„Felnőtt fejjel gyereknek lenni” – Ecsetvonások Faltis Alexandra portréjához

2019. május 12., vasárnap | 14:07

Faltis Alexandra, az 1962-ben Pécsett született rajzfilmes, illusztrátor, grafikus, festőművész (és áfonyalekvár-főző mesterasszony!) nevével, műveivel már hosszú évek óta találkozom.

Az első igazán döntő „Szasza” (mert sokan ismerik és becézik így) -élményt közös barátunknak, Lázár Ervinnek köszönhetem, akinek Manógyár című könyvét a művésznő illusztrálta. Ezek a képek, Nemes Nagy Ágnes Aranyecsetének vizuális „hangolásával” együtt 1993-ban a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa rangos IBBY-díját hozták meg neki. Idézzünk itt most néhány sort az egyik Faltis-kiállítás katalógusának szövegéből: „Az, hogy meseillusztrációval foglalkozom, olyan természetes dolog számomra, mint ahogy levegőt veszek. Hiszen gyerekkorom óta puha, meleg fészekként öleltek körül a mesék. Egy védőburkot nevelgettem magam köré, mert olyan jó dolog felnőtt fejjel is gyereknek lenni!” A névjegyén önmagát rajzceruzát szorongató katicabogárlányként megjelenítő, csupa élet, csupa játék, nagy betegségéből csodálatosképpen felépült grafikus mindmáig szeretettel és hálával emlékezik vissza pécsi mestereire, Horváth Dénesre és Erdős Jánosra, továbbá azokra az évekre, amikor a Magyar Képzőművészeti Főiskola (ma: Egyetem) alkalmazott grafika mesterképzőjén Zelenák Crescencia irányításával tanulhatott.

Harminc év alatt mesekönyv-illusztrációk tengere került ki Faltis Alexandra keze alól, de készített animációs filmeket, báb-, jelmez- és díszletterveket is. Az utóbbi években született vegyes technikájú művei, montázsai, kollázsai azt bizonyítják, hogy képes a művészi megújulásra. Ez utóbbi alkotásai közül most csak a kevesek által ismert, még nem publikált „művészkönyvének” egyik parádés darabját mutatjuk be: egy többdimenziós hatású kompozíciót, amelynek textil- és papírelemei között egy kékszemű kislány hajókázik a tengeren. Alexandra szeretettel és hálával gondol vissza az évtizedek során Párizstól Ankaráig számos helyszínen kapott elismeréseire, vagy a 2009-es és 2011-es Szép Magyar Könyv versenyen elnyert díjaira, most azonban nem ezekből a díjnyertes munkáiból mutatunk be két szemelvényt, hanem A zöld kaftán című varázslatos Krúdy-kötetből, amely az Unikornis Kiadó Nagy magyar mesemondók sorozatában jelent meg.

Felvidéki születésű fotóművész anya gyermekeként Alexandra a második hazájának érzi Krúdy Gyula és Mikszáth Kálmán szeretett kisvilágát, ezt a gyönyörű régiót, s természetesen a Tátrát is, ahová családjával együtt gyakran ellátogatott Pécsről. Az Unikornis-kötet Krúdy-meséi inkább felnőtteknek, mint gyerekeknek szóló történetek. Az itt közölt képek egyike a Rocambole ifjúsága című történethez készült, s egy nagyon megható jelenetet örökít meg. Egy szegényes, de könyvekkel dugig rakott kis szobában egy hálósipkás apóka egy régi-régi regényből olvas fel egy jól ismert históriát hálófőkötős feleségének, aki könnyes szemmel hallgatja a történetet. A másik kép is ugyanebből a kötetből való: A Jankó című elbeszélésillusztrációja, amelyben a vásári nyüzsgés kellős közepén a nyugalmat a vásártér sokadalmába bekandikáló podolini templom látványa biztosítja.

Ha közvélemény-kutatást tartanánk arról, hogy „Szasza” eddigi életművéből melyek a nagyközönség számára legismertebb epizódok, akkor a Lázár Ervin írói világát képekben megelevenítő opuszok mellett a legtöbben D. Tóth Kriszta két nagy „Lolakönyvét” emlegetnék, a Lolával az életet meg a Nagylánykönyv – Lolával az élet folytatódikot, és a sok-sok, ugyancsak „lolás” mesét és rajzfilmet.

De vessünk egy pillantást a művésznő egy másik profiljára is a már idézett katalógus őszinte, egyszerű szövegéből. Ez pedig egy szép pedagógusi hitvallás: „A grafika és a mesék iránti elköteleződésemet szívesen osztom meg az utánunk következő generációval. A SZÁMALK – Szalézi Szakgimnáziumban tanítok manuális grafikát, grafikaelméletet, mesepedagógiát, művészettörténetet.” És – tegyük hozzá – igazi tan-anyához méltóan gondoskodik arról is, hogy tehetséges növendékeinek műveiből kiállítások szülessenek.

Petrőczi Éva

Magyar Kurír

Az írás az Új Ember 2019. május 5-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink – olvasta már?
nem-akarhogyan-varjak-az-erdelyi-kispapok-ferenc-papat
Nem akárhogyan várják az erdélyi kispapok Ferenc pápát

Ferenc pápa személyében először látogat katolikus egyházfő Erdélybe. A Szentatya június 1-jén mutat be szentmisét a csíksomlyói szabadtéri oltárnál. A Gyulafehérvári Papnevelő Intézet növendékei május 25-én este a közösségi oldalukon tették közzé pápaváró meglepetésvideójukat.

2019. május 25., szombat
gyermekbantalmazas-vatikani-szemmel-hans-zollner-sj-nem-epitkezhetunk-alaaknazott-foldre
Gyermekbántalmazás vatikáni szemmel – Hans Zollner SJ: „Nem építkezhetünk aláaknázott földre”

„Gyermekeink védelmében” címmel szervezett a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) fenntartásában működő Katolikus Pedagógiai Intézet (KaPI) és az Ignáci Pedagógiai Műhely gyermekvédelmi konferenciát május 24-én Budapesten. A találkozó fő előadóját, Hans Zollnert kérdeztük.

2019. május 25., szombat
Útravaló – 2019. május 26., húsvét 6. vasárnapja

Útravaló – 2019. május 26., húsvét 6. vasárnapja

Napról napra közreadjuk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Seregély István nyugalmazott egri érsek útravalóit olvashatják.

Korábbiak »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle