Megújult az ercsi Eötvös-kápolna

2016. szeptember 6. kedd 10:00

Szeptember 3-án, szombaton a Fejér megyei Ercsiben átadták az újjáépített Eötvös-kápolnát és -obeliszket, illetve Mária-kegyhelyet.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az erősen leromlott állapotú műemlékegyüttest 73,5 millió forintból újították fel. Az ünnepségen jelen volt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, aki hangsúlyozta, Magyarország első kultuszminiszterének örökségére számot tart az ország, a kulturális kormányzat és a magyar közélet.

Eötvös József egy nagy nemzedék egyik legnagyobb alakja volt, amely az országot új útra vitte, a szabadság útjára. Az utókor tanulhat az elődök tévedéseiből, mert az elődök jobb életet akartak. Együtt és nem egymás kárára akarták emelni a nemzetet, a nagy álomért képesek voltak áldozatot hozni – fogalmazott a miniszter.

Majd Eötvös József szakpolitikai tevékenységét méltatva kiemelte, hozzá fűződik Magyarország közoktatási reformja, a népiskolai törvény, Európa egyik legprogresszívabb nemzetiségi törvénye.

Balog Zoltán végül reményét fejezte ki, hogy a báró Eötvös József születésének 203. évfordulójára méltó módon helyreállított kápolna kegyhellyé, zarándokhellyé és találkozási hellyé válik a jövőben.

L. Simon László országgyűlési képviselő, a felújítás kezdeményezője felidézte: amikor először járt az Ercsi határában álló kápolnánál, annak állapota cselekvésre ösztönözte, majd örömének adott hangot amiatt, hogy az Eötvös József nyughelyéül szolgáló kápolnát és a tiszteletére emelt obeliszket megmenthették az utókornak.

* * *

Báró Eötvös József író, költő, politikus, államférfi 1813. szeptember 3-án született Budán. Mivel otthon német nyelvű anyjával tanult, és rosszul beszélt magyarul, apja nyilvános gimnáziumba íratta, és a jakobinusokkal elítélt Pruzsinszky Józsefet fogadta mellé nevelőnek, aki megalapozta szabadelvű gondolkodását.

Eötvös 1826 és 1831 közt jogot hallgatott Pesten, 1833-ban tett ügyvédi vizsgát. 1834-ben Fejér megyei aljegyző, majd kancelláriai fogalmazó lett. A pozsonyi országgyűlésen találkozott Kölcseyvel, Széchenyivel, Deákkal, a köznemesség és értelmiség felé fordult, írásaiból tartotta el magát.

Politikusként harcolt a feudális intézmények ellen, a jobbágyfelszabadításért és az ország demokratikus átalakulásáért. 1840-ben Szalay Lászlóval indította el a Budapesti Szemlét, s Kossuth Pesti Hírlapját védve Széchenyivel is szembeszállt. Az 1843–44-es országgyűlésen Batthyány Lajossal a centrista ellenzék vezetője volt, Reform című, 1846-os könyve pedig a korszellem legjobb kifejezője. 1848-ban az első magyar felelős kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere lett. Széchenyivel és Deákkal a mérsékelt politika híve volt, s a Batthyány-kormány szeptember 11-i lemondása és Lamberg gróf, királyi biztos szeptember 28-i meggyilkolása után, elrettenve a várható eseményektől, emigrált.

1851-ben hazatért, 1856-tól az Akadémia alelnöke, 1866-tól elnöke volt, s részt vett a Kisfaludy Társaság újjászervezésében. Ausztria egységéről és Magyarország különállásáról írt 1859-es tanulmányai a kiegyezés irányába mutattak. 1861-től kiadta a Politikai Hetilapot, Deák Ferenc híveként részt vett a kiegyezést előkészítő munkákban. 1865-ös tanulmánya A nemzetiségi kérdés, ebben kifejtett terveit nem tudta a későbbi törvényben megvalósítani.

1867 után – egyedüliként a ’48-as miniszterek közül – az Andrássy-kormány tagja lett, újra a vallás- és közoktatási tárca élén. Bevezette az általános tankötelezettséget, rendezte a felekezetek és az állam viszonyát, egyenjogúsította a zsidó vallást s a nemzetiségek helyzetét az oktatásban, s tervezte az iskolarendszer polgári átalakítását is. Támogatta az egyetemeket, tanárképző főiskolát állított fel, egyetemi szintre emelte a mérnökképzést. 1871. február 2-án halt meg Pesten.

* * *

Az Eötvös-kápolna 1828-ban épült, építtetője báró Eötvös Ignác császári és királyi kamarás, magyar királyi udvari alkancellár, titkos tanácsos és főpohárnokmester volt, aki felesége révén lett Ercsin birtokos. 

Az Ercsiben töltött boldog időszak oly mély nyomot hagyott Eötvös Józsefben, hogy végrendeletében meghagyta, halála után a Duna fölé 40 méterrel magasodó kápolnába temessék, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a környező vidékre.

1879-ben közadakozásból Ybl Miklós tervei alapján kőobeliszk került a kápolna dunai oldalára, kovácsoltvas korláttal. Az obeliszk és a kápolna között kis kertet alakítottak ki, melyben egy kőszarkofág is helyet kapott. Az így teljessé lett családi sírboltba mást már nem temettek. A II. világháború heves harcai után az épület romlásnak indult. A kriptában lévő koporsókat többször kifosztották, a kápolnán utoljára 1986-ban végeztek karbantartási munkálatokat.

Forrás: MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond/Kormány.hu

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
-olyan-mint-az-elveszett-mennyorszag
„Olyan, mint az elveszett mennyország” – A kerecsendi roma gyerekek táborába látogattunk

Kerecsenden július 10. és 15. között tartották a 23. nyári tábort a falu roma gyermekei számára. Plébániai csoportból nőtte ki magát a tábort és az évközi közösségi programokat szervező Világítani fogok elnevezésű mozgalom, amely ma már az egész országból vonz főként fiatal önkénteseket.

2017. július 24. hétfő
-az-eletemet-kaptam-tole-vissza-kozosseg-amelyben-elette-valik-az-ige
„Az életemet kaptam tőle vissza” – A közösség, amelyben életté válik az Ige

A Cenacolo cherascói házában él, két éve került a közösségbe. Gyógyulni ment, „szerelemből”, hűségből maradt. Fecske Ágival beszélgettünk.

2017. július 23. vasárnap