Noha nem az első görög nyelvű Újszövetség, de az első, amely nyomtatásban is megjelent; Erasmus munkájának első kiadása fontos mérföldkövet jelentett. Erasmus Újszövetség-kiadását vette alapul többek között Luther Márton az Újszövetség német fordításához, illetve harmadik kiadása szolgált alapul a King James Bible, azaz a Jakab király-féle bibliafordításhoz, mely 1611-ben látott napvilágot.
Az évforduló kapcsán a L’Osservatore Romano vatikáni lapban megjelent írás Rotterdami Erasmus életéről is szót ejt. Párizsi, oxfordi és itáliai tanulmányok után a németalföldi származású Erasmust 1492-ben pappá szentelték. Az egyházi intézményeket mindig kritikusan szemlélte, mindazonáltal távolságot tartott Luthertől és a többi reformátortól, és gyakran vitába bocsátkozott velük.
Az akkor már ismert filológus Erasmust 1514-ben kereste meg a bázeli Johann Froben, és kérte fel, hogy állítson össze egy görög nyelvű Újszövetséget kiadás céljából. Különös módon az 1516-ban megjelent első kiadást Erasmus a Novum Instrumentum omne címmel látta el, melyet a második kiadásnál már Novum Testamentumra változtattak.
Erasmus sebesen összeállította az anyagot a számára hozzáférhető görög kéziratok alapján, melyekről később kiderült: viszonylag kései, 12. századi kéziratok. Munkáját a humanista szövegkritika elvei szerint végezte; a hiteles szöveget kereste, és igyekezett javítani a korábbi kiadások pontatlanságait.
Forrás: Vatikáni Rádió angol nyelvű szerkesztősége
Fotó: Vatikáni Rádió; Wikipédia
Magyar Kurír
(vn)
Kapcsolódó fotógaléria