Könyvmásoló szerzetesek éltek hajdan a Star Wars sziklaszigetén

Kultúra – 2018. január 4., csütörtök | 19:54

Emlékeznek, hol ért véget a Csillagok háborúja hetedik része? Hol fordult hátra az idősödő Luke Skywalker, hogy végre a kamerába nézzen?

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Ugyanezt a világvéginek tűnő, de valójában az ír partvidéktől nyugatra található sziklameredélyt láthatjuk a nyolcadik részben. A Csillagok háborúja gigantikus fantáziavilága javarészt digitális effekteknek köszönhető, ez a valószínűtlen helyszín azonban nagyon is valódi – mutat rá a Catholic Herald szerzője –, sőt, a valóságban is fontos szerepet játszott a sötétség és fény közötti civilizációs ütközetben.

A Skellig Michael szerzetesi cellái

Azonban nem csak a Star Wars-filmek miatt jelentős a Skellig Michael, azaz a Mihály-szikla: a 6–8. század tájékán szerzetesek éltek a szinte megközelíthetetlen vidéken. Kertet műveltek, és madártojásokat gyűjtöttek, illetve bármit, amit találtak; a téli hónapok teljesen elvágták őket a civilizációtól. A létfenntartás és az imádság mellett a szerzetesek fagyos celláikban az evangéliumokat és más ősi szövegeket másoltak. A Szent Mihály főangyal nevét viselő sziklasziget kizárólag nyáron megközelíthető, akkor is csak ha az időjárás kegyes hozzánk, és a látogatóknak hatszáz lépcsőfokot kell megmászniuk, hogy elérjék a hajdani monostor romjait. Mindez az egykori szerzeteseknek inkább hasznukra vált, hiszen elég kellemetlen látogatók is érkezhettek hozzájuk: a vikingek.


Lukács (Luke) evangéliuma a lindisfarne-i evangéliumoskönyvben

Thomas Cahillt idézi a Catholic Herald, aki szerint az írek „megmentették a civilizációt” – mindenesetre elvitték azt Angliába: az ír szerzetesek jelentős szerepet játszottak a keresztény hit terjesztésében. Az ő közreműködésüknek köszönhető Northumbria aranykora, amikor felépült a csodálatos lindisfarne-i kolostor, a whitbyi apátság; ekkor alkotott Beda Venerabilis, azaz Szent Béda író és tudós, az angol történetírás atyja, az egyházatyák műveinek fordítója. 700 körül keletkezett a lindisfarne-i evangéliumoskönyv, a színpompás mestermunka – egy olyan korban, amikor a legtöbb kötetet legfeljebb három szín díszítette.

Forrás: Catholic Herald

Fotó: Pinterest

Magyar Kurír
(vn)

Kapcsolódó fotógaléria