Szent Efrém Napok – Ötödször szerveztek görögkatolikus kórustalálkozót Nyíregyházán

Kultúra – 2018. január 30., kedd | 17:00

Január 27-én ötödik alkalommal rendezte meg a Görögkatolikus Metropólia a Szent Efrém Napokat Nyíregyházán, amelyen a névadóhoz híven színes zenei és szellemi feltöltődést nyújtó programokkal várták az egyházi zene iránt érdeklődőket.

A Szent Miklós-iskola sportcsarnokában megtartott kórustalálkozó jelmondata – „Az Édenkert szépségében gyönyörködtél (…) és a világnak az istenismeret virágát nevelted” – Szent Efrém sztihiráját (a keleti szertartásban használt antifóna – a szerk.) idézte.

A rendezvényen jelen volt Kocsis Fülöp érsek, metropolita, Szocska Ábel apostoli kormányzó és Bubnó Tamás karnagy, aki a nyolchangú Miatyánk színes dallamvilágával és a parlando éneklési stílus különlegességeivel ismertette meg a jelenlévőket.

A fellépő kórusok a görögkatolikus egyház liturgikus énekeit és különböző szerzők szláv, valamint bizánci dallamainak feldolgozásait adták elő.

A találkozón a következő kórusok léptek fel: a Szent János Görögkatolikus Gimnázium és Szakgimnázium kórusa (Miskolci Egyházmegye), a Csengettyű Gyermekkar és a Mécses Gyermekkar (Hajdúdorogi Főegyházmegye), a Glória Kicsinyek Kórusa (Nyíregyházi Egyházmegye), a Szivárvány Gyermekkar (Hajdúdorogi Főegyházmegye), a Lautitia Gyermekkar (Hajdúdorogi Főegyházmegye), a Szent Atanáz Kórus (Görögkatolikus Metropólia), valamint a Lautitia Ifjúsági Vegyeskar (Hajdúdorogi Főegyházmegye).

Szír Szent Efrém (306, Niszibisz, ma Nusaibin, Délkelet-Törökország – 373, Edessza, ma Urfa, Délkelet-Törökország) mezopotámiai keresztény szülők gyermekeként született, de csak 18 évesen keresztelték meg.

Előbb remeteként élt, majd az edesszai iskolában tanított. Visszavonult a világtól, és csak diakónus volt, de így is kivette a részét a helyi egyház életéből. Elsősorban a Szentírás magyarázatával foglalkozott, de emellett számos költeményben és prózai műben harcolt korának tévtanai ellen.

Sok költeménye azonban nemcsak a hitvédelmet szolgálta, hanem a hívők oktatását és az istentisztelet ékességét is. Számos éneke ma is megtalálható a szír liturgiában. Költői szépségük és teológiai tartalmuk miatt igen nagy a tekintélyük. Elsősorban ezekkel érdemelte ki Efrém a szír keresztényektől a ,,Szentlélek hárfája” megtisztelő nevet.

A szír irodalom legnagyobb alakja volt abban az időben, amikor a szír egyház még nem vált le az egyetemes Egyház egészéről.

Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye

Magyar Kurír

#egyházzene #görögkatolikus #művészet

Kapcsolódó fotógaléria