Az élet ereje – kurd népdalest a Párbeszéd Házában

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Szileman Guli Irak északi részéről származik, családjával – feleségével és négy gyermekével – a Jezsuita Menekültszolgálatnak köszönhetően leltek otthonra a budapesti Párbeszéd Házában. A Magyarországon oltalmazott státuszt kapott család feje hazájában ismert énekes volt. November 3-án a kurd nép gazdag dallamvilágával ismertette meg a fővárosi jezsuita központ közönségét.

A vendégeket az est moderátora, a Párbeszéd Háza igazgatója, Sajgó Szabolcs SJ fogadta. Hangsúlyozta, a találkozás arra hív mindannyiunkat, hogy az ismeretlenbe saját félelmeink által kivetített negatív képektől megszabaduljunk, és lépjünk egyet egymás felé.

Szileman Guli erővel teljes, sokakat megindító hangon kezdte énekelni az első népdalt, majd bevonva a közönséget mindenkit tapsra hívott. S ezt a gesztust mindvégig megtartotta, amivel a hallgatóságot közönségből közösséggé formálta. A kurd népdalok különleges hangzásvilága a hallgatók arcára egyszerre csalt mosolyt és szemükbe könnyeket; Szileman Guli előadása, dacára az átélt viszontagságoknak, az élet erejét hirdette.

Az előadást meg-megszakító beszélgetések során kiderült, hogy a népdalok a hegyekkel borított Kurdisztán természeti szépségeit, illetve (hasonlóan a magyar népdalok sokaságához) a szerelmet idézik fel. A dalok a szerelem és az élet drámájáról szólnak – magyarázta az előadó. Elmondta azt is, hogy a kurd dallamok tájegységenként változnak, ahogyan a nyelvi dialektusok is, így különbségek fedezhetők fel egy-egy hegyvidék lakóinak nyelve és dallamvilága között. Szileman olyan dalokat adott elő, melyek az iráni határról származnak, és bemutatott egy tradicionális kurd esküvői táncot is, amelybe a közönség soraiból is többen bekapcsolódtak.

Sajgó Szabolcs először a népi kultúráról kérdezte az énekest, illetve a hangszerkíséretet adó Faradot, aki több éve Magyarországon él. Az előadók bemutatták a szaz nevű héthúros pengetős hangszert, amelyet imádságok alkalmával is használnak. Azt is elmondták, hogy általában családi házaknál gyűlnek össze, ahol a pap játszik ezen a leginkább gitárhoz hasonlító hangszeren.

Sajgó Szabolcs kérdésére, hogy Szileman hol tanulta a zenét, az énekes elmondta, hogy ő maga sehol, csak felismerte, hogy ehhez van tehetsége.

Szóba kerültek a kurd nemzeti ünnepek, így a március 21-ei újév, illetve a ramadán és az ásúrá (az özönvíz elmúlására, illetve többek között az Ádám és Éva teremtésére való emlékezés ünnepe), amelyet iszlám hívőként a kurdok is megünnepelnek.

Szileman Guli az esten többször is köszönetet mondott a magyaroknak, hogy befogadták őt és családját, és megvallotta, hogy szülőhazája után Magyarországot második otthonának érzi. És bár a nyelv elsajátítása a legnehezebb, reménykedik abban, hogy a későbbiekben szolgálatot tud majd tenni az országnak. Ahogy fogalmazott: a kultúrák találkozásában mindenki gazdagodik.

Szileman Gulival A Szív jezsuita magazin készülő decemberi számában is találkozhatnak majd az olvasók: az énekessel Sajgó Szabolcs készített interjút.

Fotó: Merényi Zita

Várkonyi Borbála/Magyar Kurír