Értelmet adni az életnek a szomorúságban is – Ádám almái a Vászonkrisztus filmklubban

A mozi egy dán kisvárosban játszódik, egy mini evangélikus közösségben. Itt kell letöltenie 12 hetes büntetését a neonáci ifjúnak, Adamnak. Rajta kívül tagja még az átnevelő tábornak a korábban lányokat megrontó, alkoholista, kórosan elhízott egykori teniszreménység, Gunnar és a bankokat raboló arab Khalid. Hamarosan csatlakozik hozzájuk Sarah, aki Indonéziában dolgozott szociális munkásként, s egy alkalmi kapcsolatából állapotos lett. Sarah is iszik és mellette a kábítószert is kipróbálta már. A közösség vezetője a jólelkű Ivan, aki számára nem létezik rossz ember, vallja, hogy minden gonoszság az ördögtől származik. Ivant elképzelhetetlenül sok szenvedés érte élete során (anyja meghalt a szülésben, ezt követően nővérével együtt ki voltak szolgáltatva brutálisan durva, pedofil apjuk kényének-kedvének, később a nővére is meghalt, felesége pedig öngyilkos lett, amikor testileg és szellemileg fogyatékos fiuk született). Mindezek ellenére Ivan optimizmusa töretlen, bízik az emberi jóság érvényesülésében, abban, hogy Isten mindenkor mellettünk áll.

Jensen filmje egyrészt fergeteges vígjáték, másrészt mindenkor aktuális teológiai kérdéseket vet fel, így a hit és a kegyelem kérdését. Az Istenben bízó embert gyakran érik elképzelhetetlenül súlyos megpróbáltatások, míg a hitetlen, gonosz eszméket követő személy akkor is megkaphatja Isten kegyelmét, ha nem tesz érte semmit. Kezdetben Adam az erőszakot képviseli, és mindenáron szembesíteni akarja Ivant azzal, hogy hazugságban, egy nem létező álomvilágban él. Le akarja rombolni Ivan hitét, és amikor ez időlegesen sikerül neki, kárörvendezik. Ám Ivan személyiségéből valami földöntúli derű, jóság árad, s ennek hatása alól senki sem vonhatja ki magát, aki a vonzáskörébe kerül.

A film tele van bibliai és keresztény elemekkel, már a címében is: Adam nevéből asszociálhatunk az első emberpár férfi tagjára, a gyülekezet kertjének közepén álló almafáról az édenkertnek a jó és a rossz tudását jelképező fájára, az almákat megtámadó varjak romboló erők, a férgekről eszünkbe juthat az ősgonoszt megtestesítő kígyó. Az özönvízszerűen ömlő eső és szélvihar – mintegy a Szentlélek kiáradása – Adam lelkének megtisztulását jelképezi, a gyakorta felbukkanó kereszt és feszület Krisztus megváltó halálát és egyben dicsőséges feltámadását is. Az Ivan füléből a megrázkódtatások idején szivárgó vér csoda, csakúgy, mint felépülése halálosnak tartott agydaganatából. Kiemelkedően fontos szerepe van a történetben a szenvedés misztériumát bemutató Jób könyvének is.

Jensen kultikus mozijának egyik leglényegesebb üzenete, hogy – a világban mindennap tapasztalható, borzalmas szenvedések ellenére is – működik Isten végtelen kegyelme és irgalma, csak sokszor nem úgy, ahogyan azt mi elképzeljük vagy szeretnénk.

A vetítést követően Sajgó Szabolcs SJ, a Párbeszéd Házának igazgatója a közönség bevonásával beszélgetett Lázár Kovács Ákos esztétával és Tringer László pszichiáterrel, egyetemi tanárral Jensen filmjének hitbeli-lélektani motívumairól.

Lázár Kovács Ákos szerint Jensen filmje kísérlet arra, hogy kimozdítson bennünket a komfortzónánkból. A történetben sorjáznak az abszurd helyzetek, de ha az ember tükörbe néz, ugyanezt az abszurdot látja.

Tringer László kifejtette: a film lefényképezése annak, hogyha megütik a jobb orcádat, tartsd oda a másikat is. Alapkérdés, hogy a deviáns magatartással mindennap szembesülő személy meddig megy el a bűnöző megmentésében, szocializációjában. A film evangélikus lelkésze abszolút antipszichiáter alkat, felvetődhet bennünk az is, hogy a minden rosszat pozitívnak hazudó változtatni akarás hová vezet.

Sajgó Szabolcs kérdésére, hogy lehet-e a filmben bemutatott valóság és a mai magyar társadalom között párhuzamot vonni, mi segíthet a különösen nehéz helyzetben lévő embereknek, Tringer László emlékeztetett: a film elején Adam és Ivan beszélgetnek, s a büntetését éppen hogy csak megkezdő neonáci ifjú, félbeszakítva a lelkész monológját, megkérdezi: Figyelsz te rám egyáltalán? A segítő kommunikáció lényege, hogy ne a saját filozófiámat, teológiámat fejtsem ki, hanem figyeljek oda a másikra, és megmutassam neki azt az utat, ami segítséget jelenthet a számára. Tringer professzor utalt a pszichoterápia nagy alakjára, a koncentrációs tábort megjárt Viktor Franklra, aki megfogalmazta: a lelki segítségre szoruló ember számára az az igazi segítség, ha segítünk neki abban, hogy megtalálja a célját, az élete értelmét. A filmen végigvonuló motívum az almáslepény, amit Adam szeretne elkészíteni.

Ehhez kapcsolódva Lázár Kovács Ákos kiemelte: Jensen filmje elsősorban a fiatalokat szerette volna megszólítani, értelmet, célt nyújtani nekik. Egyúttal tükröt tartani elénk, hogy a társadalom mélyén levőkkel – neonácikkal, alkoholistákkal, drogosokkal, prostituáltakkal – mit tudunk kezdeni. Ebben a nyomorúságban, szomorúságban kell értelmet adnunk és találnunk az életnek, ahogyan Jézus is ezt tette a perifériára szorult elemekkel. Le kell mennünk a legmélyebb szintre, ahol csupa olyan személlyel találkozunk, akiket nehezen viselünk el, miközben a saját démonainkat is el kell viselnünk. Ez a film sokakat megszólított, nagy sikere volt.

A kérdésre, hogy mit szimbolizál az almáslepény, Tringer professzor kifejtette: ez a motívum az egész filmen végigvonul, utalás a jövőre. A neonáci Adamnak célja lesz az almáslepény elkészítésével, megjelenik az értelmes jövőkép. A lelki gyámolításra szoruló embert akkor támogathatjuk hatékonyan, ha célt adunk neki.

Lázár Kovács Ákos szerint az almáslepény az Eucharisztiát, vagyis magát Jézus Krisztust jelenti, a sütemény szertartásszerű megszegése és elfogyasztása is erre utal. Ivan azon szent őrültek közé tartozik, akik hajlandók önmagukat is feláldozni másokért.

Mindezzel kapcsolatban az egyik néző felidézte, hogy az almáslepény kör alakú, benne középen a kereszt, fénylő sugárral. Egy másik arra emlékeztetett: a film elején a buszról leszálló Adam a bicskájával végigkarcolja a busz külső vázát, a végén pedig ugyanezzel a bicskájával szegi meg az almáslepényt, vagyis Jézus testét. Mindez jelzi a személyiségében végbement jelentős változást.

Sajgó Szabolcs Jób története kapcsán hívta fel a figyelmet arra, hogy a súlyos próbatételeken keresztülment Ivan Adam hatására megtagadja Istent, azt állítva, hogy gyűlöli őt. Ám jön az újabb fordulat, visszatalál eredeti útjára, alázattal, hittel és irgalmas szeretettel folytatja tovább lelkészi szolgálatát.

Fotó: Nordisk Film/Wikipédia

Bodnár Dániel/Magyar Kurír