Marie és Mania

2018. január 2. kedd 14:02

Döbbenetes kötetet tett közkinccsé a Typotex Kiadó, amelynek munkatársai naprakészen ismerik a világ könyvpiacának „nem-bestseller, mégis-sikerlistás” típusú könyveit.

Irène Frain, az 1950-ben született francia író, történész, publicista mindhárom hivatásának legjavát adja ebben a munkájában. És nagyszerű kiegészítést, mintegy utóiratot a kisebbik Curie-lány, Ève anyjáról írott, számtalan nyelvre lefordított életrajzi könyvéhez. Írói képességei lehetővé teszik a csakneam lehetetlent, azt, hogy a kétszeres Nobel-díjas tudós asszony, a radioaktivitás egyik felfedezője mögül időnként kikandikáljon egy anyját korán elvesztő lengyel kislány, majd ifjú lány, az a „Mania”, aki egy fergeteges téli mulatságsorozaton, a „kulig”-on csaknem elveszítette a szívét, sőt, okos fejét…

Az új Madame Curie-portré középpontjában azonban elsősorban mégsem ez az időszak áll, hanem azok a szomorú történések, amelyek során erre a végtelenül tiszta asszonyra két lépésben – 1903-ban, még férje életében, majd fokozott dühvel már védtelennek remélt özvegysége idején, 1911-ben – minden bosszúvágyát rázúdította a korabeli bulvársajtó. Hogy miért? Mindössze azért, mert férje és tudós küzdőtársa, Pierre Curie halála után bele merészelt szeretni annak volt tanítványába, a nálánál nyolc évvel fiatalabb Paul Langevin fizikusba. A szerencsétlen férfi – vesztére – egy súlyosan idegbeteg és durva család (anyósa egy vasszékkel verte fejbe!) foglya lett a házassága révén. Le a kalappal a könyv szerzője előtt, hogy párhuzamot mer vonni az egykori szennylapok áskálódásai és a mai gyalázkodó blogok között, az utóbbiakat az előbbiek egyenes ági leszármazottaiként mutatva be. Szavait nem lehet borzongás nélkül olvasni, akár volt már blog-céltábla, elektronikus pellengér áldozata az ember, akár nem: „A kétezres évek médiája semmit sem talált fel, amikor makacsul üldözi azokat a szereplőket, akiknek valóságos vagy feltételezett tetteit alkalmasnak véli rá, hogy általános felháborodást keltsenek. A legmélyebb benyomást kutatásaim során az tette rám, hogy rájöttem, ezeknek a praktikáknak a nagy része, amelyeket új fogásként lepleznek le és a látványtársadalom termékének tartanak, már a 19. században is használatban volt a kis színesekre, szexuális botrányokra és bármiféle katasztrófára éhes újságoknál… Úgy látom, hogy Marie erre abból a csapássorozatból jött rá, amelyet az 1903-as Nobel-díj jelentett számára: ekkor kezdi el összeállítani a saját sajtószemléjét, mintha az újságírókat a történelem ítélőszéke elé akarná állítani…”

Az első próbálkozások, amelyekben még csak a gyermekét ambíciói miatt elhanyagoló, önző és becsvágyó tudós nő képét igyekeztek ráhúzni Curie asszonyra, kismiskának számítanak ahhoz a hét évvel későbbi, 1911-es támadáshoz képest, amelyet második Nobel-díja idejére időzítettek. Ebben a méltatlan hadjáratban nem egyszerűen az irigység, az emancipáció iránti gyűlölet munkálkodott, hanem a xenofóbia is: a zugfirkászok maximálisan kijátszották azt a vélt adut, hogy – szemben a minden porcikájában igazi francia mintafeleség Langevin asszonnyal – Pierre Curie özvegye Lengyelországban látta meg a napvilágot. Az egy csöppet sem érdekelte őket, hogy a megvádolt, sőt, ténylegesen megtámadott, sárral-kővel hajigált asszony szerelmének ártatlanságát éppen a vád alapját képező levelek védik igazán. Hiszen nem túlfűtötten erotikus kapcsolat volt ez, hanem inkább a Pierre iránti örök szerelem rekonstruálásának kísérlete. Igaz, ezúttal nem egy öt évvel idősebb, hanem egy nyolc évvel ifjabb tudóstárs iránt, tele a férfi sorsa iránti szánalommal, anyás gyöngédséggel…

Irène Frain könyvéhez fontos és egyszersmind nagyon megható adatokat szolgáltattak Marie/Mania háztartási feljegyzései is, amelyek arról a próbálkozásról tesznek tanúbizonyságot, hogy az ifjú éveit átnyomorgó asszony ebben az időszakban, bár szíve gyökeréig puritán, s inkább slampos, mintsem elegáns volt, igyekezett méltóvá tenni magát piperkőcségig elegáns szerelméhez, finom ruhaanyagok, kesztyűk és kalapok vásárlásával, mint Éva bármelyik, nem Nobel-díjas lánya…

E tudatos karaktergyilkosságból, ebből a médiathrillerből Madame Curie abszolút erkölcsi győztesként került ki: 1914-től, a „petite Curie”-nek becézett mobil röntgengépekkel dolgozva, sok ezer francia katona életét mentette meg, annak a nemzetnek a fiaiét, amelynek bulvársajtója igyekezett a földbe döngölni, beszennyezni őt. Ez bizony nem egyéb, mint a kővel dobálókra kenyeret hajítani.

A pontosságában is sokhelyütt lírai krónikát gazdag levéltári forrásjegyzék, bibliográfia és filmográfia teszi még hangsúlyosabbá. Érdemes a könyv olvasása közben megkeresnünk a Youtube Mme Curie-forrásait, s egy pillantást vetnünk arra a néhány archív filmkockára, amelyen Marie az 1927-es belgiumi Solvay-tanácskozáson Paul társaságában is látható, s többnyire morcos filmképeivel ellentétben: mosolyog! A fedőlap gyönyörű portréfotójához, s a főszereplő életútjához pedig maradéktalanul méltó Mihancsik Zsófia árnyalt, érzékeny műfordítói teljesítménye.

Irène Frain: Marie Curie szerelmei
Fordította: Mihancsik Zsófia
Budapest, Typotex, 2017

Fotó: Wikipédia

Petrőczi Éva/Magyar Kurír

Az írás az Új Ember 2017. december 17-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
a-szenzacion-tul-ferenc-papa-szerzetessegrol-szolo-uj-konyvenek-nem-csak-homoszexualitas-temaja
A szenzáción túl: Ferenc pápa szerzetességről szóló új könyvének nem csak a homoszexualitás a témája

„A hivatás ereje – A megszentelt élet ma” címmel jelent meg december elején több világnyelven Ferenc pápa új interjúkötete, amelyet Fernando Prado, a klaretiánusok spanyol könyvkiadójának vezetője készített a Szentatyával. A kötet ismertetése után részleteket közlünk belőle, magyar fordításban.

2018. december 11. kedd
unnepeltek-akik-kivetettek-halot
Ünnepeltek, akik kivetették a hálót

Erdő Péter bíboros, prímás áldotta meg december 10-én, avatóünnepség keretében az S4 Háló Közösségi és Kulturális Központ felújított helyiségeit Budapesten, a Semmelweis utcában.

2018. december 11. kedd
Adventi kalendárium – 2018. december 12.

Adventi kalendárium – 2018. december 12.

Az idei adventben készüljünk együtt Thomas Mertonnal, Kalkuttai Szent Teréz anyával és Henri Nouwennel. Segítségükkel egy-egy elmélkedést nyújtunk át az adventi várakozás minden napján. Induljunk el az adventi misztériumba csöndben, magányban, imádsággal, megtéréssel.

Előző napok »

Mai evangélium – 2018. december 12.

Mai evangélium – 2018. december 12.

Hogy örömhírrel induljon minden nap… – Mt 11,28–30

Korábbi napi evangéliumok »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle