Nőnapi nyereményjátékot hirdet a Pécsi Egyházmegye – Mária Magdolna a középpontban

A helyes megfejtést e-mailben beküldők között ajándékcsomagot sorsolnak ki, amelyet a nyertes március 9-én a Magtár Látogatóközpontban egy öt tételből álló csokoládé- és borkóstoló keretében vehet át.

A pécsi székesegyház mennyezetén, a szentély déli oldalán, a szentek sorában kapott helyet az olajosedényt tartó Bűnbánó Szent Mária Magdolna freskója. Miután Jézus hét ördögöt űzött ki belőle és meggyógyította, Mária Magdolna a tanítványokkal együtt élete végéig követte. Az evangéliumok elmondása alapján tanúja volt a Megváltó keresztre feszítésének, halálának és feltámadásának.

Mária Magdolna életéről nem tudunk sokat. Talán emiatt kapcsolódhatott össze alakja már az ókeresztény korban más újszövetségi nőalakokkal, akiket szintén Máriának hívtak. Így vele azonosították a feltámasztott Lázár és Márta testvérét, valamint azt a bűnös asszonyt, aki egy farizeus házában könnyeivel öntözte és hajával szárította Jézus lábát, majd illatos olajjal kente meg. A keleti egyház ezzel szemben mindig megkülönböztette a fent említett három személyt: Betániai Máriát, a bűnös asszonyt és Mária Magdolnát, amit a legújabb Szentírás-kutatás is igazolt.

Mária Magdolna neve egy településre utal, a Genezáreti-tó nyugati partján található Magdalára, ami sózott haláról híres halászati központ volt. Nem tudjuk, hogy Mária Magdolna első találkozása itt vagy más helyen történt-e Jézussal. Erre csak rövid utalásokat olvashatunk Lukács és Márk evangéliumaiban. Az biztos, hogy az asszony életét meghatározó és átformáló pillanat lehetett: hét ördögtől tisztította meg. A hetes szám, ami a teljességre utal, azt jelenti, hogy Mária Magdolna teljesen megszállott volt.

Később – ahogy Lukács leírja – a Jézus kíséretéhez tartozó asszonyok közé került, akik hallgatták és látták a Megváltó csodáit. Ott állt Krisztus keresztje alatt, majd jelen volt sírbatételekor is. Találkozását a feltámadt Jézussal János evangélista írja le. János szerint a  feltámadt Krisztus először Mária Magdolnának jelent meg, emiatt nevezik őt a 3. századtól „az apostolok apostolának”.

A Katolikus Egyház július 22-én ünnepli Bűnbánó Szent Mária Magdolna ünnepét. Védőszentje a bűnbánóknak, vezeklőknek, az eltévedt lányokkal foglalkozó szerzetesrendeknek és intézményeknek, az orvosoknak és gyógyszerészeknek, a haldoklóknak, a pestis ellen küzdőknek, a mozgásproblémákkal született gyermekeknek, a drogfüggőknek, a fodrászoknak, a kozmetikusoknak, az erszény- és dobozkészítőknek, a kertészeknek, a kesztyűsöknek. Továbbá a forrásoknak és patakoknak ott, ahol úgy tartják, hogy azok Mária Magdolna könnyeiből fakadtak.

A néphagyományban Mária Magdolna ünnepnapja szépségvarázsló és hajvágó leánynap. Málomban ekkor vágtak a kislányok hajából, mert úgy tartották, hogy akkor még hosszabbra nő. Dologtiltó szokások is kapcsolódtak hozzá, Rózsafán nem volt szabad ezen a napon festeni, meszelni. Egyben időjárásjósló nap, amely zivatart hoz Mária Magdolna könnyeire utalva.

A Pécsi Egyházmegyében Abaligeten szenteltek Mária Magdolna tiszteletére templomot (1796). A pécsi püspökségen több olyan képzőművészeti alkotás is látható, amelyen Mária Magdolna szerepel. A püspöki palotában kapott helyet Zala György 1884-ben készített márvány szoborcsoportja: Mária Magdolnát Szűz Mária lábait átkarolva láthatjuk. A szobrász a két nőalak gesztusaiban, mozdulataiban és érzelmeiben nagyon finoman és érzékletesen mutatja meg a két nő gyászát és vigasztalódását. A Püspöki KincsTár kiállításán egy 18. század közepén készült festményen Mária Magdolna beteget látogatva, vagyis az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlása közben jelenik meg. A betegben pedig maga Krisztus ismerhető fel Máté evangéliuma alapján: „Bizony mondom nektek: amikor megtettétek ezt egynek e legkisebb testvéreim közül, nekem tettétek.”

A legenda szerint Mária Magdolna Krisztus mennybemenetele után a mai Franciaország területén élt. Remeteként lakott egy barlangban harminc esztendőn keresztül. Tápláléka az Oltáriszentség volt, amelyet angyalok vittek számára.

A nyereményjáték kérdései ITT érhetők el.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír