Mátyás király-emlékmisét mutattak be a bécsi Stephansdomban

Külhoni – 2018. június 8., péntek | 10:39

Szentmise keretében emlékeztek meg Mátyás király születésének 575. és koronázásának 560. évfordulójáról június 2-án Bécsben. Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspökkel koncelebrált Pál László püspöki vikárius, Vencser László ausztriai magyar főlelkész, valamint Varga János, a Pázmáneum rektora.

Magyarország Miniszterelnökségének Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Magyarság Háza és az Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége (Kaláka-Club) közös szervezésében szentmise keretében emlékeztek Mátyás király születésének 575. és koronázásának 560. évfordulójára június 2-án Bécsben.

A szentmise főcelebránsa Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke volt. A celebrálásban közreműködött Pál László püspöki vikárius (Kismarton), Vencser László, az Ausztriai Idegennyelvű Katolikus Lelkészségek Országos Igazgatóságának igazgatója, valamint Varga János, a Collegium Pazmanianum (Pázmáneum) rektora.

A szentmise elején Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója köszöntötte az egyházi méltóságokat, továbbá Mátrai Mártát, a magyar parlament háznagyasszonyát; Gaál Gergelyt, a Mátyás király-emlékév tanácsadó bizottságának elnökét, a bizottság tagját; id. Lomnici Zoltánt, az Emberi Méltóság Tanácsának elnökét; valamint Bóta Zsolt követet a bécsi nagykövetség képviseletében. Az emlékmisén erdélyi, felvidéki, anyaországi és az Ausztriában élő magyar diaszpóra közösségeinek tagjai is képviseltették magukat.

Csibi Krisztina bevezetőjében felidézte, hogy az emlékévet 2018. január 12-én, a Hunyadi Mátyás trónra jutását segítő szegedi egyezmény aláírásának 560. évfordulóján nyitották meg Szegeden, a Kiss-Rigó László püspök által a dómban bemutatott ünnepi szentmisével, a látogatóközpontban reneszánsz forgataggal és a Dóm téren kézi ágyúk díszsortüzével. Az emlékév során a Pozsonyi Magyar Intézetben megnyílt a Mátyás király – Mecénás és katona című, Merényi Zoltán és Somodi András kompozícióit bemutató kiállítás, Budapesten pedig Mátyás király, az államférfi és törvényhozó címmel emlékülés volt a parlament delegációs termében. A Mátyás király – Mecénás és katona kiállítás azóta körútra indult, már Székesfehérváron, Zentán és Eszéken is megtekinthetette a nagyközönség.

A szentmisén a zenei szolgálatot a Pécsi Bazilika Mozart Kórusa és Zenekara látta el, akik J. G. Lickl C-dúr miséjét adták elő.

Az evangélium lényegi mondanivalóját Kiss-Rigó László püspök szentbeszédében röviden így summázta: „Az evangélista érzékelteti a történettel, hogy Krisztus a törvény szolgasága helyett meghozta az Isten gyermekeinek szabadságát. Az írástudók csak terheket raktak az emberekre aprólékos magyarázataikkal. Jézus az emberekkel való szeretetkapcsolatát úgy alakítja ki, hogy irgalmat tanúsít irántunk. Az emberek közötti kapcsolatban is a legfőbb kötelesség a felebaráti szeretet, nem pedig a törvény betűjén való rágódás.”

A kalásztépés evangéliumi jelenete bagatell történetként hathat a hallgatóság számára, és fölmerül a kérdés, hogyan kerül a Jézusról szóló történetek közé? – tette fel a kérdést a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke, majd folytatta: Ebben az evangéliumi szakaszban nemcsak a szombat megtartásának szigorú parancsával találja szemben magát a hallgatóság, hanem a béna meggyógyításának a csodájával is, amelynek következtében az eseményen jelen levő tanúk, a farizeusok, tiltakozásuk, meg nem értésük jeleként eldöntik, hogy megölik Jézust.

A zsidóknál a szombat megünneplésének kérdése a kiválasztottsághoz, a nép identitásához kapcsolódott: szombaton az Istennel való kapcsolatról gondolkodtak, az Istennel való szövetség megőrzése állt a középpontban. Megemlékeztek arról a napról, amikor Isten kivezette őket az egyiptomi fogságból, és szövetséget kötött velük. A farizeusoknál azonban kifordult ennek a kapcsolatnak az értelmezése, azt gondolták, ők azok, akik helyesen őrzik a szövetség „lángját”, akik helyesen ápolják az istenkapcsolatot. A törvény értelmezésével nemegyszer kiüresítették a szövetség, a parancsolatok igazi értékét, egyben magatartásukkal saját magukat is kizárták az Istennel való kapcsolatból – fogalmazott Kiss-Rigó László.

Jézus azonban bizonyítja, hogy Ő a történelem Ura, hiszen a törvény és a szeretet konfliktusát életével, élete árán egyenesíti ki – hangsúlyozta a püspök. – Beigazolódik a farizeusok szándéka, miszerint Jézusnak életével kell fizetnie, mert tetteivel és igehirdetésével szemben állt korának vallási, ideológiai vezetőivel.

Mindezek fényében a püspök aktualizálta az evangéliumi történet mondanivalóját, és párhuzamot vont a modern kori demokráciák és a farizeusok viselkedése között. Felhívta a figyelmet: ahogyan Jézus korában, úgy ma is az ideológiák őrei Jézus valódi, igazi ellenségei.

Ma az úgynevezett keresztény Európában sokan nemcsak hogy a keresztény hitet, értékeiket veszítették el, hanem identitásukat is. Aki ma Európában hit nélkül él, annak a kultúra, a művészet, a hagyomány egy adottság. Aki ma Európában él függetlenül vallástól, ideológiától, világnézettől, műveltségtől, és ezt a kultúrát tagadja, az saját identitását veszíti el. Ennek kapcsán Kiss-Rigó László felhívta a figyelmet, hogy a személyes istenkapcsolat elengedhetetlen ahhoz, hogy megőrizzük identitásunkat: a hagyományokat és a kultúrát kapjuk, ezt örököljük, de a feltámadott Jézussal való kapcsolat ápolása az, amely a hiteles keresztény élet alapja.

Végezetül azt kívánta a főpásztor, hogy saját nemzeti identitásunk megőrzésében segítsen az igazság ismerete, amelyhez a történelem nagyon sokat segít, s ehhez járul hozzá a Mátyás király-emlékév és -emlékmise is.

Mindezek mellett nem elég azonban, ha valaki nemzeti és keresztény identitását ismeri; a hitért, az Istennel való kapcsolatért mindenkinek egyenként meg kell küzdenie. Jézus nem százalékban méri a kereszténység lényegét. Ő azt mondta, legyünk a közösségeinkben só és kovász, azok, akik identitásuk mellett megdolgoznak a hitükért, azt megvallják, és Istennel személyes kapcsolatot ápolnak mindennapjaikban – fogalmazott a püspök.

Azt kívánom, hogy ez az emlékmise segítsen bennünket identitásunk megőrzésében, hitünk megvallásában és az Istennel való szeretetközösség megélésében nemzetünk, hazánk megszentelődésének javára – zárta szentbeszédét Kiss-Rigó László.

Szöveg: Cseh Csaba

Fotó: Magyarság Háza

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria