„A nagy teljesítmény a kis feladatok megoldásából áll össze” – Boldog Nikolaus Groß

Kultúra – 2022. január 23., vasárnap | 15:55

Január 23-án emlékezik az Egyház Nikolaus Großra, akit 2001-ben avatott boldoggá II. János Pál pápa. A hétgyermekes családapát a nácik végezték ki 1945-ben.

Nikolaus Groß egy kovács gyermekeként született a Ruhr-vidéken, Niederwenigernben, 1898. szeptember 30-án. 1920-ig bányászként dolgozott, közben továbbtanult. Hét éven át keresztény szakszervezetek munkatársa volt a Ruhr-vidéken és Kelet-Németországban. A munkásság és a keresztény hit iránti kettős elkötelezettség jellemezte, nagy energiával dolgozott a katolikus társadalmi tanítás valóra váltása érdekében. 1926-tól a nyugat-németországi katolikus munkás- és bányászegyesületek szövetségének főtitkáraként tevékenykedő Otto Müller lelkész legszűkebb köréhez tartozott.

1927-ben a Westdeutsche Arbeiterzeitung című munkáslap szerkesztője lett. A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) felemelkedése, majd hatalomra jutása idején határozott vezércikkekben fejezte ki kételyeit a nácik állítólagos szocializmusát illetően, amelyet megtévesztésnek tartott. „A nemzetiszocializmus azért akarja megnyerni a munkásságot politikai eszméinek, hogy a gazdaságiakról elterelje a figyelmet. Milyen nagyszerű hatalommegosztás: a nemzetiszocialisták uralkodjanak a politikában, az üzletemberek a gazdaságban. A munkás mindkettőjük szemében csak málhás szamár” – írta 1932-ben.

Feleségével, Elisabeth Kochhal hét gyermeket neveltek, akiknek igyekezett minél jobb apjuk lenni. „A legmélyebb gondom az, hogyan nevelhetek mind a hetükből rendes, egyenes, erős lelkű embert” – jegyezte fel. Ám nem húzódott vissza családjának idilljébe. Világos volt számára, hogy keresztény hivatásához társadalmi kötelezettségeinek teljesítése is a legszorosabban hozzátartozik. „A legtöbb nagy teljesítmény a mindennapok kis feladatainak megoldásából áll össze. Ennek során mindig a szegények és a betegek iránti különös szeretetnek kell vezérelnie bennünket” – hangsúlyozta.

A náci ideológiával szembeni ellenállásra is katolikus meggyőződése indította. „Katolikus munkásokként nemcsak politikai és gazdasági okból, hanem legfőként vallási és kulturális meggyőződésből utasítjuk el annyira határozottan a nemzetiszocializmust” – szögezte le. 1940-től már betiltották a lapot, melyet korábban szerkesztett, ezért kisebb írásokat adott ki, hogy a munkások hitét és a legfőbb értékek iránti elkötelezettségét erősítse. Többször kihallgatták, és házkutatásokat tartottak nála.

A Hitler ellen 1944. július 20-án megkísérelt merénylet után a nácik minden ellenállást fel kívántak számolni. Großt is, bár ő a merénylet előkészítésében és kivitelezésében nem vett részt, augusztus 12-én lakásában őrizetbe vették. Amikor felesége a börtönben meglátogatta, kezén és lábán is égésnyomokat látott. Bentről küldött levelei megindítóan tanúskodnak arról, hogy nehéz, végül kilátástalan helyzetében az állandó ima volt az erőforrása. Minden levelében ugyanerre, állhatatos imádkozásra buzdította feleségét és gyermekeit.

1945. január 15-én halálra ítélték, és az ítéletet január 23-án végre is hajtották. A sírt és a katolikus temetést egyaránt megtagadták tőle. Holttestét elégették, hamvait szétszórták.

Forrás: Vatican.va; Wikipédia

Fotó: Wikipédia; KNA

Magyar Kurír
(sza)

Kapcsolódó fotógaléria