Lehet-e divatikon egy kegyszobor?

Az „Egészen szép vagy, Mária” című tárlat megnyitóján Ternyák Csaba egri érsek elmondta: „A szépség Istennek is tulajdonsága. A néplélek és a hívő lélek Máriát mindenekelőtt szépnek látja. Szépnek, tisztának, szűznek. Mindazt, amire lelkünk mélyén mindannyian törekszünk, amit mindannyian szeretnénk elérni, azt Máriában megtaláljuk, Máriában, Jézus anyjában tiszteljük. Mi úgy látjuk a Szűzanyát mint mennyei édesanyánkat, és mindannyian szépnek látjuk.”

Orosz Lóránt ferences szerzetes, a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhely igazgatója elmondta, hogy az öltöztethető Mária-szobrok a középkorban jelentek meg, de ez a stílus a 16-17. században terjedt el. A nemeseknek, az arisztokratáknak az volt a szokásuk, hogy menyasszonyi ruháikat odaajándékozták egy kegyhelynek, ahol abból ruhát készítettek a Mária-szobornak. Orosz Lóránt hozzátette, hogy mivel a kegyhely főbúcsúja Mária mennybevétele, a ruhák is ezt szimbolizálják.

A kegyszobor öltöztetése máig élő hagyomány a szentkúti kegyhelyen. A ruhákat közel két évtizede Varga Ottóné, egy  Ipolytarnócon élő szabómester készíti, és ő öltözteti fel Mária szobrát.

A tárlaton a kegyszobor tizenhét ruhájából tizenöt tekinthető meg. Varga Ottóné elmondta, a szolgálatát Isten dicsőségére, az Egyház javára és az emberek örömére végzi: „Amikor készítem Mária ruháját, olyan mintha Isten fogná a kezemet. A varrás közben az evangélium történetein elmélkedem, és így nagyon mély Istennel való kapcsolatot tudok megélni.”

Forrás és fotó: Egri Főegyházmegye

Magyar Kurír