Robert Bresson: A pénz

2018. február 25. vasárnap 16:44

Robert Bresson a transzcendentális filmművészet egyik legnagyobb alakja. Utolsó, 1983-ban készült, a cannes-i filmfesztivál legjobb rendezésével kitüntetett mozijában Lev Tolsztoj „A hamis szelvény” című kisregényét használta alapul.

Az 1860-as években írt művet Bresson átültette a XX. század utolsó harmadának Franciaországába. Egy középiskolás fiúnak az apja csak a szokásos zsebpénzt adja oda, a diáknak azonban adóssága van. Hogy ezt rendezze, elfogadja barátja ötletét: fizessenek hamis pénzzel a fényképésznél. A visszajáró összegből rendezheti tartozását. A fényképész felesége, aki átveszi a pénzt, nem jön rá a csalásra, férje azonban igen. A hamis pénzt továbbadja Yvon-nak, az olajszállítónak. Yvon fiatalember, szerényen, csöndesen él a feleségével és óvodáskorú kislányával. Nem veszi észre, hogy becsapták, és a pénzből a bárban felgyülemlett adósságát szeretné rendezni, de a pincér felismeri, hogy a frank hamis. Rendőrt hív, s mivel a fényképész, a felesége és a pénzzel megvesztegetett alkalmazottjuk, Lucien egyöntetűen tagadják, hogy Yvon náluk járt, a férfit börtönbe csukják. Egy pillanat alatt összeomlik az élete. Elveszíti munkáját és szabadságát, felesége elhagyja, kislányuk meghal. A kegyetlen sors miatt agyongyötört, keserű és frusztrált Yvon haragját a világ és önmaga ellen fordítja. Először öngyilkosságot kísérel meg, sikertelenül, majd amikor kiszabadul, hogy pénzt szerezzen, megöli a szálloda két alkalmazottját, és meggyilkolja a filmben csak szürke hajú asszonynak nevezett nőt, aki pedig befogadta őt a házába.

A kisregény és a mozi is kicsi bűnnel kezdődik, de ez a vétek öngerjesztőként gördül tovább, lesz előidézője újabb és újabb, egyre nagyobb gaztetteknek, melyek egymásból fakadnak, eljutva a legsúlyosabb bűnig, az emberölésig, szinte törvényszerű a gyilkosságok sorozata. Tolsztoj kisregényében sokkal több a szereplő, hosszú és bonyolult láncreakciókkal az emberek egymást teszik tönkre, elszabadulnak az indulatok. Az író a cári Oroszország hazugságait, ellentmondásosságát leplezi le, a gonoszság látszólag eluralkodik, de a végén mégis minden rendeződik, az evangéliumból sugárzó irgalmas szeretet hatására csodálatos megtérések következnek be. A kisregényben és a filmben is, a bűnt elkövető ember szinte kivetkőzik magából, hogy megszerezze a pénzt, és ez komor, sötét színezetet ad a történetnek, de az áldozatok sorsán keresztül a másik oldal, a szépség is megjelenik.

Bresson feldolgozásában kiemelt szerepe van a szürke hajú asszonynak. Áldozatos élet az övé: gondját viseli részeges apjának és meghalt húga tolókocsiba kényszerült kislányának. Apja ellenkezésének dacára befogadja a házukba Yvont, annak ellenére, hogy ő bevallja neki: meggyilkolta a szálloda két alkalmazottját, hogy pénzhez jusson. Az asszony szájából hangzik el a film egyik kulcsmondata: „Ha én Isten lennék, mindenkinek megbocsátanék.” A moziban a szürke hajú asszony a végtelen isteni irgalom megtestesítője, nem a gyilkost nézi Yvon-ban, hanem a kegyelemre szoruló lelket.

A társadalmat képviselő civilek viszont érzéketlenül viselkednek, mindennél fontosabb számukra önmaguk kényelme, nyugalma. Így a fényképész házaspár és alkalmazottjuk, Lucien szemrebbenés nélkül letagadják, hogy Yvon-nak hamis pénzt adtak. A hamis pénzzel tudatosan fizető diák anyja pedig egy nagyobb összeggel vesztegeti meg a fényképész feleségét, hogy ne bolygassa tovább az ügyet, nehogy a fia bajba kerüljön. Ez az olajszállító fiatalember nem csupán bűnös, de áldozat is. A társadalom a kisszerűségével, képmutatásával és önzőségével taszítja bele a bűnbe, soha nem vált volna gyilkossá, ha a két diák nem követi el az első vétket, majd a fényképész nem adja el neki a hamis pénzt. Mindezek ellen Yvon semmit nem tehetett; tehetetlen elszenvedője volt mások gátlástalan ravaszságának.

A filmben Bresson összevonta Tolsztoj prózájának két szereplőjét: Ivan Mironov, akit becsapnak a hamis szelvénnyel, lótolvaj lesz, de végül lebukik, a felháborodott parasztok agyonverik, élükön Sztyepan Pelagejuskinnal, aki ezt követően hatszoros gyilkos lesz. Áldozatai közül utolsóként kegyetlenül elvágja az evangélium tanítása szerint élő Marja Szemjonovna torkát. A filmben az ő alakjáról formázta Bresson a szürke hajú asszonyt. Sztyepan azonban soha nem tudja elfelejteni Marja szelíd tekintetét. A fegyházban az evangélium hallgatása közben rádöbben, hogy minden ember testvér, Isten pedig végtelenül irgalmas. Ezt követően megtér, és szent életű ember válik belőle, a lelkéből áradó jóság és szeretet hatására bűnösök fordulnak Krisztus felé.

A film egyik legszebb jelenetében a szürke hajú asszony ruhát tereget a kertben, és Yvon segít neki, közben pedig a fáról szedett maggal kínálja. Együtt a bárány és a farkas, az áldozat és a gyilkos – harmonikus, szeretetteljes kapcsolatban. Az elveszett éden juthat eszünkbe, és a bűn lelket romboló, pusztító ereje is. Nyilvánvaló, hogy a börtönből szabadulva a már kétszeres gyilkos Yvon felismeri, hogy jótevője, a szürke hajú asszony irgalmas szeretetből mindent megbocsátott neki, bízik benne, de ő ekkor már lelkileg annyira mélyen van, hogy képtelen befogadni ezt a szeretetet, és így elutasítja Isten végtelen, az asszonyon keresztül megmutatkozó kegyelmét. Azzal viszont, hogy önként feladja magát a rendőrségen, talán elindul a megtérés útján, csakúgy, mint Tolsztoj kisregényében a többszörösen gyilkos Sztepan Pelagejuskin. Így Bresson filmje végül nem a kilátástalanságot sugallja, hanem a reményt, Szent Pál apostol nyomán, aki így írt a Római levélben: „Ahol azonban elhatalmasodott a bűn, túláradt a kegyelem…” (5,13).

A pénz
(svájci–francia filmdráma, 85 perc, 1983)
rendező: Robert Bresson
készült: Lev Tolsztoj A hamis szelvény című kisregényéből
forgatókönyvíró: Robert Bresson
operatőr: Pasqualino De Santis, Emmanuel Machuel
főbb szereplők: Yvon – Christian Patey; Lucien – Vincent Risterucci; szürke hajú nő – Sylvie Van den Elsen; szürke hajú nő apja – Michel Briguet
kiadó és forgalmazó: Etalon Film Kft.

Fotó: A L'Argent című film Facebook-oldala

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
fotokiallitas-mutatja-be-sziriai-haborut-es-maltai-segitseget
Fotókiállítás mutatja be a szíriai háborút és a máltai segítséget

Megnyílt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szíriai háborúról és a háború következményeire adott humanitárius válaszokról szóló kiállítása a Szent István-bazilika Lovagtermében december 17-én. A kiállítás az „Imádságot kérünk” imagyűjtő kampány kísérőrendezvénye, február végéig látogatható.

2018. december 18. kedd
konyv-jelent-meg-marianosztrai-palos-kolostorrol
Könyv jelent meg a márianosztrai pálos kolostorról

A budapesti Központi Papnevelő Intézet dísztermében mutatták be december 17-én a márianosztrai pálos kolostor történetét ismertető, „A fényes kolostor” című kötetet, mely az Ecclesia Szövetkezet gondozásában jelent meg. Az eseményen jelen volt Beer Miklós váci megyéspüspök.

2018. december 18. kedd