Megújulva, megmaradva – Megtartották az Egyházi Könyvtárak Egyesülése éves találkozóját

Kultúra – 2018. június 29., péntek | 15:38

Az Egyházi Könyvtárak Egyesülése (EKE) június 25. és 27. között Nyíregyházán tartotta éves összejövetelét. A találkozó házigazdája idén a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola és könyvtára volt.

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

A jövőre már huszonöt éves egyesület ökumenikus szellemiségű szakmai-lelki szervezet, mely a magyarországi egyházi-felekezeti könyvtárakat fogja össze.

Az éves rendezvény szokásos programja közgyűlés, szakmai konferencia, szakmai délelőtt, kirándulás, a helyi nevezetességek, intézmények megtekintése, de nem maradhat el a lelki program, az ökumenikus ima sem, melyet idén a Szent Efrém Kórus koncertje gazdagított.

A közgyűlés elején Véghseő Tamás, a főiskola rektora köszöntője, és a szokásos, az egyesület munkájára Isten áldását kérő ima után az elnök, Ásványi Ilona üdvözölte a résztvevőket. Először legfontosabb programpontként az elnök, a titkár és a kamarás, valamint a felügyelőbizottság éves beszámolója következett, majd az egyesületet vagy annak tagjait érintő intézményi és személyi változásokról esett szó. Az egyesülés tiszteletbeli tagjává fogadta Szabó Irént, a Sárospataki Római Katolikus Gyűjtemény korábbi vezetőjét, és pártoló taggá Fogarassy Zoltánt, a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma könyvtárosát. Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy 2019-ben már 25 éves lesz az egyesület, és bejelentette, hogy a következő találkozó helyszíne Esztergom lesz.

A közgyűlés után helyi gyűjteménylátogatások következtek, majd a Szent Efrém Kórus – ahogy Bubnó Tamás, a kórus vezetője nevezte – „hangáhítatára” gyűltek össze a résztvevők a Szent Miklós-székesegyházban.

Kötetlen együttlétre is lehetőség nyílt a koncertet követő fogadáson, melyen Kocsis Fülöp érsek-metropolita és Szocska A. Ábel püspök is köszöntötte a vendégeket házigazdaként a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán.

A második napon kezdődött a Megújulva – megmaradva című konferencia, ahol a könyvtárosszakma jeles képviselői adtak elő. Délután az egyházi könyvtárosok kirándulást tettek Máriapócs, Nyírbátor, Tákos és Csaroda útvonalon.

A harmadik nap ismét imával indult; ezt követően a szakmai program az egyházi gyűjtemények modern kihívásainak megvitatásával folytatódott.

Ásványi Ilona elnök egy népi imádsággal zárta az egyházi könyvtárosok éves összejövetelét: „Uram, adjad, hogy rövid életem minden napja nékem nevezetes és drága legyen. Adj kedvet, bátorságot és erőt, hogy mindennap valami hasznosat és jót cselekedjek, hogy ne vesszen örökségemből egy nap sem. … Adjad, hogy nyelvem az igazságot mondja és védje, adj reménységet és alázatosságot, hogy a véghezvinni valókat végezhessem…”

Többen maradtak még Nyíregyházán a délutáni templomlátogatásra, melynek keretében a református, a görögkatolikus, az evangélikus és a római katolikus templomot, valamint a zsinagógát keresték fel a vendégek.

* * * 

Az egyházi könyvtárak egy sajátos könyvtárcsoportot alkotnak a magyarországi könyvtári rendszerben. Mint az egyik legősibb könyvtártípus, melynek gyűjteménye a nemzeti kulturális vagyon része, megkerülhetetlenek, ha könyvtárról beszélünk. Az 1950-es évektől kezdve az 1990-es évekig azonban ezek a könyvtárak zárt vagy korlátozottan nyilvános könyvtárként, de inkább könyvraktárként működtek. A rendszerváltozást követően az egyházi könyvtáraknak egy új, megváltozott gazdasági, társadalmi, politikai, illetve technikai szempontból rohamosan fejlődő környezetben kellett megtalálniuk helyüket, szerepüket, feladatukat.

A rendszerváltozás után különös tapasztalat volt, hogy hiába alkotják az egyik legősibb könyvtári csoportot, az egyházi könyvtárak története, különösen a 20. századi sorsa még a szakmabeliek számára sem igazán ismert. A díszes teremkönyvtárral bíró intézményeket ugyan sokan felkeresték turistaként, de hogy ezek egyféle szakkönyvtárként és nem múzeumként is működnek, szinte fel sem merült. A szakmabeliek megmagyarázhatatlan, inkább a muzeális gyűjteménynek köszönhető tisztelettel vagy az ismeretlen, titokzatosnak vélt intézménynek kijáró bizalmatlansággal méregették őket.

Napjainkra az egyházi könyvtárak megbecsültek lettek az állami döntéshozó intézmények és a könyvtárosszakma előtt, de folyamatosan dolgozniuk kell azon, hogy szemléletükben megújuljanak, és lépést tudjanak tartani a 21. századi szakmai technikai kihívások és követelmények közepette. Mindebben nagy szerepe volt és van az 1994-ben alakult Egyházi Könyvtárak Egyesülésének, amely ökumenikus szellemben összefogta és a mai napig képviseli a magyar egyházi és felekezeti könyvtárakat.

Forrás: Egyházi Könyvtárak Egyesülése

Fotó: Polyákné Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria