Sillye Jenő és Kovács Gábor „Kristályóriás” című misztériumjátékának bemutatója Angyalföldön

Kultúra – 2018. április 30., hétfő | 8:01

A Kedves Kartársak Zenei Műhely sikerrel mutatta be április 29-én, vasárnap az Angyalföldi Szent Mihály-templomban Sillye Jenő, a magyar evangelizáló zene megteremtője „Kristályóriás” című felújított, újrahangszerelt zeneművét. Az oratórium szövegét Kovács Gábor katolikus pap írta.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Kristályóriást a zenei műhely április 21-én a Szent Család-, április 27-én az Avilai Nagy Szent Teréz-, és április 28-án az Árpád-házi Szent Margit-templomban mutatta be a fővárosban.

A mű Jézus temetésével kezdődik, egy szép, fájdalmas temetési könyörgéssel, majd a Krisztushoz tartozó tanítványok, asszonyok közül jelenik meg egy-egy alak, így a kenetet hozó Mária Magdolna, akivel a feltámadt Jézus a sírnál találkozott húsvét hajnalán, valamint Tamás apostol. Ők jelenítik meg a Krisztushoz tartozó emberek fájdalmát, reménytelenségét, tanácstalanságát a keresztre feszítés utáni tragikus helyzetben. Az ezt követő hosszabb rész szinte teljesen lemaradt a lemezről: bevillanó képsorok jelennek meg arról, hogyan emlékeznek a tanítványok Krisztus szavaira, miként tanította őket az imádságra, kik az ő rokonai, mit jelent a követése, az Atyával való kapcsolata, az, hogy ő az Atya képmása. Evangéliumi történetek elevenednek meg például a gazdag ifjúról és a gazdagság veszélyeiről. Az idősíkok, a jelen és a múlt folyamatosan váltakoznak.

Az előadás címéről Mester Zsolt karvezető korábban elmondta: „Nehéz megfejteni, mert a darab szövegének szerzője, Kovács Gábor költői képekben beszél, modern papköltő, aki klasszikus versformákban szólal meg. Nem fejti ki, hogy pontosan mire gondol, de szerintem elsősorban a tisztaság, az áttetszőség az, ami miatt Krisztust kristálynak látja. Arra is gondolhatunk, hogy egy tiszta kristályban, akár egy tükörben, önmagunkat is tisztábban látjuk. Kovács Gábor homályban hagyja ezt, talán szándékosan ránk bízza a cím megfejtését, amelynek többféle értelmezése lehet.”

A mű ősbemutatója 1982 húsvétján volt, és Sillye Jenő tizennégy-tizenöt helyen játszotta el akkor zenekarával országszerte. A küldetésének tekintette. Olyan időszak volt ez, amikor a hatalom már nem lépett fel brutális keménységgel az Egyház és a kereszténység ellen, de változatlanul vallás- és keresztényellenes volt, s igyekezett szigorú korlátok közé szorítani az Egyházat és a keresztény hívőket. Sillye Jenő számára a Kristályóriás bemutatása a nyolcvanas években azt jelentette, hogy a feltámadt Krisztus reményét terjeszti egy olyan korban, amikor a hívőket meg kellett erősíteni, hogy ne veszítsék el a reményüket, bízzanak Istenben, még akkor is, ha emiatt hátrányokat szenvednek el. Egy pillanatra se feledkezzenek meg arról, hogy nemcsak keresztút van, kilátástalanság és tanácstalanság, hanem ott van végül a feltámadás – hangsúlyozta Mester Zsolt. 

A dalszerző egy korábbi rádióműsorban elmondta, hogy a regnáló hatalom miatt mindnyájuk számára kockázatot jelentett a darab eljátszása. Nemcsak a szerzők, hanem a papok számára is, akik megnyitották előttük a templomaikat, és beengedték őket. Ez az ő személyes kockázatvállalásuk volt. Rengeteg támadás érte őket is. Ezért a mostani előadók a darab újbóli bemutatását a korabeli alkotók, résztvevők és támogatók előtti tisztelgésnek is tekintik.

1984-ben az Ecclesia Szövetkezet és a Hungaroton közös kiadásában megjelent a mű hanglemezen, rövidített változatban. Most a korabeli előadásokhoz hasonlóan a teljes darab került színre, felújítva, modernizálva, újrahangszerelve, de az eredeti mű hangzásbeli jellegzetességeit megőrizve.

A darabban a modern zene hangszerei és eszköztára ötvöződik a klasszikus zene hangszereivel és eszköztárával. Éppígy a szövegekben egy modern papköltő hangja szólal meg, klasszikus versformákban.

Az alkotást a Kedves Kartársak Zenei Műhely adta elő, akik 2016-ban és 2017-ben már sikerrel bemutatták a szerzőpáros Perzsa oratórium című alkotását.

A Kedves Kartársak Zenei Műhely köszönetet mond mindazoknak, akik munkájukat segítették. Mindenekelőtt a négy előadás helyszínéül szolgáló plébániáknak – Szent Család Plébánia, Avilai Nagy Szent Teréz Plébánia, Árpád-házi Szent Margit Plébánia, Angyalföldi Szent Mihály Plébánia – és vezetőiknek, valamint az esemény médiatámogatóinak: a Magyar Kurírnak és az Új Embernek. Az előadás népszerűsítésében segítséget nyújtott továbbá a Szent István Társulat, az Ecclesia Szövetkezet és az Apostol TV.

Az előadás plakátjának grafikai megvalósítása és a rajta szereplő fotó Topor Márta munkája. A hangosításban Nagy Lajos nyújtott segítséget.

A hangszerelés a zenekarvezető Mester Zsolt munkája, az előadás fő szervezője Ujváry-Radics Gabriella, karnagya Németh Béla volt. A főbb szólószerepeket Rédey Krisztián, Nagyné Ujváry Dóra, Bátki Attila és Mester Zsolt énekelte.

Fotó: Zuggó Zsolt

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria