Vászonjézus – Kevin Reynolds Feltámadás című filmje a Párbeszéd Házában

2018. január 24. szerda 18:02

„Vászonjézus” címmel új sorozat fut a Párbeszéd Házában, amely bemutatja, hogyan jelenik meg Jézus Krisztus alakja a filmművészetben. Január 23-án este Kevin Reynolds Clavius (eredeti címén: Risen; azaz Feltámadás) című, 2016-ban bemutatott alkotását vetítették.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Kevin Reynolds filmjében egy Clavius nevű római tribunus meséli el egy zsidó fogadósnak, hogyan vált más emberré, miután találkozott a feltámadt Jézus Krisztussal és tanítványaival.

Clavius ifjú katona, de már rengeteget tapasztalt, és a lázadó zelótákkal vívott folytonos öldöklésben megtanulta, hogy az irgalom nem létező fogalom. Rögtön a film elején kegyetlenül véres csatajelenet zajlik, Clavius saját kezűleg öli meg a lázadók Rómát gyűlölő vezérét, Barabást, aki tehát, szemben az evangéliummal (Mt 27,15–26), itt nem az a személy, akinek szabadon engedését a tömeg kiköveteli Poncius Pilátustól, Jézus ellenében. Azzal, hogy a tribunus nem ismer irgalmat Róma ellenségeivel szemben, kivívja a római helytartó bizalmát. Pilátust egyetlen dolog érdekli, hogy rend legyen Jeruzsálemben, különösen, mivel Tiberius császár hamarosan a városba érkezik. Abban bízik, hogy ha kivégezteti a zsidó főpapok által gyűlölt Jézust, lecsillapodnak a kedélyek. A keresztre feszítés végrehajtásával Claviust bízza meg. A tribunus engedelmes katonához hűen teljesíti a feladatot, de mintha lelkében elindulna egy meghasonulási folyamat. Egyszerűen belefáradt a folyamatos gyilkolásba. Amikor a fürdőben Pilátus megkérdezi tőle, mi az, amire vágyódik, így válaszol: „Róma. Ott hatalom, tisztség. Vagyon. Jónevű család. Majd egy villa valahol vidéken.” Amit remél mindettől: „A küzdelem végét. Egy napot halál nélkül. Békét.”

Jézus feltámadásának hírére a zsidó főpapok azzal vádolják a tanítványokat, hogy ellopták Krisztus holttestét. Clavius kapja a feladatot, hogy derítse ki az igazságot. A tribunus mindenképpen a végére akar járni az ügynek, egyrészt pozíciója féltése miatt, másrészt az igazság érdekében. Képtelenség számára, hogy egy ember feltámadjon a halálból, mint ahogy az is, hogy „Isten öltött volna testet egy tébolyultban…” Ugyanakkor igazságérzete nem engedi, hogy hamis jelentést tegyen le Pilátus asztalára.

A film fordulópontja, amikor Clavius hírt kap arról, hogy katonái megtalálták Jézus tanítványainak rejtekhelyét. A tribunus egyedül tör be az utolsó vacsora helyszínére, kezében kivont karddal. Itt vannak a tanítványok, középen a feltámadt Jézus. Hűen a „Bocsáss meg ellenségeidnek!” parancsához, így köszönti kivégzőjét: „Isten hozott, Clavius! Ülj le közénk, testvérem. Itt nincs ellenséged.” Clavius szemtanúja lesz annak is, hogy Tamás leborul Jézus előtt, a bocsánatát kérve, amiért nem hitte el, hogy feltámadt (Jn 20,24–29). Clavius követi a tanítványokat Galileába, ahová igyekeznek, mivel Jézus megígérte, hogy ott ismét megjelenik előttük. Szemtanúja lesz ennek, csakúgy mint a csodás halfogásnak, és annak is, hogy Péterre bízza Egyházát. Végignézi azt is, ahogy Jézus meggyógyítja a mindenki által elűzött leprást. Látja, amint a mennybe emelkedik, s elküldi a Szentlelket, szélvihar formájában. Világossá válik számára, hogy Jézus mindenkiért jött, s egyszerre gyógyítja a lelki és testi betegségeket. Nem karddal, hanem szeretettel.

