Két gyomai eklézsia

2019. február 2. szombat, 14:33

2019-ben ünnepli Gyomaendrőd, ez a Gyoma és Endrőd községek 1981-es egyesítéséből született Békés megyei település azt, hogy harminc évvel ezelőtt, 1989-ben elnyerte a városi rangot. Erre az évfordulóra is emlékezünk, amikor egy kis „albumot” adunk közre két nevezetes gyomai eklézsiáról.

Elsőként a katedrális méltóságú és szépségű korábbi istenházáról, a református templomról, amelynek építkezését Marjalaki Dániel prédikátor kezdte el. 1802 és 1818 között Kolláth Mihály lelkipásztor szolgálati ideje alatt készült el, akit a gyomaiak ma is templomépítő prédikátorukként becsülnek. Valóban, nagy lépés volt e templom fundálása a 18. századi, ugyancsak szent szándékkal létrejött „nád-sövény” és vályogtemplomok után. Ez a méltóságteljes szépségű, copf stílusú épület méreteiben is nagyon impozáns; a régió több kicsiny, középkori falusi temploma elférne a belsejében. Az adományokon kívül sokak áldozatos munkájáról is tanúskodnak e falak; ahogyan a gyülekezet egykori krónikása írta: „Az élő hitnek szent erejivel, az orcaverejtékező nehéz munkának szíves odaáldozásával, a buzgóságnak meg nem lankadó kitartásával.” A templom felszentelése 1813. augusztus 8-án történt. Az 1848. április 8-i tűzvészben (amely a katolikus templomot is irgalmatlanul elpusztította!) leégett a torony teteje, és elpusztult két nagyobb harang is. 1860–1861-ben, majd 1879-ben renoválások sora következett. Az utóbbi megvalósulása Gyoma nevezetes irodalmár papjának, Garzó Gyulának az érdeme, csakúgy, mint a református templomtér gyönyörű parkjának létrejötte.

Garzó többek között Gyakorlati Bibliamagyarázatok-at (1881–1897) adott ki Gyomán, a híres Kner Nyomdában, Kner Izidor támogatásával. Az ő lelkipásztori szolgálata idején (1871–1908) készült el a templom negyedik, az ő nevén emlegetett, negyven mázsás nagyharangja is, amely az első világháború „harang-mártírjainak” egyike lett. 1919 tavaszán, a Gyomát csak egy hónapig dúló kommün-időkben a templom akkori toronyőre adta meg a jelt egy fehér zászlóval, hogy a vörösök elől bújdosók békében hazatérhetnek. Ami a templom mai állapotát illeti: a legutóbbi felújítás óta a fehér a templombelső bútorzatának és az orgonának az uralkodó színe, s ez hihetetlen békét, megtisztulást nyújt az ide belépőknek.

Egészen más színvilágú és keletkezési hátterű Gyoma Hauszmann Alajos által tervezett katolikus temploma, amely a Jézus Szíve nevet viseli. Ez az épület nem közadakozásból és közmunkából épült fel, hanem Wodianer Albert báró és felesége, Atzél Zsófia jóvoltából. A Wodianer család „ősatyja”, az izraelitából katolikussá lett Sámuel neve körülbelül 1840 óta összefonódik a település fejlődésével. Ő már 1844-ben nemesi rangot kapott. Wodianer Albert Békés megyei nagybirtokos és neje, Atzél Zsófia pedig 1886. december 1-jén, kapriorai előnévvel, már bárói rangot és örökös főrendi házi tagságot. Előnevük egy Krassó-Szörény megyében található román község, Kapreóra (Kaprevár,  Căprioara) nevéből származik. Címerükben a hatágú csillagok az ősök hitére utalnak, a hajó a kereskedelmi tevékenységükre, a gabonaszállításra, a dohánylevelek pedig a Wodianerek dohánykereskedelemben betöltött szerepére. Az Albert-Zsófia házaspár egyetlen fia, Albert meghalt, s ők gyermekük halála után Gyomát „fogadták örökbe”. A község nagylelkű katolikus kegyuraiként építtettek árvaházat, iskolát, plébániát, a település központjában álló Wodianer-kastélyt (voltaképpen csak rangos udvarházat, de a köznép mégis így nevezte!), s legfontosabb egyházi épületként egy vöröstéglás, neoreneszánsz katolikus templomot, Hauszmann Alajos tervei alapján. A templom alapkőletételére 1877-ben került sor, és 1878-ban adták át az épületet. A festett-faragott famennyezeten kívül komoly művészi értéket képviselnek itt Kratzmann Ede Prágában született és Bécsben tanult üvegfestő Árpád-házi szenteket megörökítő, ornamentális ablakai. Kiemelésre méltó a Wodianer házaspár méhkast idéző formájú sírkápolnája, a kopottságában, romladozó állapotában is nagyon szép, „égbolt-idéző” mennyezettel. A berendezési tárgyak zöme, az oltárok, a szószék, a padok, a gyóntatószék, a rekesztőrácsok, a keresztelőkút, a csillárok, a lámpások, a gyertyatartók, de még a templomi zászlók is Hauszmann tervei alapján készültek. Így tehát nem csupán építésze, hanem belsőépítésze is a Jézus Szíve-templomnak; az épület szép harmóniája elsősorban az ő érdeme. A gyomai református és katolikus eklézsiákat az erre a Körös-parti településre régtől fogva jellemző ökumenikus szemlélet mellett összeköti közös sorsuk is: a már említett, 1848. április nyolcadiki, mindkét felekezet otthonát megrongáló, illetve elpusztító tűzvész, amelyet követően mindkét eklézsia új otthont kapott. E két templom feltétlenül méltó arra, hogy szépségükből, szakrális tereikből minél többen erőt merítsenek az emberek.

Petrőczi Éva/Magyar Kurír

Az írás az Új Ember 2019. január 27-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink – olvasta már?
-felfigyelt-rank-vilag-harminceves-magyar-maltai-szeretetszolgalat
„Felfigyelt ránk a világ” – Harmincéves a Magyar Máltai Szeretetszolgálat

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnökét, Kozma Imrét kérdeztük a szervezet múltjáról, jelenéről, jövőjéről.

2019. február 17. vasárnap
ferenc-papa-jezus-segit-hogy-kigyogyuljunk-kronikus-rovidlatasbol2
Ferenc pápa: Jézus segít, hogy kigyógyuljunk a krónikus rövidlátásból

Február 17-én a délben a Szentatya Jézus boldogmondásairól és az úgynevezett „jaj-mondásairól” elmélkedett. Rámutatott: a szenvedők nem azért boldogok, mert szenvednek, hanem mert Jézus szabadulást hoz nekik.

2019. február 17. vasárnap