Ünnep Komáromban – A Szent András-templomot basilica minor rangra emelték

Külhoni – 2018. április 23., hétfő | 0:15

A 29. komáromi imanap keretében április 22-én Orosch János nagyszombati érsek főcelebrálásával ünnepi szentmisén hirdették ki, hogy a felvidéki Komárom Szent András-plébániatemplomát basilica minor rangra emelték.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A vatikáni Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció prefektusa, Robert Sarah bíboros a 443/16. számú „Tyrnaviensis” című dekrétummal Ferenc pápa nevében „basilica minor” kitüntető címet adományozott a Szent András-templomnak. A hívek és a papság kérését annak idején Orosch János nagyszombati érsek terjesztette fel a Vatikánba. A kitüntető címmel rendelkező templomban évente négy alkalommal nyerhető teljes búcsú, valamint a kiváltságok közt szerepel, hogy a templomzászlón, pecséten és felszerelési tárgyakon ábrázolható a Szentszéket jelképező két kulcs.

Az április 22-i komáromi imanapra ezúttal a szokásosnál nagyobb számban érkeztek papok, hívek, közéleti személyiségek – köztük az alsó (magyarországi) Komárom és felső (felvidéki) Komárom polgármestere –, nemcsak azért, hogy Jó Pásztor vasárnapján magyar papi és szerzetesi hivatásokért imádkozzanak (többek közt a nagy számban magyarok lakta Nyitrai Egyházmegye magyar nyelvű lelkipásztori ellátásának utánpótlásáért), hanem a Szent András-templom megnövekedett jelentősége miatt is.

Az ünnepi nap reggelén szlovák nyelvű főpapi szentmisét tartottak a templomban, majd kora délután engesztelő szentségimádás kezdődött (a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészülete jegyében), később elmélkedés hangzott el a május 1-jén boldoggá avatandó Brenner János életéről.

Délután 3 órától keresztutat rendeztek a belvárosban, amely a templomtól indult az Iskola utcán át – a komáromi születésű Jókai Mór szobra és a Hültl Dezső által tervezett, 1913-ban épült kultúrpalota mellett –, a Megye utcára kanyarodott, majd a Klapka György téren álló Szentháromság-szobrot megkerülve, a Nádor utcára térve a Szinnyei József könyvtár mellett tért vissza az indulási helyre. A menet élén az idén 29. alkalommal megszervezett komáromi imanap fakeresztjét vitték, és Prohászka Ottokár püspök elmélkedéseit olvasták fel.

Az ünnepi szentmise a keresztút után kezdődött el. Az oltár közelében Rómából rendelt, a bazilika rangú templomokban elhelyezhető piros-sárga ünnepi ernyőt (amelyet pápai látogatásokra is terveznek) és csengőt helyeztek el. Orosch János nagyszombati érsek vezette fel a „basilica minor” rang kihirdetését. A főpásztor elmondta, hogy a Pozsonyi Főegyházmegyéhez hasonlóan, amelynek két bazilikája van – a Hétfájdalmas Szűz Mária sasvári, valamint Szűz Mária Születésének máriavölgyi bazilikája –, immár a Nagyszombati Főegyházmegye is két bazilikával büszkélkedhet. Az egyik a nagyszombati Szent Miklós-bazilika, a másik mostantól fogva a komáromi Szent András-bazilika.

Ez nem csupán a komáromi plébánia, Komárom városa, a Nagyszombati Főegyházmegye, hanem az egész ország részére nagy megtisztelés Szentatyánk, Ferenc pápa részéről – hangsúlyozta Orosch János. – Mostantól fogva Pozsonyból Budapestre a hajóutat nem csupán az esztergomi bazilika vagy a budapesti Szent István-bazilika látványa, hanem a komáromi Szent András-bazilika látványa is ékesíti.

A pápai bullát Roberto Ottonello érseknek, a Szlovák Köztársaság apostoli nunciusának képviselője olvasta fel latinul, azután magyarul is elhangzott a szöveg. A „basilica minor” cím kihirdetését a hívek tapsa követte.

Orosch János szentbeszédében kitért a Szent András-templom történetére, hányattatott sorsára. Elmondta, hogy a komáromi plébániaközösség történelme szorosan kapcsolódik a Szent András-templomhoz. Az első templom alapkövét Géza fejedelem idején, azaz a 10. században tették le a városnak Szent Andrásról elnevezett részében. A török háború ideje után, a 18. század elején Komárom Magyarország negyedik legnagyobb városává vált, a városi tanács úgy döntött, hogy az eredeti, kis templom szomszédságában egy új, nagyobb templomot emel.

1719-ben elkészültek a tervek, 1723-ban pedig elhelyezték a Szent András-templom alapkövét. Építésére 800 ezer téglát használtak fel a lerombolt újvári erődítményből. A gyors és gyenge minőségű építkezés miatt azonban később több átalakításra volt szükség. A templom és a jezsuita kolostor építését 1763-ban, azaz 255 évvel ezelőtt fejezték be.

Az események azonban nem kedveztek az épületnek. 1763. június 28-án egy földrengés romba döntötte a templomot. A jezsuita atyák 1771-ben újraépítették, azonban csak rövid ideig használhatták, mivel II. József 1773-ban feloszlatta a rendet. Ezután az egyházmegye vette át a templomot, és a későbbiekben az esztergomi érsek a kolostorral együtt átadta a bencéseknek.

1848. szeptember 17-én Komáromban tűz ütött ki, amely csaknem az egész várost elpusztította. A Szent András-templom három napon keresztül égett, a toronyban lévő hét harang megolvadt és leszakadt. Ennek következtében újabb tizenkét éven keresztül folytak az újjáépítési munkálatok – melyek 1860. október 28-án fejeződtek be. Ezen a napon Scitovszky János esztergomi érsek konszekrálta a templomot.

A templomon és környéken, valamint a lakosság körében újabb nagy pusztítást végzett az első és a második világháború. A jelen időben a templom neobarokk stílusban ékeskedik klasszicisztikus elemekkel vegyítve. Utoljára 1975-ben újult meg a templom, majd a múlt század kilencvenes éveiben újították fel a tetőt. A kommunizmus bukása után a templom külsején és belsején nagyméretű javítások kezdődtek – zárta a templomtörténet felidézését a nagyszombati érsek.

Orosch János ezt követően köszönetet mondott minden egyes plébánosnak, aki sokat tett a mai bazilika megújulásáért, köztük megemlítette Kiss Róbertet, a jelenlegi esperes-plébánost, nagyszombati püspöki helynököt is, hiszen a felújítás jelenleg is tart.

A főpásztor arról is beszélt, hogy az új liturgikus felszerelés Ottmar Oliva morva művész nevéhez kötődik. Eredetileg a nagyszombati Keresztelő Szent János-székesegyház részére készült, azonban a Műemlékvédelmi Hivatal nem engedélyezte annak ottani elhelyezését, sem azokat a munkálatokat, amelyekre feltétlen szükség volt a terv megvalósítása érdekében. Ugyanígy nyilatkoztak a statikusok is.

Amikor ennek – az anyagiakban nagyon igényes – tervnek a megvalósításán gondolkoztak, a Nyitrai Műemlékvédelmi Hivatal jóváhagyta, hogy a felszerelés a késő barokk stílusú komáromi Szent András-templomba kerüljön. Ezen a véleményen voltak a Nagyszombati Érseki Hivatal liturgikus bizottságának tagjai is. A főegyházmegye teljes mértékben vállalta az anyagiak rendezését, Ottmar Olivával aláírtak egy szerződést, amely értelmében az összeg megtérítése után a berendezés a Nagyszombati Érseki Hivatal tulajdonába került, amely a legjobb belátása szerint járhat el vele, vagyis a szerinte megfelelő helyen helyezheti el. A művet a Nagyszombati Főegyházmegye a Szent András-templomnak adományozta a bazilika rangra való emelése alkalmából.

Az érsek beszédében továbbá megemlékezett az elmúlt napok nagy prágai egyházi eseményéről, Joseph Beran bíboros földi maradványainak Rómából a prágai Szent Vitus-székesegyházba való hazahozataláról. Joseph Beran sorsa kísértetiesen hasonlít Mindszenty József bíboroséra, mindketten a kommunizmus üldözöttjei voltak. Beran bíboros már fél évszázada nyugodott Rómában, ahol száműzetésben, szeretett hazájától távol kellett meghalnia.

Az ünnepi szentmisét Orosch érsek a következő szavakkal zárta: a Szent András-bazilika „lényege, hogy itt szeretnénk továbbra is találkozni Megváltónkkal, a Jó Pásztorral, és erőt kérni tőle a megpróbáltatások idején, hogy minket, az eltévedt juhokat irgalmas szeretetével elvezessen az örök akolba, mennyei hazánkba”.

Fotó: Lambert Attila

Körössy László/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria