Izraeli tudósok pontosan meghatározták egy bibliai csata időpontját

John Martin: Józsue megparancsolja a Napnak,
hogy álljon meg Gibeon fölött (1816)

A Biblia – Józsue könyve – szerint egyik legfontosabb drámai csatájuknál a Nap segítette győzelemre az ígéret földje megszerzésében a honfoglaló zsidó törzseket.

Az ószövetségi történet szerint a zsidókat vezető Józsue védelmet ígért Gibeon lakóinak, és serege élén legyőzte öt ellene szövetkező király közös seregét. A Biblia szövege Józsue könyvében egy csillagászati jelenséget ír le a csata idején: „Akkor így szólt Józsue az Úrhoz, azon a napon, amelyen az Úr kiszolgáltatta neki az amoritákat –, Izrael szeme láttára fölkiáltott: »Nap, állj meg Gibeon fölött, s Hold, Ajalon völgye fölött!« S a Nap megállt, a Hold is megállt, amíg a nép bosszút nem állt ellenségein.” (Józs 10,12–13)

Az ókorban csodának tekintették a jelenséget, és úgy vélték, hogy a győzedelmes hadvezér, Józsue Ben Nun felszólítására „megállt a Nap”, s így került a Hold takarásába az égen.

A Beér-Seva-i Ben Gurion Egyetem többféle szakterületen dolgozó tudósai – régészek és fizikusok – arra a következtetésre jutottak, hogy a két égitest együttes említésével, egy egyéb helyeken ritkán szereplő héber szó segítségével egy korabeli napfogyatkozást ír le a szöveg.

Ezek alapján napra, sőt órára, percre pontosan meghatározták a sorsdöntő csata dátumát: Kr. e. 1207. október 30-án, délután 4 óra 28 perckor arrafelé teljes napfogyatkozás volt, amely öt percig és tizenöt másodpercig tartott. Ekkor csaphattak össze az ókori erők.

A kutatócsoport egyik tagja, Hezi Jichák 2006-ban jelen volt a Kappadókiában, Törökországban megfigyelhető napfogyatkozáson, és ez adta az ötletet: úgy vélte, hogy egy ennyire nagy hatású jelenséget minden bizonnyal megörökítettek az akkoriban élő emberek a Bibliában is.

A tudósok az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) eszközeit használták a napfogyatkozás pontos időpontjának kiszámításához, és munkájukat megkönnyítette, hogy Kr. e. 1500 és 1000 között egyetlen csillagászati jelenség történt azon a vidéken, mely a bibliai leírásnak megfelel.

A csillagászat segítségével az összecsapásnak a Biblia szövegével egybevágó pontos helyét is sikerült meghatározniuk, továbbá a csapatok 30 kilométeres éjszakai útját is a Jerikótól keletre, Gilgálnál lévő táboruktól a Jeruzsálemtől északra fekvő Gibeon felé.

A Szentírás szerint ebben az ütközetben az égből hulló hatalmas kövek is sokakat megöltek, és megfutamodásra késztették az ellenséget, de erre – a talán szintén valós jelenségre – nem találtak magyarázatot.

A tudományos dolgozat a bibliai kutatásokkal foglalkozó héber nyelvű, Beit Mikra: Journal for the Study of the Bible and Its World című szaklap legfrissebb számában lát napvilágot.

Forrás: MTI

Fotó: Wikipédia

Magyar Kurír