Pécsett mutattuk be az „Imádság ködben” című kötetünket

2019. május 6., hétfő | 19:59

A pécsi Magtár Látogatóközpontban mutattuk be május 3-án Hans Joas és Robert Spaemann Imádság ködben című kötetét. Az eseményen jelen volt Udvardy György pécsi megyéspüspök is.

Az Új Ember Kiadványok sorozatban megjelent kötetben a szerzőknek a kereszténység jelenlegi helyzetéről és jövőbeli kihívásairól folytatott beszélgetése olvasható.

A kiadó nevében Kuzmányi István, a Magyar Kurír és az Új Ember főszerkesztője köszöntötte a megjelenteket. „Ennek a könyvnek az a különös értéke, hogy rámutat: katolikusnak lenni egyben azt is jelenti, hogy nem egyszerűsítjük le a valóságot.” Elmondta: a kötet lapjain két katolikus gondolkodó, Hans Joas és Robert Spaemann tesz bizonyságot arról, hogy lehetséges kulturált vitát folytatni akkor is, ha sok mindenben nem értünk egyet a másikkal.

Udvardy György pécsi megyéspüspök a könyv fő témájáról, a hitről beszélt. Mit jut eszünkbe először a hitről? – tette fel a kérdést a főpásztor. – Az imádás, hiszen az ember akkor nevezhető hívőnek, ha leborul teremtője előtt. A hit jellemzője az is, hogy ajándékként éljük meg. Fontos azt is megvizsgálni, hogy mit hiszünk és hogyan hiszünk. Külön kérdés az is, hogy milyen összefüggésben van egymással a személyes hit és az Egyház hite. A Katolikus Egyház Katekizmusa is két nagy fejezetben tárgyalja a hit összefüggéseit. Az első címe Hiszek, a másodiké pedig Hiszünk. Lehet, hogy a hit félelemből születik, de elvezethet bennünket a szemlélődésig. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a vallásos kultúra milyen nagy mértékben segítheti, hiánya pedig milyen mértékben megnehezítheti a hit kialakulását és megerősödését. A hit társadalmi és politikai megjelenését nem feltétlenül lehet egy síkon kezelni.

A megyéspüspök felidézte: „Érts, hogy hihess, higgy, hogy megérthess” – mondja Szent Ágoston. A hit alapja a kinyilatkoztatás, mely feltárulhat előttünk, de el is rejtőzhet. Szeretnénk ugyan megragadni, de teljes bizonyossággal és kimerítő módon ez nem sikerülhet. Hitbéli választásaink a legszemélyesebb döntéseink. Ez arra is rámutat, hogy a hitről kialakított álláspontunk valójában azt mutatja meg, hogy mit gondolunk az életről. A könyv előszavát idézve: „a mai embert a vallásbarát istentelenség jellemzi”. Ferenc pápa írja Örüljetek és ujjongjatok kezdetű apostoli buzdításában: „Igen nagy kereslet van a Krisztus nélküli Istenre, az Egyház nélküli Krisztusra és a nép nélküli Egyházra.” „Ez a könyv arra ösztökél bennünket, hogy helyesen formáljuk a magunk hitét” – zárta gondolatait Udvardy György.

Ragadics Tamás szociológus, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola (PPHF) tanára Hans Joasról szólt: „Évekkel ezelőtt egy értékekről szóló konferencián a keresztény társadalmi tanítás alapjairól beszéltem. Valaki rákérdezett, hogy tulajdonképpen mit akarok ezzel. Éreztette velem, hogy egy értékekről szóló tudományos diskurzusban azért nincs helyem, mert engem a keresztény ideológia befolyásol.” A pécsi teológiai főiskola oktatója szerint Hans Joas úgy tudott a mai szociológiai gondolkodás egyik meghatározó alakjává válni, hogy katolikusként is hiteles maradt. Svédországtól Dél-Afrikáig nagyon sok helyen működött, de tanított a szociológia fellegvárában, Chicagóban is.

Joas elsősorban az európai problémákra fókuszál. Mindig az értékek felől közelíti meg a kérdéseket, azt vizsgálja, hogyan lehet hiteles értékrendszert felmutatni a mai ember számára. Fogalmait igyekszik pontosan, a megfelelő helyen és szinten alkalmazni. A folyamatok társadalmi beágyazottságát kiemelten fontosnak tartja, ugyanakkor – az építést és a jobb megértést szolgálva – kritikusan közelít a társadalmi kérdések és az Egyház felé is – mutatott rá Ragadics Tamás.

Görföl Tibor, a PPHF tanára, a könyv fordítója a nemrég elhunyt Robert Spaemann életéről beszélt. Kiemelte: Spaemann az utolsó nagy katolikus generáció tagja volt. Kritikus szelleme nehezen tűrte maga körül az igazságtalanságot és az alakoskodást. Ezt a beállítottságát csak a legnagyobbak tudták elviselni, közéjük tartozott Szent II. János Pál és XVI. Benedek pápa is.

Spaemann számára a filozófia és a hit volt a legfontosabb. Az újkorban az emberrel kapcsolatban két felfogás alakult ki: az egyik szerint az a feladatunk, hogy megteremtsük a létfeltételeinket – ezt nevezte Spaemann polgári ontológiának –, a kereszténység viszont azt hangsúlyozza, hogy az embernek önmagát kell kibontakoztatnia. François Fénelon (1651–1715) és Jacques-Bénigne Bossuet (1627–1704) vitája – melyről Spaemann könyvet is írt – azt feszegette, hogy vajon miért kell szeretni Istent: önmagáért vagy valami jutalomért. Spaemann szerint valójában mind a ketten tévedtek, mert abból indultak ki, hogy az ember feladata az önfenntartás, és nem a kibontakozás.

Az ember lényege Spaemann szerint két cselekedetében jelenik meg a legjobban: a megbocsátásban és az ígéretben. A megbocsátásban megengedjük a másiknak, hogy ne legyen azonos azzal, amit tett. Az ígéret azt jelenti, hogy felelősséget vállalunk valami olyasmiért, ami felett teljességgel nem rendelkezünk, ami felett nincs hatalmunk.

A 20–21. század fordulójának legtekintélyesebb konzervatív filozófusa Robert Spaemann volt – mondta Görföl Tibor. – Hallatlanul komolyan vette azokat az újszövetségi kijelentéseket, melyek a kereszténység és a világ közötti feszültségre és ellenállásra utalnak. Korunkban verseny folyik a kényelemért, az nyeri meg magának ez embereket, aki a legkényelmesebb életet ajánlja. „A kereszténység arra van ítélve, hogy alulmaradjon a kényelemért folytatott harcban” – mondta Spaemann. Szerinte az Egyháznak mindig a vesztesek mellett kell állnia. Sokat beszélt az imádságról, utolsó könyveiben a zsoltárokat kommentálta. A misztikáról az volt a véleménye, hogy aki a hit létráján feljutott, annak meg kell tartania emlékezetében mindent, ami elvezette őt a legmagasabb szintre. „E két nagy katolikus gondolkodó beszélgetését érdemes olvasni és terjeszteni” – zárta ismertetőjét Görföl Tibor.

Hans Joas és Robert Spaemann Imádság ködben – Van-e jövője a keresztény hitnek? című kötete megvásárolható az Új Ember könyvesboltban (Budapest, V. kerület, Ferenciek tere 7–8.; nyitvatartás: hétfő, kedd, csütörtök, péntek 9–17 óráig; szerdán 10–18 óráig) vagy megrendelhető az Új Ember online könyváruházban.

Fotó: Fábián Attila

Baranyai Béla/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kultúra
hirdetés
Vezető híreink – olvasta már?
csiksomlyoi-papalatogatas-elkeszultek-szektorbeosztasok-kiosztottak-belepoket
Csíksomlyói pápalátogatás – Elkészültek a szektorbeosztások, kiosztották a belépőket

A jegyek kézbesítésével a csíksomlyói pápalátogatásra regisztráltak számára immár az is egyértelművé vált, hogy ki honnan követheti a csíksomlyói nyeregben a Ferenc pápa által június elsején celebrált szentmisét. A Gyulafehérvári Főegyházmegye rövid összefoglalóját adjuk közre.

2019. május 23., csütörtök
-ne-borongjunk-regi-dicsosegunkon-hanem-most-akarjunk-megterni-papi-zarandoklat-mariagyudon
„Ne borongjunk a »régi dicsőségünkön«, hanem most akarjunk megtérni” – Papi zarándoklat Máriagyűdön

Május 21-én búcsún vett részt a Pécsi Egyházmegye papsága Máriagyűdön. Udvardy György megyéspüspök meghívására Varga László kaposvári főpásztor tartott előadást.

2019. május 23., csütörtök