A bölcsek álma

Kultúra – 2019. január 5., szombat | 14:00

A Pécsi Egyházmegye a karácsonyi időszakban a székesegyház altemplomába vezető déli lejárat domborművein keresztül idézte fel Jézus születésének történetét. Vízkereszt ünnepéhez közeledve a napkeleti bölcsek álmát megörökítő alkotást mutatják be.

A kissé szokatlan, ám annál bájosabb ábrázolás a bölcsek álmát örökíti meg, mikor álmukban figyelmeztetést kapnak, hogy más úton térjenek haza, ne tudósítsanak Heródesnek a kis Jézusról. A domborművön ez az álombéli intés magától értetődően angyal által történik, aki a Máriához szóló híradás jelenetéhez hasonlóan kezében tartott mondatszalaggal jelenik meg, jobbjával utat mutatva.

A mondatszalagon az evangélium szavai állnak latinul: „Per aliam viam reversi” (Más úton tértek vissza – Mt 2,12). Mennyivel másképp jelenik meg ez a kézmozdulat itt, mint Heródesnél az előző jelenetben! Míg a király fenyegetően szegezi jobbját a bölcsekre, addig az angyal az isteni gondviselés közvetítőjeként óvó, figyelmeztető szerepben jelenik meg.

A három koronás alak egy ágyban, közös takaró alatt kuporogva alszik, ilyenformán vizuális értelemben is tükrözve hármuk egységét, mely a bibliai történetben is megjelenik. A dekoratív mintázatú takaró alatti, kissé megnyúlt, egymáson sorakozó koronás fejek látványa mosolyra fakaszt, mégis elbűvöl a kompozíció naiv találékonyságából fakadó kedvesség. Az életkorból következő hierarchiát tükrözi az alvók pozíciója is: az ágy szélén, a kényelmetlenebb helyen, ahonnan könnyebb legurulni, fekszik az ifjú, míg a fal melletti biztonságosabb, kényelmesebb részen szunnyad a legidősebb király. A kompozíció egyfelől a három látogató egységét jelzi, másfelől viszont a korabeli szemnek bizonyára nem volt meghökkentő e látvány – a hideg, szűkös körülmények mellett nem mindig jutott saját ágyhoz a középkor embere.

Tóth Melinda művészettörténész szerint a kompozíció bizonyára nem a pécsi mester leleménye. A festőművészetben, miniatúrákon szintén találkozhatunk a napkeleti bölcsek ehhez hasonló ábrázolásával. A kőszobrászat számára a román kori francia művészet alkotta meg, azonban említésre méltó, hogy a pécsi alkotás az efféle megjelenítés egyetlen 12. századi példája francia területen kívül.

A sorozat korábbi írásai a Pécsi Egyházmegye honlapján olvashatók.

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Fotó: Loósz Róbert

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria