Könyvújdonságaink a Szent István Könyvhéten

Ferenc pápa szeret közvetlen kapcsolatban lenni az emberekkel, ezért szívesen szólítja meg őket, az előre elkészített beszédet mindig kiegészíti néhány mondattal, gondolattal. Igyekszik párbeszédet folytatni a hívőkkel, próbálja bevonni őket. Ennek egyik formája az, hogy kérdéseket tesz fel nekik, vagy azt kéri tőlük, hogy ők maguk tegyenek fel kérdéseket maguknak, és vizsgálják meg életüket. Az Őrzők vagyunk című kötetünkben Ferenc pápa sorozatokba illeszkedő katekézisei mellett az összes, a szerdai kihallgatásokon elhangzott beszéde olvasható. A Szentatya a következő témákat tárgyalja: a nagyhét; Szent József, a munkás; környezetünk védelme; a keresztények egysége; a nagyböjti időszak; Szent József, a nevelő; Jézus alázatos győzelme; Jézus feltámadása; a szentségek teológiája; a Szentlélek hét ajándéka. Emellett a Rio de Janeiró-i ifjúsági világtalálkozóra és a szentföldi zarándokútra visszatekintő beszédét is olvashatjuk.

„Reményeink szerint 2017. október 13. jelentős dátumként vonul be katolikus magyar népünk emlékezetébe. Bár munkanap volt, a hívők mégis nagy számban vettek részt azon a fatimai megemlékezésen, Soroksáron, amelyen a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai a jelenlévőkkel együtt újra felajánlották országunkat a Szűzanyának, a Magyarok Nagyasszonyának. Örömmel állapítottuk meg, hogy minden korosztály nagy számban képviseltette magát ezen az ünnepen. Külön örömünkre szolgált, hogy a fiatalok sem hiányoztak erről a nagyon fontos imanapról” – írja Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a Van égi édesanyánk című kötet előszavában. A fatimai jelenések 100. évfordulóján rendezett zarándoklat másnapján konferenciát rendeztek a témában. Ennek előadásait gyűjtöttük össze egy kötetben.

Erdő Péter bíboros, prímás írja VI. Pál pápa eddig még magyarul ki nem adott enciklikájának ajánlásában: „Az Eucharisztia keresztény életünk forrása és csúcsa, Isten emberek iránti szeretetének a legnagyobb ajándéka és záloga. Ezt a misztériumot »a Katolikus Egyház mindig is olyan kincsként őrizte, amelynél nincs értékesebb« (Mysterium fidei, nr. 1). Amikor a II. Vatikáni Zsinat megfogalmazta a liturgikus megújulás alapelveit, akkor az a cél lebegett az atyák szemei előtt, hogy a hívők »cselekvő módon, teljes hittel és jámborsággal vegyenek részt ennek a legszentebb misztériumnak az ünneplésében, hogy a pappal együtt ajánlják fel az áldozatot Istennek önmaguk és az egész világ üdvéért, s úgy táplálkozzanak belőle, mint lelki élelemből« (nr. 2). Főegyházmegyénk és hazánk a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészülés idejét éli. Az előkészület szempontjából kivételesen hasznos, ha magyarul is megjelentetjük a Mysterium fidei kezdetű enciklikát. Ha ma valaki tanulmányozni akarja, miben áll az Eucharisztiára vonatkozó katolikus hit lényege, ehhez a szöveghez kell visszanyúlnia.”

Martos Levente Balázs, a Pápai Biblikus Bizottság tagja írja Donatella Scaiola Úti zsoltároskönyv című kötetéről: „Aki a zsoltárokat a kezébe veszi, bizonyára már maga is úton van. Kezdi megismerni saját mélységeit, és felfedezni azt a különös visszhangot is, amelyet Isten jelenléte kelt bensejében. Donatella Scaiola biblikus talán éppen erre a belső utazásra gondolt, amikor Úti zsoltároskönyvnek keresztelte művét. A zsoltárok szövegét rövid, lényegre törő bevezetéssel látta el, hogy aki meg akarja emészteni ezeket az ősi imákat, táplálékot kapjon, az úton kitarthasson, és olykor megérezze a célba érkezés örömét.”

Varga László kaposvári megyéspüpökkel Bodnár Dániel készített sajátos beszélgetőkönyvet A bőrünk alá bújt Isten címmel. Ajánlóként ebből idézünk: „Nagyon érdekes az az evangéliumi történet, amelyben Jézus ezt mondja: »Aki eszi az én testemet, aki issza az én véremet, annak örök élete van« (Jn 6,54). Meglepő és ugyanakkor jellemző Péter viselkedése. Nem azt kérdezi, hogyan adhatom át magam, vagy hogyan tudlak befogadni, hanem azt, mit kell tennünk, hogy Istennek tetsző dolgot cselekedjünk. Az akcióra kérdez rá. Mert úgy gondolkozik, meg kell mutatnia, hogy szerethető. Ez a béres lelkülete. Ez jellemzi a hazatérő tékozló fiút is. Nem azt mondja, hogy jogom van mindenhez, hanem csak annyit kér, apám, fogadj be engem a béreseid közé. Nem meri elhinni, hogy az atyja a történtek ellenére is feltétel nélkül szereti őt, úgy gondolja, hogy ezt ki kell érdemelnie. Béreslelkületű az idősebb testvér is, aki azt mondja az apjának: mindig szolgáltalak, de te soha, egyetlen gödölyét sem adtál nekem, hogy mulathassak a barátaimmal. A két testvér és Péter is azt hitte, hogy a szeretetet ki kell érdemelni. Az alapkérdés mindig az: mit tudunk tenni azzal az Istennel, aki a bőrünk alá bújik?”

A Repülni tanulunk című kötetünk „csak egynek tűnik, ám valójában három. Három másikat rejt magában ugyanis: egy interjúsorozatot (amely a gerincét adja), egy haikufolyamot és egy egypercesnovella-gyűjteményt. Ebből a háromból van kikeverve, mert reményünk szerint ezzel a koktéllal, összetevőinek egymásra felelgető ízeivel tudjuk a leghívebben elmondani, amit a felnőtté válásról gondolunk.” Ebben a könyvben Elekes Szende pszichológussal beszélgetett Kiss Péter egy olyan témáról, mely azokat is mélyen érinti, akik látszólag már túl vannak rajta.

A könyvek a Szent István Könyvhéten 20 százalékos kedvezménnyel vásárolhatók meg az Új Ember és a Magyar Kurír pavilonjában. Mindenkit szeretettel hívunk és várunk!

Magyar Kurír
(bb)