indult, és a Szandeci-Beszkideken, majd a Pienineken keresztül ismét a szandeci kolostorhoz érkezett vissza. A napi szentmiséken az olvasmányok és szentleckék magyar nyelven is elhangzottak. A küngösiek megmászták a Pieninek legmagasabb pontjait is, a Trzy Korony és a Sokolica csúcsot.

A lelki programon a keresztút egy-egy állomása, valamint a rózsafüzér egy-egy részlete is elhangzott magyar nyelven. A közel négyszáz résztvevő közel fele fiatalokból állt, akik lengyel énekekkel kísérték a programot. A küngösi Szent Kinga Egyesület zászlaját lengyel résztvevők vitték a menet elején, a kereszt, valamint az ószandeci szervezet táblája és Szent Kinga képe mellett. 

A magyar zarándokok hazaindulás előtt erdőgazdászokkal találkoztak, akik az ószandeci Szent Kinga fájának egyik csemetéjét ajándékozták a küngösi egyesületnek. A legenda szerint a csemete anyafája alatt maga a magyar királylány is megpihent egyszer, ám ezt a fát pár éve ki kellett vágni a szandeci kolostor udvaráról, hiszen annyira kiszáradt, hogy veszélyessé vált.

Forrás: Szent Kinga Kulturális Egyesület

Fotó: Takács Zoltán Balázs

Magyar Kurír