Mostantól magyarul is énekelhetjük az isteni irgalmasság rózsafüzérét

Kultúra – 2018. március 27., kedd | 15:06

Az isteni irgalmasság rózsafüzérének magyar nyelvű szövegéhez Kovács Szilárd, a pécsi székesegyház zenei igazgatója komponált könnyen elsajátítható, a tartalomhoz tökéletesen illeszkedő dallamot.

A 20. század történelmének tragikus eseményei közepette mintegy isteni válaszként emelkedett ki az isteni irgalmasság üzenete Szent Fausztina nővér és Szent II. János Pál pápa személyén keresztül. A nagyböjt elején felhangzó „Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban” jézusi mondat (Mk 1,14) valóra váltására, bűnbánatra és megtérésre hív bennünket ez az üzenet, amelynek többféle megjelenési formája ismert. Az irgalmas Jézus képének tisztelete, az isteni irgalmasság rózsafüzérének imádkozása, az irgalmasság órájának megtartása, a nagypéntektől kezdődő isteni irgalmasság kilencedének imádkozása és az isteni irgalmasság vasárnapja is segít bennünket, hogy válaszolni tudjunk a végtelenül irgalmas Isten felénk fordulására. Nemcsak elfogadjuk, megtapasztaljuk az isteni irgalmat, hanem mi magunknak is élnünk kell azt, irgalmassá kell válnunk: „Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmat nyernek” (Mt 5,7).

Szent II. János Pál pápa az isteni irgalmasságról szóló körlevelében arra hív minket, hogy könyörögve imádkozzunk Isten irgalmáért a rossz sok fajtája ellen, amelyek szorongatják és fenyegetik az egész emberiséget. Mi már szilárd bizonyosságot kaptunk az irgalomról a keresztre szegezett és a halálból föltámasztott Krisztusban. Ebben a titokban az irgalom teljes kinyilatkoztatása benne van, hiszen kinyilatkoztatja nekünk azt a szeretetet, amely erősebb a halálnál és hatalmasabb a bűnnél és mindenfajta rossznál, amely fölemel bennünket a legnagyobb bukásokból, és kiszabadít a legnagyobb veszedelmekből is (vö. 96. pont).


A szent pápa kérésének az isteni irgalmasság rózsafüzérének imádkozásával is megfelelhetünk, amelynek szövege Szent Fausztina nővér lelkinaplójából (476) származik. Ez az egyszerű imádság a visszatérő ismétléseivel megtisztítja a szívünket, irgalmasságért esedezik nemcsak a magunk, hanem az egész világ számára, amellyel már az irgalmasság cselekedetét gyakoroljuk. Külön öröm, és az imádkozónak nagy segítség, hogy az irgalmasság rendkívüli szentévében megfogant gondolat nyomán megszületett a rózsafüzér énekelhető formája is, amelyet Kovács Szilárd zeneszerző, a pécsi székesegyház zenei igazgatója ajánl az olvasó figyelmébe.

„Bis orat, qui cantat, azaz aki énekel, kétszeresen imádkozik. Ez a mondat tulajdonképpen összefoglalja az egyházzenész hivatás lényegét, a fő feladat, hogy a híveket éneklésre, énekelt imádkozásra tanítsuk, buzdítsuk.

Szép Attila atya hívta fel a figyelmemet, hogy az isteni irgalmasság rózsafüzérét más nemzetek énekelve imádkozzák, erre mutatott is egy olasz példát. Egyből tudtam, ha hozzányúlok a szöveghez, egy olyan zenét szeretnék létrehozni, amely egyszerre a sajátunk (semmiképp nem zenei import), mégis az Egyház egyetemes dallama is visszacseng általa.

Világossá vált, hogy az értékes szöveget csakis nemes zenével szabad társítani, olyannal, amely nem vonja el a figyelmet a tartalomról, nem külsőséges, hanem segíti az imádságban való elmélyülést.

Tehát a gregorián szolgált mintául, mert ez a Római Katolikus Egyház zenei anyanyelve. Ráadásul a recitatív műfajok tekintetében párhuzamosan rendelkezésre áll egy, a gregorián dallamkinccsel egyívású saját magyar népzenei réteg is. Részben ezért is ihlette az első előimádkozó szakasz dallamát a »mi« tonus peregrinusunk, azaz a »Szivárvány havasán…« kezdetű népdalunk első sora. A stiláris szempontokon túl fontosnak tartottam, hogy a dallam könnyen elsajátítható legyen.”

A kották ITT érhetőek el.

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria