A Pauler Ákos filozófiáját bemutató kötetről – Minden istenkeresés igazi célját és értelmét kereste

2019. március 14., csütörtök | 8:01

Zimányi Ágnes „Az Abszolútum jelentősége és ismeretének eredete” című könyvéről, amely a Magyar Kurír Új Ember Kiadványok sorozatában jelent meg, Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető tanára írását közöljük.

A kedves olvasó egy sikeres PhD-dolgozatot tart a kezében, mellyel Zimányi Ágnes elnyerte tavaly a hittudományi doktori fokozatot a PPKE HTK-án. A szerző a 20. század egyik legnagyobb magyar filozófusa, Pauler Ákos munkásságának egyik mindeddig háttérben levő témáját, az abszolútum problémakörét tűzte kutatása tárgyául.

Az abszolútum fogalma örök és ezért mindig időszerű témája filozófiának és vallásnak egyaránt. Ha elfogadjuk, ha elutasítjuk, csak egy másfajta abszolútum nevében tehetjük, vagy az alternatív lehetőségek elutasításának következtében vallhatjuk. Végső bizonyosságot és általa állásfoglalást vele kapcsolatban így nyerhetünk. Örök e téma, tehát kifogyhatatlan, vagyis mindig aktuális kutatási téma annak a számára, aki keresi e végső bizonyosságot, hát minden bizonnyal talál valami újat, újszerűt. Nemcsak a tudomány gazdagodik (vagy hamis abszolútum tételezése esetén bizonyos értelemben szegényedik) így, hanem a kutató ember személyisége is érlelődik. Hol a bölcselet szolgáltat jobb irányt, hol pedig a vallási meggyőződés segít az abszolútum felé menetelés során a tájékozódásban.

Az abszolútum kutatásában nagy vonalakban két irány közül választhatunk: vagy a magunk útját járjuk, vagy a vonatkozó probléma-tudatot tanulmányozva külön vezetőt (mestert) választunk magunknak. Igaz, a magunk útját is csak akkor járjuk eredményesen, ha valóban fel tudunk kapaszkodni a korábbi mesterek vállaira, hogy messzebb láthassunk. A dolgozat írója az utóbbi utat választotta, s mesteréül a magyar Pauler Ákost és bölcseletét nevezte meg.

Pauler Ákos (1876–1933) rendszeralkotó filozófus, igazi metafizikus elme, a magyar bölcselet egyik legkülönlegesebb alakja. Gondolkodása az örök érvényű igazságra irányul, végső célja átfogó világmagyarázat megalkotása. Rendszerének középpontja a vallás Isteneként azonosított Abszolútum, aki minden ismeretünk eredete, lehetőségi feltétele, egyben minden megismerésünk végső célja is. Objektív idealizmusa alkalmas rá, hogy egységes világnézet utáni vágyakozásunkat kielégítse és meggyőzzön bennünket a létezés szépségéről, igazságáról, Istentől nyert értelmességéről. A helyenként egyenesen izgalmasnak is mondható értekezés Pauler Ákos gondolatvilágának föltárása mellett, összehasonlításként felrajzolja annak a kornak az eszmei helyzetét is, amelyben Pauler filozófiája megszületett és kifejlődött.

E tekintetben is úttörő a törekvése, mivel – bár létezik örökségének egyfajta kutatása– mintha mostohagyerekként kezelné a szakma ezt az örökséget. Megvoltak a jó kezdeményezések, gondoljunk Hanák Tibor Elfeledett reneszánsz, vagy Somos Róbert Magyar filozófusok útkeresése című munkáira, mégis a 20. század első felének magyar bölcseleti örökségét mintha ignorálná a szakma. Pedig ez a korszak valóban reneszánsz volt a magyar szellemi életben, filozófiában, jogban (gondolok itt Szabadfalvy József összefoglaló munkájára), teológiában és a szaktudományokban egyaránt. Mi magyarok, valahogy mintha mindig a külföldet bölcsebbnek tekintenénk, s lenéznénk a saját nagyjainkat, akik – ha tárgyilagosan összevetjük a munkásságokat – semmivel sem voltak kevesebbek külföldi kortársaiknál. Ezért is örvendetes, ha valaki disszertációja témájául egy magyar gondolkodó szellemi örökségét, vagy annak egy szegmensét választja. Már maga az a dolog, hogy így ismét a probléma-tudatba kerül valami, ami egyébként időtálló, már az is igazi tudományos teljesítmény. Ti. az, hogy egy ilyen munkálkodás meggyőzi a kortársakat arról, hogy az adott szellemi örökséget nem szabad a feledés homályában hagyni, s vele komolyan foglalkozni szükséges. E tekintetben is egyfajta novum-mal állunk tehát szemben. Az igazság kutatásának ugyanis egyik örök elve: vetera novis augere et perficere, illetve az elv megfordítása: nova veteribus confrontare, verificare, falsificare. Ma már tudjuk, hogy nemcsak a régieket kell az újakkal gazdagítani és tökéletesíteni, hanem az újakat is szükséges a régiekkel összevetni és korrigálni. Így maradhatunk tárgyilagosak és kiegyensúlyozottak tárgyunk feltárásában és megítélésében.

Egy jó mester választása szinte azt eredményezi, hogy a probléma tanulmányozója már-már mást se tesz, csak hagyja magát a témától (és a mestertől) vezettetni. Ahhoz, hogy lássunk, először természetesen a mestert kell megérteni, felfogásmódjára így ráhangolódni, aki a magasságok felé ezáltal vezet bennünket. Csak ez után érdemes és szükséges az alternatív felfogások tanulmányozása.

Pauler Ákos esetében az életének sajátos felfogási korszakai jelzik abszolútum fogalmának változását, s jó szívvel mondhatjuk, igazi fejlődését. Erre a fejlődési vonalra-fonalra fűzte fel jó érzékkel a könyv írója is témája, a pauleri abszolútum fogalmának kifejtését és vetette össze a keresztény bölcselet, illetve a katolikus teológia egyes neves képviselőinek abszolútum fogalmával. Ahogy Pauler is egyre átfogóbban és elmélyültebben látott, úgy csúcsosodik ki a dolgozat menete is az abszolútum egyre árnyaltabb megközelítésében. Eredetinek tűnik az író meglátása, amikor hasonlóságot mutat ki Paulernek az abszolútum megismerésére vonatkozó nézetei (a ráébredés fogalma) és a mértékadó teológusok vonatkozó kategóriái (anamnészisz, illumináció, excessus, Vorgriff) között.

Jól láttatja e doktori disszertáció írója azt is, hogy Pauler tulajdonképp a keresztény Isten-fogalomhoz jut el, nemcsak gondolati erőfeszítéssel, de személyes elköteleződéssel is (S ez a kettős gyümölcs minden istenkeresés igazi célja és értelme). A mester immár ráébredt arra, hogy vallás és bölcselet nem ellenségek, hanem szövetségesek, s hogy az értelmi és személyes erőfeszítés (az előítélet minden kísértetével való eredményes megküzdés után) tulajdonképp természetesen jut el a keresztény Isten-fogalomhoz, s képes valami igazán időtállót meglátni benne, az élete alakítása számára pedig valami végső bizonyosságot, állásfoglalást szerezni. Példa tehát számunkra Pauler elkötelezett útkeresése és az általa megtalált igazság segítheti az utókor keresőit a tájékozódásban, az Abszolútum létére és megismerésére való ráébredésben, a Hozzá való viszonyunk tudatosításában és tudatos alakításában. A könyv olvasása nemcsak szellemi kalandot, hanem az Abszolútum léte és a Hozzá való kapcsolatunk tudatosodását is ígéri, megvilágítva az emberi létezés értelmét.

Kuminetz Géza,
a PhD-dolgozat bírálója

Az Abszolútum jelentősége és ismeretének eredete Pauler Ákos bölcseletében című kötet megvásárolható az Új Ember könyvesboltban (Budapest, V. kerület, Ferenciek tere 7–8. Nyitvatartás: hétfő, kedd, csütörtök, péntek: 9–17 óráig; szerdán 10–18 óráig) vagy megrendelhető online könyváruházunkban.

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kultúra
Vezető híreink – olvasta már?
320-eve-tortent-az-elso-sumegi-csoda
320 éve történt az első sümegi csoda

A Sümegi Csodatévő Szűzanya emlékévéhez kapcsolódva március 15-én Márfi Gyula érsek mutatott be szentmisét a Sarlós Boldogasszony ferences kegytemplomban Reisz Pál ferences házfőnökkel, Nagy József kanonokkal, sümegi főesperes plébánossal, valamint környékbeli papokkal együtt.

12:04
csak-azok-kepesek-vedelmezni-akik-szeretettel-szolgalnak-ferenc-papaert-adtak-halat-budapesten
Csak azok képesek védelmezni, akik szeretettel szolgálnak! – Ferenc pápáért adtak hálát Budapesten

Ferenc pápa megválasztásának hatodik évfordulója alkalmából Michael August Blume érsek, apostoli nuncius ünnepi hálaadó szentmisét mutatott be magyar nyelven, Szent József főünnepén, március 19-én a budapesti Szent István-bazilikában.

2019. március 19., kedd