15 éves a Szent Efrém Férfikar

Kultúra – 2016. december 18., vasárnap | 12:03

15 éves a Magyar Örökség és Budapest Márka díjjal kitüntetett Szent Efrém Férfikar. A Liszt-díjas Bubnó Tamás által 2002-ben alapított kórus missziójának tekinti a kultúrák közötti párbeszéd kialakítását.

A Szent Efrém Férfikar fő célja a bizánci rítusú keresztény világ vokális örökségének kutatása, bemutatása és népszerűsítése mellett az európai kortárs zene új kompozícióinak megszólaltatása és a magyar férfikari hagyomány – Liszt, Bartók, Kodály, Ligeti – ápolása. Énekeltek többek között a King's Singers-szel, Sebestyén Mártával, az Anna and the Barbies-zal, Presser Gáborral, a Budapesti Fesztiválzenekarral, a Moszkvai Pátriarkátus Kórusával és Lalla Salma marokkói hercegnő jelenlétében egyaránt.

Születésnapi koncertjüket az ortodox karácsony napján, 2017. január 7-én a Szent István-bazilikában tartják, ahol a mediterráneum, a szláv világ és a Kárpát-medence karácsonyi tradíciójából összeállított programot Sipos Mihálynak, a Muzsikás együttes prímásának hegedűszólói ékesítik. A korábbi tagság jelenléte okán a műsor egyes részeiben 35 tagú férfikarrá bővül a Szent Efrém, s a hagyományos kántálásba az egész közönséget bevonják.

A Szent Efrém Férfikar 2002-ben alakult meg, s az utóbbi években Magyarország egyik legnépszerűbb vokális együttesévé vált. Az együttes tagjai kivételes hangi adottságokkal és zenei képzettséggel rendelkező énekesek. A férfikar névadójáról, Szír Szent Efrémről (306-373) – akit már kortársai a „Szentlélek hárfája” megtisztelő címmel illettek – feljegyezték, hogy énekei, himnuszai sok embert vezettek vissza az „igaz útra”. 

Missziójuknak tekintik a kultúrák közötti párbeszéd kialakítását, így egyfajta béketeremtő szerepük van a Kelet és a Nyugat között. A kórus gyakori fellépője Európa legfontosabb zenei központjainak és fesztiváljainak, rendszeres résztvevője a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak. Többször adtak már koncertet Marokkóban, Abu-Dzabiban, Oroszországban és a szomszédos határon túli, magyarlakta településeken egyaránt.

A férfikar 2012-ben Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjat kapott a ruszin nemzetiségi kultúra ápolásáért, majd 2014-ben Magyar Örökség díjat vehetett át. Ugyanebben az évben Budapest Főváros Közgyűlése kimagasló kulturális és művészi tevékenységéért Budapest Márka díjat adományozott a Szent Efrém Férfikarnak. Az együttesnek kilenc CD-felvétele jelent meg, amelyek közül a Byzantine mosaics című albumot 2010-ben Supersonic-díjjal jutalmazták Luxemburgban.

Legnagyobb sikereik között tartják számon, mikor az Edelényi Szent János Gimnáziumban sikerült egy pár percre a teljes többszáz fős diákközönség figyelmét megragadni bizánci egyházzenével, vagy amikor 4000 fős közönség és Lalla Salma marokkói hercegnő jelenlétében énekeltek görög-bizánci himnuszokat. Olyan neves zenészekkel léptek fel együtt, mint a King's Singers, Abeer Nehme libanoni énekesnő, a Muzsikás Együttes, Sebestyén Márta, az Anna and the Barbies, Palya Bea, Dés László és Presser Gábor, Lackfi János és Háy János írók, továbbá Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar, a Moszkvai Pátriarkátus Kórusa, az Amadinda Ütőegyüttes és Fassang László.

A Szent Efrém Férfikar alapítója, a Liszt-díjas Bubnó Tamás a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Homrogdról származik. Az ottani görögkatolikus pap fiaként ismerte meg a görögkatolikusok, a ruszinok népszokásait és az ortodox egyházi zenét. 1984-ben Mezei Jánossal megalapította a Budapesti Énekes Iskolát, ami a schola cantorum, avagy katedrális iskola néven ismert, legősibb európai oktatási szisztéma és iskolatípus magyarországi megvalósítása. Az intézmény a Kodály Zoltán és Ádám Jenő által megalapozott zeneoktatási módszer és a középkori schola hagyomány szintézisét alkalmazva a nyugat-európai katedrális iskolákhoz hasonló, ám emellett természetesen a magyar ismeretanyag és zenei kultúra átadását is fontosnak tartja. Bubnó 2002-ben alapította meg a Szent Efrém Férfikart, melynek nem csak kórusvezetője, de zeneszerzőként is több művet írt a férfikar számára.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria