A velünk élő reneszánsz – Mátyás király koráról látható kiállítás Győrben

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A tárlat alapját a Győrben őrzött, Flavius Blondus itáliai humanista által jegyzett Corvina újbóli, hasonmás kiadása adta. A Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, valamint a Szent László Látogatóközpont szervezésében létrejött kiállítás a Gutenberg tér 2. szám alatt tekinthető meg.

A megnyitó napján az érdeklődők egész délelőttös programsorozaton vehettek részt. Veres András győri megyéspüspök és Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket.

A programok kezdetén Kátai Zoltán énekmondó reneszánsz zenedarabokat adott elő. A reneszánsz és a humanizmus jelenségéről, valamint a humanista Flavius Blondus életéről és a Győrben őrzött Corvináról beszélt Kiss Tamás, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár igazgatója és Tolnay Imre képzőművész.

Az Újraálmodott Róma (Roma instaurata) című Corvina nem más, mint egy 15. században élt tudós elbeszélése az Örök Városban még fellelhető ókori építményekről, emlékhelyekről. Sok római épületről Flavius Blondus leírásai alapján van tudomása a ma élő embernek. Róma emlékhelyeiről szóló műve útikönyvként is szolgálhat. Így tekintett a Győrben őrzött Corvinára Szabó Béla fotóművész is, aki művészi igényű képeket készített a krónikában leírt helyszínekről, emlékekről. Ekképp kapcsolódik össze e kiállítás keretein belül a 21. század a reneszánsz korszakával és az az ókori világgal. E közel kétezer éves időutazás alapja „a győri Corvina” néven emlegetett Flavius Blondus-kötet. A könyvritkaságot hasonmás kiadásban újra megjelentette a Pytheas Könyvmanufaktúra, hogy a szélesebb közönség számára is elérhetővé váljon.

A délelőtt második felében két tudományos előadást hallgathattak meg  a megnyitó résztvevői, és megtekintették Az újraálmodott Róma című dokumentumfilmet.

Mikó Árpád, az MTA BTK Művészettörténeti Intézetének tudományos főmunkatársa ismertette a Corvina-kutatás közel másfél évszázados történetét, amelyben Rómer Flórisnak is kiemelkedő szerepe volt. Az előadó kitért Mátyás király könyvtárának jellegzetességeire, nagyobb korszakaira, elhelyezve a könyvtárat az európai udvarok könyvtárainak sorában. Az előadó kiemelte, hogy Mátyás örökségének a legtörékenyebb része, a könyvtára és annak szellemisége maradt fenn.

A tudományos szekciót Kiss Erika, a Magyar Nemzeti Múzeum művészettörténészének előadása zárta, aki a reneszánsz kori ötvösművészeten keresztül mutatta be a 15. századi udvari reprezentációt. Ennek során bizonyította a többféle reneszánsz irányzat egymás mellett élését, ami akár egyetlen ötvösművön, az Esztergomban őrzött Mátyás-kálvárián is megmutatkozik.

Az eseményen vetített dokumentumfilm ismerteti Hunyadi Mátyás híres könyvtárát, a Bibliotheca Corvinianát és annak európai jelentőségét. A film a reneszánsz Rómába vezet, ahol a nagy építkezések hatására kezdtek eltűnni az ókori emlékek, épületek. Az alkotás segít megismerni Flavius Blondus élettörténetét és művének hatását.

Győr városa és a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár a kiállítással az egész Kárpát-medencére kiterjedő, egy éven keresztül tartó kulturális programsorozatba kapcsolódott be, ugyanis Mátyás király születésének 575. és királlyá választásának 560. évfordulójára a Nemzetpolitikai Államtitkárság a 2018-as évet az uralkodó emlékévének nyilvánította.

A szeptember 30-ig minden nap 10 és 18 óra között látogatható tárlat bemutatja a város kötődését az európai reneszánszhoz és legismertebb magyarországi képviselőjéhez, Mátyás királyhoz.

Forrás: Oláh Róbert/Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár

Fotó: Szabó Béla

Magyar Kurír