A középkori zarándokok is szerették a szuveníreket

2019. május 10., péntek | 20:32

A középkori keresztények számára a zarándokjelvények számítottak a leginkább keresett szuveníreknek. Alábbi cikkünk az Aleteia katolikus portálon megjelent összeállítás nyomán készült.

Ma is nehezen állunk ellen külföldön a szuvenírboltok csábításának, hiszen milyen jó lesz majd otthon visszaemlékezni az útra, valahányszor meglátjuk ezt a hűtőmágnest – ezzel nagyjából ugyanígy voltak középkori elődjeink is, akik zarándokok voltak, nem turisták.

Ők a ruhájukon hordták az utak emlékeit, jelezve, hogy ellátogattak erre és erre a szent helyre, és talán még a szent relikviák jelenlétében nyert kegyelmekből is tudnak közvetíteni valamit az otthoniaknak. A szuvenírárusítás emellett védelmet jelentett a szent helyeknek: így talán egy fokkal kevesebb ereklyét csentek el a zarándokok.

A legkorábbi zarándokjelvényeknek azokat a kagylókat tekintik, amelyeket a Szent Jakab-zarándokúton szedtek föl a Santiago de Compostelába tartó zarándokok a 14–15. században. A zarándokjelvény-ipar virágzásnak indult, miután egyre népszerűbbek lettek a szentföldi zarándoklatok és az európai katolikus kegyhelyek.

A zarándokhelyeken árusított jelvények és melltűk többsége olcsó ólomöntvény volt, melyet a külső ruházaton, fejfedőn vagy a nyakban viseltek; tűvel vagy kapoccsal rögzítették, illetve rávarrták a ruhára. A Középkori zarándoklatok enciklopédiája (Encyclopedia of Medieval Pilgrimage) szerint a legnépszerűbb szent helyek és kegyhelyek: Canterbury, Santiago de Compostela, Köln, Rocamadour és Jeruzsálem évente mintegy százezer jelvényt értékesítettek.

A legfelső, cikkindító képen látható zarándokjelvényen Szent György éppen legyőzi a sárkányt, hogy megszabadítson egy hölgyet. Valószínűleg egy windsori zarándoklat alkalmával vásárolták – ott őrizték ugyanis Anglia védőszentjének néhány ereklyéjét (több különös relikvia, például egy állítólag Mária tejét tartalmazó kristálytartó társaságában).

Ez a Becket Szent Tamást ábrázoló ónjelvény a canterburyi székesegyházban található, a szent fejereklyéjét őrző ereklyetartót ábrázolja; valószínűleg a 14. században készült. Valaki olyan hordhatta, aki a Chaucer Canterbury mesék című művéből ismert zarándokokhoz hasonlóan eljutott a kegyhelyre. Becket Szent Tamást, Canterbury érsekét 1170-ben gyilkolták meg.

A fenti képen látható kagylóforma természetesen a Szent Jakab-útról származik. Az ólomöntvények kora előtt ilyen kis korsószerű tartókban vagy üvegcsékben vitték haza a zarándokok a szenteltvizet. Az észak-spanyol partokon nagy számban található fésűskagyló Compostela szimbólumává vált.

A Szent Péter és Szent Pál arcmását ábrázoló, ólomból öntött zarándokjelvény 1200 és 1325 között készülhetett; az angliai Norfolkban találták. Valószínűleg egy római zarándoklat emlékét őrizte.

Ez a 13–14. századra datálható kis kereszt feltehetően Szent Cuthbert mellkeresztjének mintájára készült; az angliai Durham-székesegyház közelében találták, és a szenthez kötődő kegyhelyről hozhatták.

Kicsit későbbi, 15. századi ez az Amiens-ben talált sárgaréz zarándokjelvény, melyen Veronika tartja kezében a kendőt Krisztus képmásával. Azt feltételezik, hogy az emléktárgy Rómában készült, ahol nagy tisztelet övezett egy Veronika kendőjének tartott ereklyét.

És végül ez a 15. századi angol ólomöntvény Szent Mihályt ábrázolja, amint végez az ördöggel; a hátán lévő kis fület lehetett felvarrni a ruhára.

Fordította: Verestói Nárcisz

Forrás: Aleteia.org

Fotó: British Museum (CC BY-NC-SA 4.0); Portable Antiquities Scheme

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kultúra
Vezető híreink – olvasta már?
-miert-csak-szakallas-embereket-latni-templomi-kepeken-derus-egyuttlet2-gyori-szeretetnapon
„Miért csak szakállas embereket látni a templomi képeken?” – Derűs együttlét a győri Szeretetnapon

Május 25-én ismét szeretetnapot rendeztek Győrben, amelynek minden bevétele Böjte Csaba Szent Ferenc Alapítványát illeti. Nagyszalontai sportközpontra gyűjtenek.

19:24
a-keresztenyseg-hetkoznapokban-dol-el-interju-szilvasy-laszlo-uj-piarista-tartomanyfonokkel
A kereszténység a hétköznapokban dől el – Interjú Szilvásy László új piarista tartományfőnökkel

A Piarista Rend Magyar Tartományának káptalanja Szilvásy Lászlót, a tartomány ökonómusát választotta tartományfőnökké márciusban. Hogyan tölti be hivatását az egyén, a szerzetesközösség, az iskola életében? Sok egyéb mellett ezekről a kérdésekről beszélgettünk a provinciálissal.

19:59
Útravaló – 2019. május 26., húsvét 6. vasárnapja

Útravaló – 2019. május 26., húsvét 6. vasárnapja

Napról napra közreadjuk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Seregély István nyugalmazott egri érsek útravalóit olvashatják.

Korábbiak »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle