Nyitható-e még az ajtód? – A világ legtöbbet utazó festménye Jézust ábrázolja

2019. február 9. szombat, 19:45

William Holman Hunt az ajtón kopogtató Jézust ábrázoló allegorikus festményét több millióan látták 1905 és 1907 közötti világ körüli útja során.

Akkoriban, a 20. század első éveiben az angol William Holman Hunt (1821–1910) műve valószínűleg az egyik legismertebb kép volt a világon. Emberek milliói zarándokoltak el megcsodálni a „keretbe foglalt prédikációként” leírt  festményt. A preraffaelita irányzat egyik alapítójának számító Hunt 21 éves korában kezdett először foglalkozni a témával, és 29 évesen fejezte be műve első verzióját, amely a Jelenések könyve sorainak (3,20) a vizuális megjelenítése: „Íme, az ajtónál állok és zörgetek. Ha valaki meghallja szavamat, és ajtót nyit, bemegyek hozzá, vele étkezem, és ő énvelem.”

A kezében lámpást tartó Jézus egy ajtó előtt áll – az ajtót azonban érdemes figyelmesen szemügyre venni. Nincs rajta kilincs (legalábbis kívülről), benőtték a gyomok, a zsanérok és szögek berozsdásodtak. Csak a bent lévő ember tudja Jézust beengedni, a kép tanítása szerint.

William Holman Hunt még a Szentföldre is elutazott, hogy a telehold fényét tökéletesen tudja visszaadni. Dacolt a betegségek veszélyével, az anyagi gondokkal, a nehézkes közlekedéssel, sőt, egy jeruzsálemi látkép festése során még azzal is megvádolták, hogy leskelődik.

A kész alkotás idővel az Oxfordi Egyetem Keble College-ába került, Hunt pedig 1851-ben elkezdte a kép második változatát a hatalmas siker hatására – ez a verzió látható a manchesteri városi galériában (Manchester Art Gallery), illetve ebben a cikkben.

Ötven évvel később festette meg az ajtón kopogtató Jézus harmadik, a korábbiaknál nagyobb méretű változatát, ekkor már Edward Robert Hughes közreműködésével; ez a mű járta be a világot a 20. század elején. A nagyiparos szegénységkutató Charles Booth vásárolta meg 1908-ban, és a Szent Pál-székesegyháznak adományozta – ez a verzió ITT látható. A székesegyház honlapja szerint ez a festmény utazott legtöbbet a világtörténelemben.

Hunt műveire általában jellemző a részletek kidolgozottsága, az élénk színek és a szimbolizmus. Művészetére nagy hatást tettek John Ruskin és Thomas Carlyle írásai, akik szerint a világot vizuális jelek rendszereként kell szemlélni.

Forrás: Aleteia.org

Fotó: Wikimedia Commons

Magyar Kurír
(vn)

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Címkék: művészet
Vezető híreink – olvasta már?
-felfigyelt-rank-vilag-harminceves-magyar-maltai-szeretetszolgalat
„Felfigyelt ránk a világ” – Harmincéves a Magyar Máltai Szeretetszolgálat

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnökét, Kozma Imrét kérdeztük a szervezet múltjáról, jelenéről, jövőjéről.

2019. február 17. vasárnap
ferenc-papa-jezus-segit-hogy-kigyogyuljunk-kronikus-rovidlatasbol2
Ferenc pápa: Jézus segít, hogy kigyógyuljunk a krónikus rövidlátásból

Február 17-én a délben a Szentatya Jézus boldogmondásairól és az úgynevezett „jaj-mondásairól” elmélkedett. Rámutatott: a szenvedők nem azért boldogok, mert szenvednek, hanem mert Jézus szabadulást hoz nekik.

2019. február 17. vasárnap