Szent Lászlóra emlékeztek Komáromban halála évfordulóján

A kiállításmegnyitóval, előadásokkal, filmvetítéssel, valamint a Ferenc pápa által megáldott Szent László-láng és egy díszes zászló átadásával egybekötött rendezvény este a Szent András-templomban tartott ünnepi szentmisével zárult, amely során megáldották a Szent Lászlóról, Szent Erzsébetről és Szent Margitról készült tűzzománc képeket.

Stubendek László, Komárom polgármestere köszöntötte a jelenlevőket, köztük Okos Márton erdélyi közírót, a Szent László-emlékév egyik kezdeményezőjét, a Tanácsadó Testületének tagját, továbbá a testület elnökét, Gaal Gergelyt, az eladók között Medgyesy S. Norbert művelődéstörténészt és Kiss Tamást, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár igazgatóját, valamint a Nemzetközi Szent György Lovagrend képviselőit. A városvezető röviden méltatta Szent László királyt, aki jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Szent István-i alapokra épült Magyarország tovább erősödjön és virágozzon.

Okos Márton ismertette: a tavalyi Szent Márton- és Márton Áron-emlékév sikerén felbuzdulva a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület és az Emberi Méltóság Tanácsa kezdeményezésére hirdették meg 2017-ben a Szent László-emlékévet a lovagkirály magyar trónra lépésének 940. és szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából. Elmondta: amikor 1964-ben a román kommunista hatalom le akarta bontani Nagyváradon a párt útjában levő Szent László téri templomot, a helyi lakosság összefogása mentette meg az utókor számára. A pünkösdi szentmise után ugyanis a hívek a szentélyben maradtak, majd mások is csatlakoztak hozzájuk, és körbevették a templomot. Elszántságuk láttán nem akadt olyan cég, amely hajlandó lett volna elvégezni a bontásai munkálatokat. Az eset után a bíróság tizenhárom személyt elítélt, de a templom ma is áll. A nagyváradiak hiszik, hogy Szent László segítette meg, kellő lelkierővel vértezte fel őket. Okos Márton hangsúlyozta: „Legyünk büszkék arra, hogy ilyen lovagkirályunk van, a szomszéd népeket pedig arra kérjük, hogy tiszteljék azt a nemzetet, amelynek ilyen uralkodója volt!“.

Gaal Gergely a Tiszta hittel és erős kézzel című kiállítás megnyitója kapcsán feltette a kérdést: Miért is kell a régmúlt eseményeire, jeles személyiségeire emlékeznünk? „A történelem nem lezárt doboz, hanem folyamat. Ha tudni akarjuk, hogy hová megyünk, akkor előbb tudnunk kell azt, hogy honnan jöttünk. Szent Lászlót ma is példaként kell állítani politikusaink, illetve Európa és a világ vezetői elé! Életműve emlékeztet: ma is legyen elég bátorságunk kiállni hitünk, hazánk, családunk, anyanyelvünk és kultúránk védelmében!“

Ez alkalommal Komáromban is fellobbant az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat által az év elején elindított, majd Ferenc pápa által a Vatikánban megáldott Szent László-láng, amely ez évben sok – a lovagkirály életéhez kötődő településre – jut, jutott el. Emellett Komárom város ajándékba kapta a Pécsi L. Dániel jelképművész által készített Szent László-zászlót. Stubendek László polgármester a bejelentésre e szavakkal reagált: „Megőrizzük e lángot, és hűek leszünk Szent László hagyatékához“.

Az élő Szent László – a megénekelt múlt címmel Medgyessy S. Norbert művelődéstörténész beszélt a Szent László-tiszteletről és a lovagkirály győri hermájáról, amely a harmadik legértékesebb ereklye a Szent Korona és a Szent Jobb után. Az előadó kiemelte: Szent László 1083-ban szentté avattatta az államalapító István királyt és fiát, Imre herceget; Gellért püspököt és két zobori remetét, Andrást és Benedeket; ezáltal is bizonyítva, hogy Magyarországot önálló szentjei révén méltó hely illeti meg a keresztény államok közösségében. „Ország- és egyházépítőként is tiszteljük őt” – szögezte le az előadó, aki a jelenlevőkkel elénekelte Szent László király 825 évvel ezelőtt írt himnuszát.

Kiss Tamás, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár igazgatója Testedben ékes, karodban erős – Szent László arcrekonstrukciója címmel tartott filmvetítéssel egybekötött előadást. Egyebek mellett elmondta: a hermát és a benne található koponyaereklyéket, amelyeket 1861-ben a győri bazilika Héderváry-kápolnájában, új oltáron, díszes üveggel borított tartóban helyeztek el, 2011-ben a győri Hittudományi Főiskolán természettudományi és műszaki vizsgálatoknak vetették alá. A 25 perces film Szent László kultusztörténetéről és az arcrekonstrukciós vizsgálatról szólt. Kiderült: a herma valóban az Árpád-házi király arcvonásait tükrözi. A herma tiszteletéhez kapcsolódó monda szerint 1762-ben földrengés volt Győrött, és az emberek Szent Lászlóhoz folyamodtak segítségért, hogy mentse meg a várost. Mivel imáik meghallgattattak, s nem történt nagy kár, Zichy Ferenc püspök elrendelte, hogy minden évben körmenetben vigyék végig a hermát a városon. A körmenetet az 1950 és 1989 közötti szünet után minden évben megtartják.

A kiállítás megtekintése után a jelenlevők átvonultak a Szent András-templomba, ahol Kiss Róbert kanonok, püspöki helynök celebrálta a Szent László ünnepi emlékmisét. A jellemes szent király érdemei közül fontosnak tartotta kiemelni: „tartást adott a nemzetnek”. A mise keretében megáldotta a Fehér Margit képzőművész által Szent Lászlóról, Szent Erzsébetről és Szent Margitról készített tűzzománc képeket. A Nemzetközi Szent György Lovagrend testületének tagjai tiszteletüket fejezték ki a magyar szentek oltára előtt.

Forrás és fotó: Hírek.sk

Magyar Kurír