Szakály József főesperes, plébános a vatikáni nemzetközi egyházzenei konferenciáról

Kultúra – 2017. március 8., szerda | 15:55

A Kultúra Pápai Tanácsa és a Katolikus Nevelésügyi Kongregáció március 2. és 4. között nemzetközi egyházzenei konferenciát rendezett a Vatikánban. Szakály József, a szabadkai egyházmegye papja a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia megbízásából vett részt a rendezvényen.

A konferencia apropóját az adta, hogy ötven éve jelent meg a Musicam Sacram kezdetű instrukció, mely megfogalmazta azokat a fő pontokat, amelyek alapján elindult az egyházzenei reform. A találkozó résztvevőit Ferenc pápa is fogadta március 4-én. Szakály József főesperes, plébánossal interjút készített a Vatikáni Rádió magyar nyelvű szerkesztősége a konferencián szerzett tapasztalatairól.

Nem beszélhetünk befejezett egyházzenei reformról – mondta el Szakály József. – A Musicam Sacram dokumentum nyomán elindult megújulás még ma is tart és sok cél van még, amit meg kell valósítani.

A reform nem azt jelenti, hogy az Egyház bármit is feladott. A megújított liturgikus szemlélethez, illetve az Egyház újra felfedezett liturgiájához igazodva az a cél, hogy hozzáférhetővé tegyük azokat a zenei kincseket is, amelyek hozzá tartoznak az immár nemzeti nyelveken végezhető liturgiához – mutatott rá a főesperes. Hozzátette: annak idején a gregorián is a „nép ajkán zengő ének” volt.

Hatalmas kihívás az egyházzenészek számára, hogy a megújított liturgia olyan zenei segítséget kapjon, amely abból építkezik, ami a kereszténység kezdete óta a miénk, ugyanakkor ami nemcsak a pap, a kántor vagy a kórus magánügye, hanem a közösség énekévé válhat. Ahogy a szentatya is fogalmazott: a cél, hogy a szakrális zene valamiféleképpen felemelje a lelket Istenhez, mert a liturgiának a zene nem díszítő eleme, hanem szerves része.

Szakály József elmondta: a következő nagy feladat, hogy megtanuljunk különbséget tenni az egyházi zene (szent zene) és a szigorúan vett szakrális zene között. Ez nem értékítélet, negatív elválasztás, csak a terepek pontos kijelölése. Egy Mozart-szonáta például nem alkalmazható a liturgiában, hiába szerepel a címében, hogy „templomi szonáta”, mint ahogy Verdi Requiemje is gyönyörű, mégsem szakrális zene. Ugyanakkor a különbségtétel sokszor nem egyértelmű; a konferencián is véleménykülönbségek alakultak ki arról, hogy hol is vannak ezek a határok.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Wikipédia

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria