Jézus perének jogi hátteréről szóló kötetet mutattak be Budapesten

Kultúra – 2017. február 21., kedd | 9:04

Jézus perének zsidó és római jogi jellemzőiről írt könyvet Fazekas István Váci Mihály-díjas költő, műfordító és jogász. Az „Amicus caesaris” című kötetet február 20-án, hétfőn mutatták be az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán (ELTE ÁJK).

 

A szerző az MTI-nek elmondta: a híres római jogász, Zlinszky János tanítványa volt, aki különösen sokat foglalkozott Jézus perével. Hívő ember lévén tiszteletben tartotta a dogmát, és abból indult ki, hogy a kereszt botrányának meg kellett történnie, ám nem egy előre megírt „bábjáték” isteni forgatókönyve szerint, hanem az emberi lét törvényeiből fakadóan.

„Az ő előadásai nyomán fogalmazódott meg bennem a kérdés: vajon a kereszt és a feltámadás kiindulópontjától megírt evangéliumok tényállításai a Jézussal szembeni eljárások vonatkozásában megfelelnek-e a korabeli jogszabályoknak” – fogalmazott.

Mint elmondta, a korabeli zsidó büntetőeljárásnak – amelynek a feltehetően Jézus perére is vonatkozó szabályait a Misna kodifikálta Kr. u. 160 körül –, hasonlóan a modern perekhez, két jól elkülöníthető szakasza volt. A vizsgálati szakaszt Jézus esetében Annás folytatta le, a tárgyalás pedig a Kajafás által vezetett Nagy Szanhedrin, a legmagasabb szintű zsidó bíróság előtt történt. A vád halállal büntetendő istenkáromlás és hamis prófétaság volt.

A Tóra rendelkezése szerint egy tanú vallomása nem elég a halálos ítélethez. A Talmud azt írja, hogy „csak két tanú egyező vallomása alapján haljon meg, akinek meg kell halnia”. A Misna rendelkezése szerint ha nincs két olyan tanú, akinek a vallomásában nincs eltérés, a vádlottat fel kell menteni. Jézus esetében – Máté és Márk evangéliumának tanúsága szerint – a vádnak nem voltak egyformán nyilatkozó tanúi – hangsúlyozta Fazekas István.

„Már pusztán ezekből is jól látszik, hogy a Nagy Szanhedrin előtt egy alakilag szabályos, ám hamis vádakra és hamis tanúvallomásokra épülő eljárás zajlott” – fogalmazott a szerző, aki szerint a nagytanács egyértelműen nem hozhatott jogszerű halálos ítéletet az ügyben.

Hozzátette: Pilátus ezzel szemben egy teljesen szabályos, úgynevezett cognitiós eljárás keretében vizsgálja Jézus ügyét. A zsidó nagytanács ekkor már annak érdekében, hogy a római hatóságnak hatásköre legyen az eljárásra, állam elleni bűncselekményre változtatja a vádat.

Az evangéliumok szerint Pilátus Jézus ártatlanságát a vizsgálati szakaszban többször is megállapítja, ám amikor a zsidók az amicus caesaris („a császár barátja”) cím legkeményebb megkérdőjelezésével zsarolják meg, kezeit mosva lecsillapítja lelkiismeretét, beül a bírói székbe, és kimondja a halálos ítéletet  – emelte ki.

Az MTI kérdésére, hogy mennyire tekinthetőek tudományos szempontból megbízható forrásnak Jézus perére nézve az evangéliumok, a szerző úgy válaszolt: könyvében olyan tényközlésként tekint az evangéliumok szövegére, amelyeket ütköztetni kell a korabeli jogszabályok rekonstruált tartalmával. Módszere jogi objektivitásra törekedett, amely alapján megállapítható, hogy az evangéliumban fellelhető adatok jelentős része Jézus valós perének adatait tartalmazza.

Fazekas István szerint egyébként a zsidó jogot alapvetően az különbözteti meg a római jogtól, hogy jogi normáinak hipotézise, diszpozíciója és szankciója minden esetben visszavezethető az Istentől kapott Törvényre, a Tórára. Ez egyúttal olyan pozitív jogot is jelent, amelynek „megkérdőjelezhetetlen morális fundamentuma” van. Ugyanakkor a zsidó és a római jognak mégis vannak közös elvei és közös szabályai, ezek közül a legfontosabb az ártatlanság vélelmének elve, valamint az a tétel, hogy a „minden kétséget kizáró módon nem bizonyított tényt nem lehet a vádlott terhére értékelni”.

A tavaly megjelent kötetet február 20-án, hétfőn mutatták be az ELTE Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékén. A szerzővel Zombor Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanára beszélgetett, a megjelent könyvből pedig Brunner Márta színművésznő tolmácsolásában ismerhettek meg részleteket az érdeklődők.

Forrás: MTI

Fotó: Bookline.hu

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria