Mudrák Attila fotóművésszel találkozott a közönség az esztergomi városi könyvtárban

Kultúra – 2017. február 26., vasárnap | 12:02

Mudrák Attila műtárgyfotós volt a Helischer József Városi Könyvtár „Köztünk élnek” programsorozatának vendége február 20-án. Mudrák Attila képein a műalkotások mellett a Kárpát-medence szakrális, kulturális öröksége, illetve az építészet és a táj kapcsolata jelenik meg.

Mudrák Attilát elsősorban albumokban, könyvekben, folyóiratokban publikált táj- és városképei, valamint a műtárgyfotói tették országszerte ismertté. Fotográfusi szemléletét alapvetően a konstruktivitás és a líraiság különös ötvözete jellemzi.

1958-ban született Esztergomban. Korán megismerkedett a művészettel: hat hetes korában Bajor Ágost festőművész portrét készített róla. Gyermekkorában az esztergomi bazilikában ministrált, volt ott jegyszedő, illetve ötödmagával harangozó (akkoriban ennyi ember kellett a harangozáshoz.)

Tizennégy éves korában Eitler Gottfrid mester megmutatta neki a fotóelőhívást. Az otthonáról és családja tagjairól készített felvételeket, amiket aztán a fürdőszobába zárkózva hívott elő. Az első fényképezőképe Smena volt, melyet később Praktika tükörreflexes fényképezőgép követett. Az érettségi vizsgát a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban tette le, a gimnáziumi évek alatt épületeket, embereket, családtagokat és osztálytársakat fényképezett.

1975-ben Lékai László esztergomi érsekről készített fényképeket egy szertartás során, melyek eljutottak a bíboroshoz. Ez vezetett oda, hogy felkérték az egyházi események fotózására. Érettségi után, miután nem vették fel főiskolára, Bartl Lenci, az akkori kanonok bíztatására a fényképezést választotta hivatásául.

1976-tól fényképészgyakornok volt Szelényi Károly mellett a Corvina Könyvkiadónál. 1978-tól másodállásban, 1980-tól napjainkig főállásban fotográfus a Keresztény Múzeumban. A múzeum, az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár, a Prímási Levéltár és a Főszékesegyházi Könyvtár hivatásos fotósa, ami azt jelenti, hogy csak ő fényképezheti le az e gyűjteményekbe tartozó tárgyakat.

1979-től kezdve jár Erdélybe, az utóbbi években a Teleki László Alapítvány megbízásából. Az alapítvány a határainkon túli magyar vonatkozású épített örökség kutatását, dokumentálását és felújítását végzi. 2015-ben indították el a Rómer Flóris Tervet, amelynek keretében tavaly közel száz Kárpát-medencei műemléken kezdődtek állagmegóvási, felújítási munkálatok.

Mudrák Attilának 2016 végén az Országos Széchenyi Könyvtárban nyílt fotókiállítása. A fotók a Kárpát-medence eldugott kis falvaiba, földrajzi és szimbolikus értelemben is a végekre kalauzolnak el, ahol ma többnyire a reménytelenség és a szegénység az úr. Csak a sok száz évvel ezelőtt művészi gonddal megépített templomok tanúskodnak a valamikori gazdagságról, azokról az időkről, amikor ezeket a vidékeket még éltető erővel látta el Európa gazdasági és kulturális vérkeringése. A művészi fotók mégsem az elmúlás és a reménytelenség tükörképei. Sokkal inkább a szépség, a harmónia és az újjászületés reménye árad belőlük.

Mudrák Attila számos kitüntetés, köztük az „Esztergomért” emlékérem, az Esztergom város Babits-díja, a Megyei Príma-díj különdíja tulajdonosa. A Reformáció Emlékbizottság fotópályázatán az emberábrázolás kategóriában első helyezett lett.

Az esztergomi könyvtári beszélgetés alatt a résztvevők kivetítőn megtekinthettek egy fotósorozatot Mudrák Attila díjnyertes képeiből.

Forrás: Helloesztergom.hu

Fotó: Nyári Steindl Andrea

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria