Új vitrinbe került a Mátyás-kálvária az esztergomi kincstárban

Az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár legértékesebb darabja, Magyarország legnagyobb ékszerkincse, a Mátyás király kálváriája egy két részből álló, talpas arany kereszt.

A színaranyból készült tárgyat szobrászzománccal díszítették. Alsó és a felső részét két elkülöníthető stílusban készítették: a talapzaton lévő vázát szfinxek veszik körül; a váza feletti lapos részen próféták képei láthatók. A műkincs alsó részéről delfinek teste vezet át a három csegelyen nyugvó felső részhez. A Mátyás-kálvária felső részén a szégyenfához kötözött Krisztust látjuk, akit három próféta vesz körül. A mű tetején a Golgota-jelenet szerepel.

Az ékszerkincs felső része egy ronde-bosse zománcos kálvária, mely – a Magyar katolikus lexikon adatai szerint 1402-ben készült, Párizsban. Flandriai Margit ajándékozta férjének, Merész Fülöpnek 1403-ban újév napján. A keresztet, feltételezések szerint, később Zsigmond király kapta ajándékba. Halálát követően Mátyás király örökölte Zsigmond kincstárát, így e keresztet is. Mátyás a kálváriának új talapzatot készíttetett egy itáliai ötvössel, reneszánsz stílusban, melyen a művész a királyi címert is megörökítette. A kereszt 1494 tavaszán a Mátyás-kincstárból Bakócz Tamáshoz került, onnan pedig az esztergomi kincstárba.

Így most a Főszékesegyházi Kincstárban tekinthetik meg az érdeklődők Mátyás király kálváriáját – immár minden oldalról.

Forrás és fotó: Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-főszékesegyház, Esztergom

Magyar Kurír