A politikai foglyokat őrző Gulág szimbolikus név, hiszen a szovjet kényszermunkára hurcoltak különböző típusú munkatáborokba kerültek – emlékeztetett az alkalmi bélyeg ünnepélyes bemutatásán Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Mint elmondta, az általa vezetett Gulág Emlékbizottság arra a sok százezer magyarra, köztük sok svábra és zsidóra kíván emlékezni, akiket a különböző típusú szovjet lágerekbe hurcoltak.
A magyar kormány 2015-öt és 2016-ot a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéveivé nyilvánította, majd az emlékbizottság ezt 2017. február 25-ig, Kovács Béla kisgazda politikus elhurcolásának 70. évfordulójáig, a kommunizmus áldozatainak emléknapjáig meghosszabbította.
Az emlékév véget ér, de az emlékezés nem marad abba. Ez az emlékezés megadta a figyelmet és tiszteletet azoknak a honfitársainknak, akik áldozatai lettek a kommunista elnyomó rendszernek, de azoknak is, akik helytállásukkal hőssé váltak – emelte ki Balog Zoltán.
Az emlékezésnek több módja is van, fontos például, hogy a fogyatkozó számú tanúk emlékezzenek. Emléket lehet állítani hatalmas emlékművekkel is, jelenleg például a ferencvárosi pályaudvarnál készül egy Malenkij robot-emlékmű. És az emlékezésben fontos szerepet tölthet be a posta is, mert a bélyegkibocsátás is egyfajta emlékezés, egyfajta „emlékműállítás” – hangsúlyozta a miniszter.
Illés Zoltán, a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatója hozzátette, az ifj. Szunyoghy András tervei szerint az ANY Biztonsági Nyomdában, 200 ezer példányban készült, fogságba esett és szabaduló madarakat együtt ábrázoló bélyeg február 1-jétől kapható.
Balog Zoltán újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az emlékbizottság a szovjet megszállás áldozatainak emlékét is ápolni kívánja. Szóba került, hogy a Szabadság téren állítsanak a tiszteletükre emlékművet, ezt a kérdést társadalmi vitára is bocsátották. A javaslatot támogatja az emlékbizottság is.
Forrás: MTI
Fotó: Máthé Zoltán/MTI
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria