„A tervezések évét zártuk” – Interjú Dobszay Benedek ferences tartományfőnökkel a 2017-es évről

2018. január 20. szombat 17:56

Január 7-én adott interjút a Lánchíd Rádiónak a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány provinciálisa, Dobszay Benedek OFM. A tartományfőnök a tervezések évének nevezte a 2017-es esztendőt.

– Hogyan összegezné a ferences rendtartomány elmúlt évének történéseit?

– Minthogy rendünk 800 éves, érdekes egy-egy évről beszámolni, hiszen ez nagyon kevés időnek tekinthető a ferencesek életében, és a hosszú folyamatok nehezen értelmezhetőek ilyen rövid intervallumban. Mégis, mivel évek óta gyakorlattá vált: most is visszatekintünk. Ennek fényében könnyebben összehasonlíthatóvá válnak az elmúlt évek.

A 2017-es év sok tekintetben a tervezések időszaka volt. Ez elsősorban a fizikai tervezést jelenti, hiszen az elmúlt évben több épületünk átépítésének előkészítése indulhatott meg. Személyi állományunk szempontjából az örömök és a gyengeségek megtapasztalása idejének is nevezhetjük a tavalyi esztendőt.

2017-ben rendi káptalant tartottunk, amely egy komolyabb áttekintést adott az előző évek munkáiról és nehézségeiről: olyan nehézségekről is, amelyek kívülről talán nem látszódnak elsőre.

– A nagy tervezések egy időszak végét is jelenthetik. Ez a tervezés egy újragondolást jelent? Új korszak kezdetén vagyunk?

– Bár ez még nem fölmérhető, de azt biztosan látjuk, hogy a személyi állományunk és az ellátási területeink jelenleg nincsenek fedésben egymással: a testvérek száma, egészségügyi állapota, motivációja vagy irányultsága nem teljesen elégíti ki a különböző intézményeink (plébániák, rendházak, oktatási intézmények stb.) igényeit.

A – Kárpátaljával együtt – több mint húsz templomunkat, számos rendházunkat és tizennyolc egyéb intézményünket nem biztos, hogy a korábbihoz hasonló formában a jövőben is el tudjuk látni, legalábbis úgy nem, hogy mindenhol konkrét ferences jelenlétet biztosítunk. Másfél évtizeddel ezelőtt sokkal több tanárképes testvérünk volt, ma pedig még az oktatásra alkalmas rendtagok sem szeretnének feltétlenül tanítani, hanem szívesebben dolgoznának plébánián, vagy tevékenykednének más területen. Ezzel a nehézséggel tavaly sokszor szembekerültünk, főleg az áthelyezések során.

– A ferences iskolák szempontjából mi a helyzet?

– A hat közoktatási intézményünk (a szentendrei Ferences Gimnázium, a Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium, a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium, a gyöngyösi Autista Segítő Központ, a Testvérkék Ferences Óvoda és a jászberényi Terplán Zénó Ferences Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola) közül az első három helyen nagyobb számban vagyunk jelen ferencesek, a másik három intézményben pedig inkább fenntartási és lelkipásztori feladatokat látunk el. Ez utóbbi megoldás jó modell lehet annak a problémának a kezelésére, ha egy intézményünkben fizikailag nem tudunk jelen lenni. Ahogyan erről korábban már volt szó: a nagy iskolákban (Szentendre, Buda, Esztergom) drasztikusan csökken a ferences tanárok száma. Esztergomban – bár több mint tíz ferences dolgozik az intézményben – vannak olyan prefektusok, akik a hatodik-hetedik osztályukat viszik végig. Harminc év kollégiumi nevelői munka igen megterhelő, és nem biztos, hogy az 50–60 éves korosztály el tudja még látni ezt a feladatot: sokszor maguk a testvérek érzik, hogy őket már megpróbálta az idő.

– Hány testvér dolgozik ferences intézményekben?

– Érdekes, hogy most többen vagyunk ferencesek, mint a kommunista időkben (108 fő a provincia létszáma), de akkoriban mindenki tanított. Ma az oktatásban dolgozók létszáma mindössze húsz fő, és közülük is vannak olyanok, akik csak részmunkaidős állást töltenek be. Erről még mi magunk is alig beszéltünk, de elképzelhető, hogy idővel lesznek olyan intézményeink, amelyek esetében le kell majd mondani a ferences tanárok biztosításáról, és csak lelkipásztori kisegítést fogunk nyújtani. Ez több szempontból is nehéz döntés. Először is tudjuk, hogy egy vagy két ferences jelenlétének nincs olyan mélységi hatása, mint amikor három, négy vagy több testvérünk dolgozik egyszerre egy intézményben: ennyi szerzetes már nagy mértékben tudja alakítani az iskola lelkiségét, légkörét. Másodszor pedig a provincia növendékeinek több mint a fele a mai napig ezekből az iskoláinkból kerül ki (elsősorban Esztergomból és Szentendréről), de sok egyházmegye és más szerzetesrendek is gyakran kapnak új hivatásokat ezekből az intézményekből. Oda kell figyelni, hogyan vagyunk jelen ebben a szolgálatban.