Clavius azonban nem tudja elfogadni a szeretetre épülő tanítást itt a földön, hiszen egész eddigi életében mást tapasztalt, az erő kíméletlen érvényesítését. Ám azzal, hogy a fogadóban fizetség gyanánt lehúzza tribunusi gyűrűjét, jelzi, hogy egyértelműen szakít korábbi énjével, elképzelhetetlen, hogy visszatérjen az öldöklés világához. A krisztusi örömhír hirdetője sem lesz azonban, legalábbis egyelőre. A „Látva nem látnak, és hallva nem hallanak” (Mt 13,14) nemzedékéhez hasonlít, de szándékai nem gonoszak, hanem tiszták. A film utolsó jelenetében elindul a pusztaság felé, tovább keresi Isten igazságát. Talán sivatagi remete lesz belőle, aki a magányban talál rá Istenre, belső hallás és látás révén. Szent Ágoston szavai juthatnak eszünkbe: híres, Isten és ember, Teremtő és teremtmény kapcsolatát plasztikusan kifejező sorával: „Magadnak teremtettél engem, s nyugtalan a lelkem, míg benned meg nem nyugszik.”

* * *

A vetítés után Sajgó Szabolcs SJ, a Párbeszéd Háza igazgatója a közönség bevonásával beszélgetett Gelencsér Gábor filmesztétával és Fabiny Tibor evangélikus lelkész-teológussal. A nézők többsége elragadtatottan beszélt a filmről: gyönyörűnek, léleknyugtatónak nevezve azt. Gelencsér Gábor szerint viszont ez egy szakmailag korrekt alkotás, de nem hagyott továbbgondolásra érdemes kérdéseket, szellemi tartalmat a nézőkben. Nyilván egy megtéréstörténetről van szó, amit szépen végigvezet. Nagyon szimpatikus a filmben, ahogyan Jézusnak és a tanítványoknak a karakterét ábrázolja, kedélyesek, humánusak, közel állnak hozzánk. A csodák ábrázolása visszafogott. Reynolds alkotása azokhoz a bibliai témájú filmekhez kapcsolódik, melyekben nem a Jézus-történet áll az előtérben, hanem egy másik történet részeként, picit a háttérben bontakozik ki. Így történelmi filmként is azonosítható, a „kard-szandál” film műfajába sorolható; értelemszerűen a római korszakban játszódik – a nyitó jelenet, a csata, egyértelműen ezt a hagyományt idézi. Ilyen filmek készültek már, főleg az ötvenes–hatvanas évek klasszikus hollywoodi sorozatában, idesorolható a Ben Hur vagy a Quo vadis. A Claviusban azonban sokkal mélyebben belekapcsolódunk a jézusi történetbe, mint a két említett film esetében.

Fabiny Tibor irodalomtörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára negyven éve tanít Shakespeare-t egyetemistáknak. Emlékeztetett rá, hogy a főszerepet játszó Joseph Fienes címszereplője volt a Szerelmes Shakespeare és a Luther című moziknak is. Ez a pozitívum a filmmel kapcsolatban, a negatívum viszont az, hogy bosszantóan szép az alkotás, időnként elmegy a giccs irányába. Az ötlet izgalmas, hogy Jézus feltámadását egy római katona szemszögéből meséli el, van egy Jézus-narratíva és mellette a detektívtörténet, a nyomozás. Teológiailag viszont problémás, hogy a filmben a történeti Jézus jelenik meg, de nem a hit Jézusa, ami zavaró.

Sajgó Szabolcs úgy vélte, hogy a film kicsit túlment a jópofaságon, kedélyességen Jézusnak és tanítványainak az ábrázolásában. Utalva a filmsorozat címére, úgy fogalmazott: „Vászonjézus, vászontanítványok.” Hozzátette: Jézus szerepét egy filmben valószínűleg csak Krisztus maga tudná hitelesen eljátszani. Ez a film bizonyos mértékben hiánypótló, mert bemutatja, hogy a hatalom képviselői között nincs vita azon, hogy felszámolják a megszülető kereszténységet, mert paradox módon a mindenkire kiterjedő szeretetparancs ellenkezik az ő hatalmi törekvéseikkel.

Fotó: Hojdák Kristóf; a Risen című film Facebook-oldala

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
szentek-koreben-szekesfehervar-fogadalmi-unnepen
Szentek körében Székesfehérvár fogadalmi ünnepén

Húsz magyar szent ereklyéje jelenlétében ünnepeltek a székesfehérváriak a Szent István-i országfelajánlás emléknapján, augusztus 14-én. A város fogadalmi szentmiséjére érkezett ugyanis a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus missziós keresztje.

2018. augusztus 15. szerda
cselekves-felelosseg-isten-es-ember-szeretet-szocialis-projekthet-fiataloknak-budapesten
Cselekvés, felelősség, Isten- és emberszeretet – Szociális projekthét fiataloknak Budapesten

Projekthétre hívtak össze egy katolikus szociális akadémia kezdeményezésére közép- és kelet-európai fiatalokat Budapestre. A 150 résztvevő a főváros szociális nehézségei ellen küzdő szervezetek munkájával ismerkedett. Augusztus 13-án Erdő Péter bíborossal ünnepeltek szentmisét a Mátyás-templomban.

2018. augusztus 14. kedd