Jezsuita jelenlét Győrben a 17–18. században

A Szent Mór Bencés Perjelség gondozásában megjelent, Jezsuita jelenlét Győrben a 17–18. században című, 410 oldalas kötetnek három szerkesztője van: Fazekas István, Kádár Zsófia és Kökényesi Zsolt. Nyolc szerző tíz tanulmányát tartalmazza. A dolgozatok társadalom- és művészettörténeti témákkal foglalkoznak.

Fazekas István és Kádár Zsófia tanulmányából kiderül: a templom alapkövét Senyei István püspök nevében Chkány János vasvári kanonok tette le 1635. július 17-én. A templom használatba vétele 1641-ben történt. A templomnak nem volt egyetlen alapítója, aki az építés és a berendezés költségeit állta volna, a munkálatok minden szakaszához, a kápolnák berendezéséhez, az oltárok felállításához és a misézéshez szükséges ruhák és kegyszerek biztosításához a jezsuitáknak sok jótevőt kellett szerezniük. A szerzők megállapítják: a sikeres templomépítés nemcsak azt mutatja, hogy a jezsuiták képesek voltak a rendelkezésükre álló korlátozott forrásokat maximálisan kihasználni és egy olyan szakrális teret létrehozni, amely több mint háromszáz év múlva is megfelel eredeti célkitűzésének, hanem egyúttal azt is tanúsítja, hogy a jezsuita rend rövid időn belül komoly támogató táborra tett szert a rendkívül összetett nyugat-magyarországi rendi társadalomban.

Kádár Zsófia egy másik, önálló tanulmányában a győri jezsuita kollégium intézményi funkcióit vizsgálva megállapítja: a jezsuiták lelkipásztorkodásához, még inkább missziós tevékenységéhez kapcsolódtak a „népi vallásosság” körébe tartozó jelenségek: a zarándoklatok mellett a Mária-kultusz és a szenttisztelet megnyilvánulásai. Továbbá a csodás gyógyítások és ördögűzések, a szentélmények alkalmazása, paraliturgikus cselekmények, a jezsuita szentek ereklyéinek, képeinek vagy közbenjárásukat „megtestesítő” más eszközöknek a használata a nagyobb magyarországi rendházakban, így Győrben is elterjedt volt.

Kökényesi Zsolt a győri jezsuita gimnázium diákságának társadalmi összetételét mutatja be a kezdetektől, 1630-tól 1773-ig, amikor XIV. Kelemen pápa Bourbon nyomásra feloszlatta a Jézus Társaságát. A győri kollégiumban tanult 98 arisztokrata 51 különböző főnemesi családból származott. Az iskola tanulói közül többen a Habsburg Monarchia elitjébe küzdötték fel magukat. Olyan neves főurak voltak a gimnázium egykori tanulói, mint Maximilian von Mansfeld császárnéi főudvarmester, Illésházy Miklós kancellár, Kollonich László kalocsai érsek, Nádasdy Ferenc tábornagy, Esterházy József országbíró.

A művészettörténeti tanulmányok közül kiemelkedik Galavics Géza dolgozata, amely a győri jezsuita templom 17. századi művészeti koncepcióját és az abban megjelenő társadalomképet vizsgálja. A templom egyik ékköve a Győzedelmes Mária-oltár, amely a templomtér bal oldalán, a szentélyhez legközelebb eső kápolnában, eredeti helyén áll. Ikonográfiailag is különleges, a kép alsó mezején a lepantói csata (1572) látható, fölötte pedig az a Mária-típus, amelyet a nemrég elhunyt Szilárdffy Zoltán pap-művészettörténész Győzedelmes Mária, Győzedelmes Immaculata néven honosított meg. Az oltárt a Győzedelmes Szűz Máriáról elnevezett társulat állította. A harcolókat az égből a Győzedelmes Mária mint Maria Immaculata segíti, és a győzelemre a gyermek Jézus gesztusa utal, amint lándzsájával átdöfi a kígyó, a Gonosz fejét. Kitér a tanulmány szerzője a Szent Pál-oltárképre is, amelynek csúcsát Szűz Mária szobra koronázza, ebbeli szerepében mint Patrona Hungariae, Magyarország oltalmazója.

Barkó Gábor Ágoston OSB tanulmányában a ferencesek Győrben betöltött szerepét mutatja be. Ezek szerint a ferencesek lehettek Győr legkedveltebb lelkipásztorai. Kolostoruk és templomuk a város legnépszerűbb egyháza volt. A győri városi társadalom minden rétegében támogatókat találtak. Assisi Szent Ferenc fiai elsősorban a nép számára érthető, érzelmi azonosulást is gyorsan kiváltó beszédeikkel és áhítati irodalmukkal kapcsolódtak be a katolikus megújulás munkájába.

A kötet gyönyörű külsejű, a fotók a képi szerkesztésért felelős Vertel Beatrix és Püspöki Apor munkáját dicsérik.

A könyvhöz Sárai-Szabó Kelemen OSB perjel és Forrai Tamás Gergely SJ, volt tartományfőnök írt köszöntőt. Kelemen atya emlékeztet rá, hogy napjainkban Szent Benedek regulájának összefoglalását: Ora et labora – imádkozzál és dolgozzál, ki szokták egészíteni ezzel: et lege – és olvass! „E kötet olvasása segítsen bennünket új erőre életünk és munkálkodásaink közepette, vezessen minket az elődeink példája szerinti türelemre és önzetlenségre, ami méltó Krisztus katonáihoz.” Forrai Tamás kiemeli, hogy a kötetben nagyon hangsúlyos lett egy kutatási újdonság: a jezsuiták vallásostársulat-szervező tevékenysége, amelyen keresztül a legkülönbözőbb társadalmi rétegeket tudták megszólítani. A könyv másik lényeges vezérfonala a művészeti reprezentáció: a templom a korban egyedülálló, korszerű barokk épület, amelyet a helyi társadalom „összefogásával” sikerült felépíttetni, hiszen annak nem volt egyetlen alapítója, azaz főtámogatója

Jezsuita jelenlét Győrben a 17–18. században 
Szent Mór Bencés perjelség 2017.

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír