Matúz Gábor: Nincs kegyelem

2017. december 29. péntek 15:21

Dokumentum-játékfilmjében Matúz Gábor az 1956. december 8-i salgótarjáni sortűz történetét dolgozza fel.

A szeplőtelen fogantatás ünnepén, miközben a templomban a lelkipásztor Krisztus szeretetét hirdette, kádárista karhatalmisták és szovjet katonák perceken keresztül, válogatás nélkül lőtték az előző éjszaka elhurcolt munkástanácsi vezetők kiszabadítására összegyűlt tömeget és az egyszerű járókelőket a Nógrád megyei székhelyen. A halálos áldozatok számát a történészek negyvenhat és százharmincegy közé teszik – a legfiatalabb mindössze tízéves volt –, és rengetegen megsebesültek.

A film szerkezetileg két részre osztható. Az egyikben történészek elemzik a korabeli hazai és nemzetközi politikai helyzetet, illetve az egykori túlélők idézik fel a rettenetet, amit átéltek a gyilkos fegyverek eldördülését követően. Elhangzik, hogy az Amerikai Egyesült Államok és a nyugati nemzetek szavakban kemény hangon ítélték el az 1956-os forradalom és szabadságharc véres leverését, de a katonai beavatkozás azzal a veszéllyel járt volna, hogy az egész emberiség elpusztul. Ezért az amerikai és a nyugat-európai kormányok kényszerűen és felelősségteljesen döntöttek, amikor elvetették a fegyveres intervenciót, a kisebbik rosszat választva. Felvetődik persze a kérdés, hogy ilyen kontextusban megfelelő-e ez a kifejezés, hiszen a forradalmat követő megtorlás több száz ember életét oltotta ki, több ezerre tehető a börtönbüntetésre ítéltek száma, és százötvenezren emigráltak Nyugatra. Az Istentől eltávolodó káoszvilágban gyakoriak az ehhez hasonló, súlyos és feloldhatatlan lelkiismereti gyötrelmeket okozó választások. A megszólalók elemzéseiből az is egyértelmű, hogy a szovjetek által hatalomra ültetett Kádár Jánost nem fogadta el vezetőnek a magyar nép. 1956 decemberére kettős hatalom alakult ki az országban az akkori szovjet vezetés maximális támogatását a háta mögött tudó Kádár és az általa vezetett hithű kommunistákból, ávósokból, kalandorokból álló karhatalmista erők, illetve az ő személyére és az idegen megszállásra határozottan nemet mondó munkástanácsok és az azokat támogató tömegek között.

A mozi másik része játékfilmes eszközökkel, egyénített szereplők sorsán keresztül mutatja be az eseményeket. A Salgótarján melletti kis faluban élő fuvaros Pityu és felesége, Bözsi, egyetlen gyermekük, Kispityu és szerelme, Terus, a letartóztatott férje kiszabadításáért csecsemőkorú kisfiával az ávósok székházába is bemerészkedő asszony, az ifjú szerelmespár, Istvánka és Annuska, valamint a fiatal orvos házaspár mind-mind kidolgozott karakterek, s mindannyian különbözőképpen élik meg a történteket. Matúz egy-egy villanással, hatásos hangulati elemekkel érzékelteti, hogy a helyzet robbanásig feszült. Az ifjú szerelmesek összebújva sétálnak az esti utcán, a hangulat már-már idilli, de mielőtt túlságosan eltöltené szívünket a békesség, fegyveres járőrök tűnnek fel, katonákkal teli kocsi érkezik. A rendszer ellen lázadó munkásokat a karhatalmisták durván taszigálják le egy épület pincéjébe, ahol már több, kezét a feje fölött tartó, a pribékeknek kiszolgáltatott fogoly szorong a szűk helyen. Az ávósnő szelíden, negédes hangon beszélget a férjét kereső fiatalasszonnyal, hogy aztán egyetlen ezredmásodperc alatt kitörjön belőle a brutalitás: irgalmat nem ismerő erővel veri a gyermekes anyát. Ez a film egyik legmegrázóbb jelenete: a kamera közelről mutatja a csecsemő arcát, ahogyan a kisdedek ösztönös kíváncsiságával fedezi fel a világot, miközben a szülei életveszélyben vannak. Amikor az ávósnő őrjöngeni kezd, az anya pedig magatehetetlenül fekszik a padlón, a titkárnő magához szorítja a gyermeket, védelmezőn óvja, nem törődve a következményekkel, csak azt nézi, hogy ez a kiszolgáltatott kis lény oltalomra szorul.

A filmben élesen elválnak egymástól a rendszer ellen küzdők vagy az azt csupán szükségszerűségből elfogadók és a hatalom emberei. Nincs közöttük átjárás. A forradalom és szabadságharc leverését közvetlenül követő időben a hatalomba idegen segítséggel visszatérőket a bosszúvágy és a gyűlölet mozgatja. Az említett ávósnő a fiát vesztette el a harcokban, ezért nem ismer kíméletet. A helyi karhatalmisták vezetője, Kispityu (akit a rendező valószínűleg a hírhedt Darázs Istvánról mintázott), a fasiszta csőcselék és a haladó erők közötti élet-halál harcról beszél. Talán ő a legkidolgozottabb jellem a filmben. Lepereg róla apja figyelmeztetése: „Csak azt ne hidd, édes fiam, hogy azért, mert itt vannak az oroszok, meg fegyvereitek vannak, igazatok van.” Ugyanígy mélyen vallásos anyja kérése is: „Ne fordulj el egészen az Istentől, édes fiam!” Kispityu gyermekként ministrált, de felnőttként kiábrándult az Istenből, amikor a felesége meghalt a szülésben. A kommunista eszmék rabja lett, annak legszélsőségesebb, a forradalmi terrort szó szerint tűzzel-vassal végrehajtó, irgalmat nem ismerő pribékjévé.

Gyönyörű és bizonyára sokak vitáját kiváltó a film befejezése. Kispityu kedvesének, a keresztet mindig a nyakában hordó és a hitet megélő Terkának kisfia születik. A vajúdó asszony feje fölött a falon ott a kereszt. A szerelmespár fiútagja meghal a sortűzben, csakúgy, mint az orvos. A sortűzre ő adta ki a parancsot, az orvost a saját kezével lőtte keresztül. Az Úr végtelen irgalma mutatkozik meg itt. Szinte önkéntelenül vetődik fel bennünk a kérdés: De hol marad Isten igazsága? Eszünkbe juthat azonban Jézus parancsa az ellenségszeretetről, merthogy a mennyei Atya „fölkelti napját a gonoszokra és a jókra, s esőt ad igazaknak és gonoszoknak” (Mt 5,43–45). Végiggondolhatjuk azt is, hogy 1956 után együtt éltünk itt, és élünk még ma is, az egykori gyilkosokkal és leszármazottaikkal. A kommunista bűnösök e világi büntetése elmaradt, de azt, hogy mi játszódott le az elmúlt hatvan évben a Kispityuk és az ávósnők lelkében, nem tudhatjuk. Az ítélkezés az Úr dolga. A miénk pedig az emlékezés és a lélekben megújulás. Hogy soha többé ne ismétlődhessenek meg az 1956-os forradalom erőszakos leverését követő borzalmak. 

Nincs kegyelem. Dokumentum-játékfilm, 98 perc, 2016. Írta és rendezte: Matúz Gábor. Főbb szereplők: Törőcsik Mari, Kubik Anna, Ráckevei Anna, Györgyi Anna, Gáspár Tibor, Nyakó Júlia, Szakács Tibor, Kántor-Müller Zsófia, Libor Laura, Dér Mária. Kiadja és forgalmazza: Közép-európai Média Intézet Kft.

Fotó: Közép-európai Média Intézet

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Az írás az Új Ember 2017. december 10-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
a-szenzacion-tul-ferenc-papa-szerzetessegrol-szolo-uj-konyvenek-nem-csak-homoszexualitas-temaja
A szenzáción túl: Ferenc pápa szerzetességről szóló új könyvének nem csak a homoszexualitás a témája

„A hivatás ereje – A megszentelt élet ma” címmel jelent meg december elején több világnyelven Ferenc pápa új interjúkötete, amelyet Fernando Prado, a klaretiánusok spanyol könyvkiadójának vezetője készített a Szentatyával. A kötet ismertetése után részleteket közlünk belőle, magyar fordításban.

2018. december 11. kedd
unnepeltek-akik-kivetettek-halot
Ünnepeltek, akik kivetették a hálót

Erdő Péter bíboros, prímás áldotta meg december 10-én, avatóünnepség keretében az S4 Háló Közösségi és Kulturális Központ felújított helyiségeit Budapesten, a Semmelweis utcában.

2018. december 11. kedd
Adventi kalendárium – 2018. december 12.

Adventi kalendárium – 2018. december 12.

Az idei adventben készüljünk együtt Thomas Mertonnal, Kalkuttai Szent Teréz anyával és Henri Nouwennel. Segítségükkel egy-egy elmélkedést nyújtunk át az adventi várakozás minden napján. Induljunk el az adventi misztériumba csöndben, magányban, imádsággal, megtéréssel.

Előző napok »

Mai evangélium – 2018. december 12.

Mai evangélium – 2018. december 12.

Hogy örömhírrel induljon minden nap… – Mt 11,28–30

Korábbi napi evangéliumok »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle