Prokopp Mária tartott előadást a Budavári Madonnáról

A Budavári Madonnaként emlegetett, egyetlen hársfa tömbből kifaragott hatszáz éves szoborról nincsenek adataink – nem tudni, hogy a 15. század elején ki és kinek a megrendelésére készítette a gótikus remekművet. A műalkotást Galambos Éva és Samu Erika restaurátorok állították helyre két esztendő alatt. A szobrot évszázadokon át folyamatosan karbantartották, ami bizonyítja, fontos kegyhelyről származik.

A Budavári Madonna története kapcsán Prokopp Mária bemutatta Luxemburgi Zsigmond korát, és az akkor uralkodó gótikát. A stílus a 14–15. században az európai fejedelmi udvarok és a városok nemzetközi kultúrájából táplálkozva, egységes formában jelent meg a kontinensen.

„A sátán fejét eltaposó, Napba öltözött asszony, lába alatt a holdsarlóval, a Szent István-i Mária-tiszteletre utal” – hangsúlyozta a művészettörténész. A sugárzó szépséggel megjelenített Madonna és az emberközeli Kisjézus-ábrázolás nem volt jellemzője a 15. század eleji művészetnek. Prokopp Mária elmondta, Zsigmond király uralkodásának fél évszázada alatt Magyarország stílusteremtő helynek számított, a Madonna-szobor az úgynevezett „Budaer Werkstatt” (budai műhely) jegyeit hordozza.

Michael Viktor Schwarz német művészettörténész elmélete szerint az internacionális gótika a budai műhelyekben született, s onnan indulva hálózta be Európát. Ennek bizonyítékait Prokopp Mária fel is sorolta: az 1974-ben megtalált budavári gótikus lelet szobraihoz nem külföldről hoztak követ, sőt, Luxemburgi Zsigmond korában számos európai ország mestere, művésze élt Budán, csakúgy, mint Mátyás király udvarában.

Zsigmondnak német-római császárként is Buda volt a székhelye, s magyar urak voltak a birodalmi tisztségviselői – mondta el Prokopp Mária, majd kitért arra, hogy az a művész, aki a 15. századi Európában hírnevet akart szerezni magának, Budára jött.

„A szobor abból a korból származik, amikor az európai művészet szíve nálunk dobogott” – hangsúlyozta a művészettörténész.

Prokopp Mária előadásának rövid részlete és a szoborról készült közeli felvételek ITT tekinthetők meg.

Forrás és fotó: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye; Várnegyed Magazin

Videó: Budavári Önkormányzat YouTube-csatornája

Magyar Kurír