Imádkozós, csöndes este Molnár-C. Pál Mária-tiszteletének forrásairól

2017. szeptember 12. kedd 19:15

Szeptember 11-én, hétfőn este a Párbeszéd Házában Szűz Mária jelentősége Molnár-C. Pál művészetében címmel a művész unokája, Csillag Péter és felesége, Csillag Éva tartott meditatív előadást, a zene és a költészet segítségével megidézve az önmagát „Boldog művész”-nek nevezett festő munkásságát.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A rendezvény része volt a Molnár-C. Pál egyházművészeti alkotásait bemutató tárlatnak, amely szeptember 29-ig látható.

Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes, a Párbeszéd Házának igazgatója bevezetőjében kiemelte: Molnár-C. Pál művészete Szűz Máriát hozza közelebb hozzánk. Aki jóban van Krisztus édesanyjával, annak sokkal mélyebb, testvéribb a kapcsolata Jézussal – ez volt a jezsuita rendalapító, Loyolai Szent Ignác tapasztalata is, aki Mária hatására tért meg. Rómában 1564-ben megalapította a Mária Kongregációt, amely a Római Katolikus Egyház tanítását vallja, és a Szűz Mária-tiszteleten alapul. 1967-től Keresztény Élet közösség néven működik.

Csillag Péter felidézte, hogy az elmúlt napokban mint állandó diakónus feleségével együtt nemzetközi találkozón vett részt Lourdes-ban, s a híres kegyhelyen megtapasztalták Mária közbenjáró, gyógyító szeretetét. Ennek az estnek különös jelentőséget ad az is, hogy holnap (vagyis szeptember 12-én – a szerk.) ünnepeljük Szűz Mária szent nevét. A házaspár bemutatott egy Molnár-C. Pál faragta Madonna-fejszobrot.

Csillag Péter felhívta a figyelmet, hogy a Párbeszéd Házában látható kiállítás huszonnyolc képéből huszonhárom alkotáson ott van Mária. Nagyapja Szűzanya iránti tisztelete két forrásból származott: az egyik az édesanyja iránti különleges szeretete. A francia születésű Jeanne Contat tizenhét évesen került Magyarországra, és Molnár-C. Pál édesanyja nevének kezdőbetűjét használta művésznévként. Csillag Péter felolvasott nagyapja Kor-rajz – a húszas-harmincas évek világa, ahogyan Molnár-C. Pál látta című könyvéből, melyben így idézte fel egyik, édesanyjával kapcsolatos emlékét: „Battonyán kezdtem az elemit, ott lettem kosztos diák. Vágyó szívvel vártam a szombatokat, amikor anyám egy kis otthonival megpakolt garabollyal a karján látogatni jött. Érkezése öröm, búcsúja sírás volt. Nem felejtek egy bizonyos szombat délutánt. Elkísértem anyámat a város határán túl is egy darabon. Többször elbúcsúztunk, de én ismételten megint utána futottam. A végén mégiscsak válnunk kellett. Mentünkben minduntalan vissza-visszafordultunk, integettünk egymásnak, amíg csak anyámat egy fordulónál végképp el nem nyelte a távolság. Hazafelé tartva azon voltam, hogy anyám lábnyomába lépjek, s ez olyan jó érzés volt. Az út vastag porát csak vékony, ázott földréteg takarta, melyen a lábnyom pontosan megmaradt. Egy helyen anyám cipősarkáról egy sárdarab visszamaradt, ezt felszedtem s otthon gondosan megszárítottam, és egy anyám sütötte krumplipogácsával felpakolva még nagyon sokáig féltett emlékként őrizgettem.”

A „Boldog művész” Mária-szeretetének másik forrásáról Csillag Éva kifejtette: ez a szépség szeretete. Molnár-C. Pál a szépség szerelmese volt. Vallotta: „A szépség a boldogság kiapadhatatlan forrása azok számára, akik felfedezik hollétét. Mindenütt elrejtőzik. Én a szépet szeretem, ezért élek, ez a rendeltetésem, és a szép ellen elkövetett minden merénylet vérig sért… Az én legkedvesebb tájam az, melyből jó kép születik, és kompozíciójában, színeiben a művészi szépet szolgálja. Mert a művész feladata az, hogy tanítson és szépséget adjon a világnak.” Csillag Éva föltette a kérdést: Honnan ered ez a szépség? Emlékeztetett rá: a Mária-jelenések közös jellemzője, hogy a látomásban részesülők csodálatosan szépnek nevezik Máriát, mert a szeretetet sugározza magából. A bűntelen ember a legszebb, és Mária az volt. Csillag Éva tényként szögezte le, hogy a XX. században senki annyi Madonnát nem festett, mint Molnár-C. Pál. Egyúttal idézte Kopp Jenő művészettörténészt, aki egyik tanulmányában megállapította: Molnár-C. Pál vallásos tárgyú képeinek két fő témája van: a Madonna és Szent Ferenc. Szívesebben ábrázolja a Madonnát, mint Krisztus anyját, de szeretetének nagyon nagy része fordul a kereszténység legalázatosabb hőséhez, Assisi szentjéhez. Csillag Éva emlékeztetett rá: Assisi Szent Ferenc 1223-ban Greccóban, karácsony előtt tizenöt nappal határozta el a betlehemi játékok létrehozását, azóta ünnepeljük ezzel együtt Jézus születését. Egyúttal arra kért bennünket, hogy nézzük mi is Szent Ferenc szemével az itt látható Mária-képeket.

Csillag Éva elimádkozta Isten Szegénykéjének A Boldogságos Szűz köszöntése című imáját: „Üdvöz légy, Úrnőnk, szentséges Királynőnk, Istennek szent szülője, Mária, ki szűz lévén templommá lettél, és választottja a szentséges mennyei Atyának, ő szentelt meg téged szentséges szerelmes Fiával és a vigasztaló Szentlélekkel. Minden kegyelem teljessége és minden jóság lakozott és lakozik tebenned. Üdvöz légy, te, Isten palotája! Üdvöz légy, te, az ő lakozó sátra! Üdvöz légy, te, az ő lakóháza! Üdvöz légy, te, az ő palástja! Üdvöz légy, te, az ő szolgálója! Üdvöz légy, te, az ő anyja! Legyetek üdvözölve ti, szent erények mind, kik a Szentlélek kegyelméből és megvilágosításából a hívek lelkébe ereszkedtek, hogy a hitetleneket Istenben hívő emberekké formáljátok át.” Egy másik Mária-imájában így fohászkodik Szent Ferenc: „Istennek Anyja, szent vagy és csodálatos, és szelídséggel teljes. Könyörögj értünk a Királyhoz, akit kiszolgáltattunk a halálnak. Könyörögj szeretett Fiadhoz, a mi Urunk Jézus Krisztushoz, hogy bocsássa meg nekünk bűneinket végtelen jóságából, megtestesülésének és gyötrelmes halálának erejéből.”

Az esten részletek hangzottak el a Szentírásból, versek József Attilától, vallomások Molnár-C. Páltól. Felcsendült Giulio Caccini Ave Maria című zeneműve. Horváth-Márton Levente orgonaművész saját darabjából adott elő részleteket. Ezek az alkotások harmonikusan illeszkedtek Molnár-C. Pál művészetéhez, amelynek alapvonása, hogy összeér benne az ég és a föld, ahogy azt Csillag Péter megállapította. A „Boldog Művész” 1947 karácsonyán így fogalmazta meg ars poétikáját: „Úgy érzem, kereszténynek lenni ma különleges elhivatás. A szó: keresztény, ma különleges értelmet nyer az én szememben. Mindenekelőtt humánumot jelent. Gazdasági, politikai, sőt nemzeti problémákon túl a kereszténységnek ma olyan átfogó gondolatnak kell lennie, amely nem ismer határokat. A művésznek sosem szabad elfelejtenie, hogy amit ma európai kultúrának nevezünk, az egészében a keresztény világnézeten s ennek tradícióin nevelkedett. Éppen ezért a kereszténység tradíciói nagyon mélyen gyökereznek az emberek lelkében, ezek a tradíciók tartották fenn a kereszténységet kétezer esztendőn keresztül. A kereszténység nem kísérlet: hanem bevált erkölcsi világnézet.”

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kultúra
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
ferenc-papa-az-volt-az-elso-imank-amikor-szuletesunkkor-felsirtunk
Ferenc pápa: Az volt az első imánk, amikor születésünkkor felsírtunk!

December 12-én a Szentatya folytatta az Úr imájáról múlt héten megkezdett katekézissorozatát. Arra buzdított, hogy gyermeki merészséggel szólítsuk meg Istent, tekintsük őt apánknak, ne féljünk tőle, mert az imádkozás által már el is kezdődik gyógyulásunk és szabadításunk.

18:03
a-szenzacion-tul-ferenc-papa-szerzetessegrol-szolo-uj-konyvenek-nem-csak-homoszexualitas-temaja
A szenzáción túl: Ferenc pápa szerzetességről szóló új könyvének nem csak a homoszexualitás a témája

„A hivatás ereje – A megszentelt élet ma” címmel jelent meg december elején több világnyelven Ferenc pápa új interjúkötete, amelyet Fernando Prado, a klaretiánusok spanyol könyvkiadójának vezetője készített a Szentatyával. A kötet ismertetése után részleteket közlünk belőle, magyar fordításban.

2018. december 11. kedd