Hogyan válhat valakiből egyházatya?

Kultúra – 2018. február 8., csütörtök | 19:59

Már valószínűleg sehogy. Ahogy „pestiesen” mondják: ez a vonat már elment. De kik azok az egyházatyák, és hányan vannak végül is? És nő is lehet egyházatya/anya?

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Gyakran emlegetik az egyházatyákat, de kiket is nevezünk így pontosan?

Először is talán nem árt leszögezni, hogy nem azonosak a sivatagi atyákkal. Az egyházatyák (pater Ecclesiae) a korai kereszténység kiemelkedő fontosságú alakjai; mint tanítók, tanítványaik atyjai voltak: „Nem azért írom ezeket, hogy megszégyenítselek titeket, hanem azért, hogy mint kedves fiaimat intselek. Mert ha tízezer tanítótok is volna Krisztusban, atyátok nincs sok, hiszen Krisztus Jézusban az evangélium által én adtam nektek életet” (1Kor 4,14).

A 8. századtól főképp a négy nagy nyugati és a négy nagy keleti egyházatyára vonatkoztatták; a sort esetenként kibővítve, keleten például Damaszkuszi Szent Jánossal, Nyugaton Sevillai Szent Izidorral.

A négy nagy nyugati egyházatya: Szent Ambrus, Szent Ágoston, Szent Jeromos és Nagy Szent Gergely.

A négy nagy keleti egyházatya: Nagy Szent Vazul, Nazianzi Szent Gergely, Aranyszájú Szent János és Szent Atanáz.


Viktor M. Vasznyecov: A szent püspökök, Szent Vlagyimir-székesegyház, Szentpétervár

Lerini Szent Vince szerint (434) az egyházatya név azokat illeti meg, akik az Egyházzal egységben az igaz hitet tanították – ehhez a követelményhez járult még az életszentség és a hivatalos egyházi elismerés. Az egyházatyákkal: történetükkel, filozófiájukkal és teológiai nézeteikkel foglalkozik a patrisztika tudománya.

Önálló ábrázolásaik mellett a négy-négy nagy egyházatyát gyakran megjelenítették a Megváltó-ábrázolásokon a négy nagy próféta és evangélista mellett, az Eucharisztia-ábrázolásokon (Bárány imádása, Gergely-mise képtípus), a Mária megkoronázása képeken, a trónoló és a köpenyes Madonna társaságában, és a szeplőtelen fogantatást ábrázoló képeken, valamint a 13. századtól a gótikus székesegyházak szoborcsoportjaiban.


Bécs, Szent István-dóm szószéke

Gyakran ábrázolták őket együtt a többi négyes csoporttal: az evangélisták és próféták mellett például a négy paradicsomi folyóval vagy a négy sarkalatos erénnyel. A bécsi Szent István-dóm (1500 körül) szószékén az evangélisták helyett jelennek meg. A 15. századtól gyakran szerepeltek oltárokon.

Négy egyházatya (Szent Ambrus, Szent Atanáz, Aranyszájú Szent János és Szent Ágoston) látható a római Szent Péter-bazilikában, amint körülveszik Szent Péter szinte lebegő trónját a Cathedra Petri oltáron; a Szent Péter (trón)székét magasba emelő oltár Bernini tervei alapján 1666-ban készült el.

A későbbi nagy tanítókat, nagy hatású egyházi írókat egyháztanítónak, egyházdoktornak (doctor Ecclesiae) nevezik, közéjük tartozik többek között Aquinói Szent Tamás, Szent Bonaventura, Canterburyi Szent Anzelm, Szent Bernát, Szalézi Szent Ferenc – és nőket is találunk soraikban: Sienai Szent Katalint és Avilai Szent Terézt viszonylag későn VI. Pál, Lisieux-i Szent Terézt pedig még később, 1997-ben II. János Pál pápa avatta egyházdoktorrá; Bingeni Szent Hildegárd pedig egészen 2012-ig „várt”, míg végül XVI. Benedek pápa egyháztanítóvá avatta.

Forrás: Magyar katolikus lexikon; Aleteia.org

Fotó: Wikipedia.org

Magyar Kurír
(vn)

Kapcsolódó fotógaléria