Sapientia Szabadegyetem – Hogyan viszi előbbre Isten az üdvösségtörténetet a nők által?

2017. február 17. péntek 13:06

A Sapientia Szabadegyetem február 16-i előadásán Szatmári Györgyi teológus, rektorhelyettes és Szabó Xavér OFM „Királyok és királynők – férfi és női szerepek az Ószövetségben” címmel tartottak előadást.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Ahogy Szabó Xavér ferences szerzetes, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Bibliatudomány Tanszékének adjunktusa bevezetőjében elmondta, elsősorban az Ószövetségben fontos szerepet betöltő nőkről kívántak beszélni, bemutatva, miként befolyásolták a zsidóság sorsát a történelem különböző szakaszaiban. Hozzátette: a Biblia világa alapvetően patriarkális beállítottságú, a férfi gyakorolja a hatalmat, az ő tekintélye számít – abból is láthatjuk ezt, hogy a nemzetségtáblák, családfák is az apákra vannak építve –, mégis nagyon komoly státuszt ad a nőknek, nagyon megbecsüli őket.


Sára, Hágár, Rebeka, Ráchel, Támár, Aszeneth, Ráháb, Debóra, Jáhel, Delila, Atália, Jezabel, Batseba, Rut, Eszter és Judit ismert és kevésbé ismert történetein keresztül ismerhették meg a jelenlévők, milyen szerepet töltöttek be az Ószövetség női alakjai a zsidóság múltjában.

A történetek nem csupán azért fontosak, mert betekintést nyújtanak Isten szeretetteljes tervébe, hanem saját életünkre is reflektálhatunk általuk, kapcsolódhatunk a szereplőkhöz, tanulhatunk tőlük. Általuk elmélyülhet az a bizalmunk is, hogy Isten társunk szeretne lenni, ma is törődik velünk, szeret bennünket.

Öt történelmi időszak nőalakjain keresztül mutatta be a fenti állításokat a két előadó. Egy nép születése, letelepedése, a királyság kialakulása, megszilárdulása és a közben fellépő viszályok, tragédiák túlélése és egy kis nemzet továbbélése volt a szabadegyetemi előadás témája.

Elsőként a Teremtés könyvének néhány nőalakját villantották fel. Noha a Szentírás első könyvéről van szó, tudhatjuk, nem ez a legkorábban megírt könyv, viszonylag hosszú alkotói folyamat eredményét találjuk benne. Itt szerepelnek a babiloni fogságot megelőző részek, de találunk olyan átdolgozásokat, kiegészítéseket is benne, amelyek a Krisztus előtti harmadik századot és a hellenisztikus időszakot idézik fel. A Teremtés könyve soha nem csupán a múltról, a korabeli jelenről szólt, hanem irányt mutatott a jövő felé is.

A könyv első tizenegy fejezetét őstörténetnek is szokták nevezni. A következő részek családtörténeteket, „pátriárkatörténeteket” mutatnak be. Bár úgy tűnik, ezekben a férfiak a főszereplők, Ábrahámnak, Izsáknak, Jákobnak, Józsefnek ugyan megvan a maga elbeszélői köre, amelyeknek középpontját Isten ígéretei és áldásai alkotják, azonban ezekben az eseményekben is fontos szerepet kapnak a női alakok. Ha eszerint vizsgáljuk ezeket a bibliai részeket, akár „mátriárkatörténetekről” is beszélhetünk. A Teremtés könyvének végén Izrael már nem csupán egy nagy család, egy klán, hanem egy születő, formálódó nemzet – mutattak rá az előadók.

A Teremtés könyvében az egyik központi téma a meddőség. Ezt látjuk Sáránál, Rebekánál, Ráchelnél, hiszen ebben a világban nem csupán a nyáj és a föld termékenysége számított, hanem az asszonyoké is, akik továbbviszik Éva hivatását, aki minden ember anyja lett. Ezzel is magyarázható, hogy a nők a férfiak mellett nem mellékszereplők, hanem egy nemzet alapítói, alapító anyái, akik megbecsülést kapnak, férjük szereti őket. Szépségük, okosságuk miatt a férfiak tisztelik, becsülik őket. Ezek a nők nem elnyomottak, akiket fel kell szabadítani, hanem partnerei az ősatyáknak.

A szabadegyetem két előadója a Bibliában megjelenő nőalakok szerepét bemutatva bizonyította, mennyire fontos résztvevők voltak a nők a zsidóság történetének alakításában. Szatmári Györgyi és Szabó Xavér emellett az Ószövetség rendszeres olvasására buzdították a jelenlévőket. Mint mondták, a felidézett történetek révén szerettek volna néhány tájékozódási pontot bemutatva személyes elmélyülésre biztatni mindenkit. Ezt segítette a kivetített diák alján olvasható, elmélkedésre, önvizsgálatra buzdító néhány mondat is, mely egy-egy bibliai nőalak történelmet formáló szerepén keresztül a mai kor emberének önmagára, szűkebb környezetére vagy mindenkire kiható cselekedeteivel kapcsolatban vetett fel kérdéseket.

Sára és Hágár történetének bemutatása például a mai kor lelkiismerettel élő emberében felvetheti, vajon vannak-e olyan álmaink, melyek nem a mi, hanem Isten „időzítése” alapján váltak valóra. Rebeka ószövetségi szerepe felveti, kész vagyunk-e a szeretet hívására útra kelni, tudunk-e várni Istenre. Ráchel sorsa elgondolkodtathat bennünket, tudunk-e várni, vágyakozni. Támár példája felveti, vajon képesek vagyunk-e az igazságért akár a megszégyenülést is eltűrve kiállni. Aszeneth a gőg és a büszkeség közti határvonalat, Ráháb az igazakkal való találkozásunk problémakörét veti fel. Debóra elgondolkodtathat bennünket, vajon társunknak erőt adunk, vagy gyengítjük őt… Atália és Jezabel a ránk bízott felelősség kérdésére, Batseba és Rut tetteink következményeire hívhatják fel a figyelmet. Végül Eszter és Judit bibliai szerepe felvetheti a kérdést, mit tesz a mai kor embere a közösségért.

A Sapientia Szabadegyetem előadói amellett, hogy bemutatták az ószövetségi nők szerepét a zsidóság és az üdvtörténet alakulásában, arra is rávilágítottak, hogy a Bibliát olvasva egy-egy esemény, egy-egy női szerep megismerése ma is üzeneteket, támpontokat adhat számunkra.

Fotó: Merényi Zita

Bókay László/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Vezető híreink - olvasta már?
ferenc-papa-isten-kitartoan-szeret-es-vigasztal-minket-ez-remenyunk-alapja
Ferenc pápa: Isten kitartóan szeret és vigasztal minket – ez reményünk alapja!

Március 22-én a szentatya a keresztény remény azon vonását hangsúlyozta, hogy erőnket, kitartásunkat, vigasztalásunkat nem magunknak köszönhetjük, hanem az Úrnak, és ő a belőle szüntelenül áradó jóság csatornájává tud tenni minket. Katekézisét teljes terjedelmében közöljük.

2017. március 22. szerda
erdo-peter-tartott-eloadast-az-europai-maria-radiok-talalkozojan
Erdő Péter tartott előadást az európai Mária Rádiók találkozóján

A jelenleg hetvenegy országban működő Mária Rádiók háromévente tartanak világtalálkozót, évente pedig regionálisat. Utóbbinak ebben az esztendőben március 21. és 23. között Magyarország volt a házigazdája Esztergomban, a Szent Adalbert Központban.

2017. március 22. szerda