A már említett intézményeinken kívül nagyjából 200 egyetemista vagy dolgozó fiatal él két kollégiumunkban, Pécsett és Szombathelyen, és további két rendházunkban, Szegeden és a pesti kolostorban, albérleti rendszerben.

– A plébániák életében milyen változások történtek?

– 2017-ben két nagy plébániánkon és a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyen történt vezetőváltás. E döntések egy részét a rendi jog hozta magával: mivel kilenc éven túl nem lehet valaki ugyanott házfőnök, a nemzeti kegyhelyen mindenképpen váltani kellett, és ez más helyekre is hatással volt. Mindig nehéz – nagy plébániák esetében különösen is – egy áthelyezés, de új lehetőségeket is ad. Mindhárom helyen, a saját személyiségét beleadva, lelkesen kezdett bele az új vezető a munkába.

– A ferences rendtartomány harmadik nagy tevékenységi területe a szociális, illetve társadalmi, kulturális szolgálat. Ezen a területen milyen változásokat hozott a 2017-es év?

– Négy szociális intézményünk van: az Autista Segítő Központ (ASK), két idősotthon (Esztergomban és Kozármislenyben), illetve egy nappali ellátást és házi segítségnyújtást biztosító gondozási központ Budapesten, a II. kerületben.

Ezek az intézmények szakmailag magas színvonalon működnek, ám a szakemberhiány mindennapos nehézséget jelent számukra. Kozármislenyben és Esztergomban is bővültünk: már több embert tudunk ellátni, mint a korábbi években. Egy általunk Magyarországra segített pakisztáni testvérpár szintén az egyik szociális intézményünkben kezdett el dolgozni, a segítettekből segítőkké váltak: ez nagy öröm számunkra.

Az ASK szakmailag nagyon fontos munkát végző intézmény, amely az utóbbi években – főleg az adományozóknak köszönhetően – stabilan működött. További két mindennapos szolgálatot ellátó intézményünk van: a hajléktalanokat segítő szegénykonyha Szegeden, valamint a KILÁTÓ mentálhigiénés központ, amely lelkipásztori és szociális intézmény is egyben.

Kulturális szempontból a könyvkiadásokat emelném ki az elmúlt évvel kapcsolatban: egy ferences életrajz és egy mesekönyv is megjelent magyar nyelven.

Nagy öröm számomra, hogy 2017-ben elindult egy komoly munka a ferences források kiadásáért. Azon dolgozunk, hogy Szent Ferenc és Szent Klára összes saját művét és életük forrásait egy összkiadásban jelentessük meg, nyomtatott és online formában egyaránt. Ez a munka akár 8-10 évet is felölelhet majd. Az elmúlt évben – részben ennek előkészítéseként is – jelent meg egy nemrég megtalált korai Szent Ferenc-életrajz, és hónapokon belül megjelennek más korai források is.

A másik fontos tudományos lépés az Acta Pintériana online folyóiratunkhoz kapcsolódik (nevét az egykori provinciálisról, Pintér Ernőről kapta), amely a Ferences Kutató Tanárok Tudományos Körének folyóirata, és a ferencesekhez kapcsolódó szellemi tevékenységek megjelenését teszi lehetővé. Decemberben jelent meg a folyóirat harmadik száma, amelyben nemcsak a ferencességhez kapcsolódó teológiai kutatások, hanem természettudományos munkák is megjelennek. Az MTA már korábban felvette a repertóriumába az Acta Pintérianát, ezzel már jegyzett folyóirattá vált, de idén az úgynevezett DOI-regisztráció lehetőségét is megkapta, tehát innentől kezdve egy nemzetközileg hivatkozható, doktori fokozat megszerzéséhez és habilitációhoz felhasználható értékké is vált. Ez a folyóirat és a hozzá tartozó munka különös szellemi pezsgést és frissességet hozhat a ferencesek életébe.

– Hogyan alakult a provincia anyagi helyzete?

– Az elmúlt évben is sok támogatást kaptunk – pályázatokon, illetve közvetlen kormányzati vagy brüsszeli forrásokból –, amelyekből ingatlanjaink rendbetétele kezdődött el.

Fontos tisztázni, hogy egy nagy feladat – amelynek nem csak egyházi feladatnak kellene lennie –, a magyar műemlékvédelem nagy részben az egyházra hárul Magyarországon. A rendtartományhoz tartozó épületek döntő többsége műemlék, vagy műemléki környezetben van, vagy úgy tekintenek rá, mintha műemlék lenne. Ezen ingatlanoknak nemcsak a karbantartása, hanem a fejlesztése, használata, energetikai modernizálása is nagy kihívás.

Idén Pécsett és Gyöngyösön is komolyabb fejlesztések indultak el, illetve – ahogyan már korábban említettem – sok nagyobb projektünk tervezése történt meg.

Lezajlott a váci volt ferences kolostorépület teljes rekonstrukciójának az előkészítése és közbeszereztetése, amelynek köszönhetően ott idén elindul az építkezés; a piaristák fognak működtetni egy részben szociális, részben munkaerőpiaci intézményt az épületben.

A szentendrei iskolánkban két nagy építési projekt kezdődött. Az egyik egy tanügyigazgatási szárny kialakítása, a másik pedig egy részben a testnevelésórák, részben pedig nagyobb rendezvények szempontjából fontos épület, egy tornacsarnok létrehozása, amely nemcsak az iskola, hanem az egész város számára is jelentős fejlesztés.

A budai iskolánk, a Szent Angéla komplex fejlesztésének előkészítését is megkezdtük, amely szintén kihívást jelentő, de nagyon fontos projektünk. Egy szűk területen lévő, kevés teremmel rendelkező, belül korszerűtlen épületről van szó, amelyre teljes felújítás és jelentős bővítés vár a következő években.

– Milyen építési munkálatokra van még kilátás a következő években?

– A szlovák ferences provinciával közösen, közvetlen brüsszeli forrásokból elnyertünk egy turisztikai fejlesztésre, örökségvédelemre vonatkozó támogatást, amely Pozsonyt, Füleket, Szécsényt és Mátraverebély-Szentkutat fogja érinteni. Ez a pályázat Szécsényben a templombelső rekonstrukcióját, valamint könyvészeti és képzőművészeti alkotások restaurálását, Pozsonyban a templomtorony felújítását, Füleken pedig a templombelső renoválását teszi majd lehetővé.

Ezek a feladatok nagy energiaforrást igényelnek, de kísértést is jelentenek. Oda kell figyelnünk, hogy nem viszik-e el energiánkat a lelkiségtől, a lelkipásztori munkától, illetve az egyszerű emberrel való találkozástól.

– Az egyéb ferences kézben lévő épületek sorsa hogyan alakul?

– Az elmúlt évek során rendeztük a székesfehérvári, nagyatádi, kapuvári, nagykanizsai és egri épületeink ügyét, amelyeket általában a helyi plébániáknak vagy az önkormányzatnak adtunk 25-50 évre használatra, vagy egyes esetekben tulajdonjogunktól is megváltunk.

Jelenleg két olyan rossz állapotban lévő ingatlan van a tulajdonunkban, amelyek jövője még kérdéses. Az egyik a bajai épületünk sorsa, amellyel kapcsolatban valószínűleg az önkormányzattal fogunk együttműködni. Ebbe az ügybe szeretnénk a helyi plébánost is bevonni, aki egyébként is szívén viseli az épület sorsát.

A másik ilyen kérdéses ingatlanunk az úgynevezett Magyar Szentföld területe, amely Hűvösvölgyben található, és jelenleg kissé elhanyagolt állapotban van. Szeretnénk olyan megoldást találni ezzel az épülettel kapcsolatban, amely egyrészt megvalósítja az eredeti elképzelést (ferences kulturális és turisztikai hely), másrészt pedig támogatni tudja a szociális vállalásainkat. Felmerülhet, hogy itt valamilyen forrásteremtő tevékenységet indítsunk el, vagy valamelyik szociális ellátási helyünk egy része kerül ide, hiszen a második kerületben van olyan házunk, ahol egy épületbe van beszorulva három intézmény. Ha a bajai épület és a Magyar Szentföld jövőjét is megoldjuk, akkor minden ingatlanunk sorsa hosszú évtizedekre rendeződik.

– Milyen kilátások vannak a személyi utánpótlásra?

– Jelenleg egy jelöltünk van, aki a pasaréti rendházban él, egy novíciusunk pedig Szécsényben tölti újoncévét. Az érdeklődők száma magas, így reményeim szerint a jövő évi jelöltséget akár három-négy fővel is indíthatjuk majd.

A pasaréti rendházban élnek az egyszerű fogadalmas növendékeink (tíz fő), akik közül ketten gyakorlati évesek, vagyis megszakítva teológiai vagy egyéb tanulmányaikat, most a provincia belső életét ismerik meg jobban. Ennek keretén belül először Esztergomban töltöttek hosszabb időt, a második félévben pedig külföldön fognak tanulni, amit nagyon fontosnak tartok, nemcsak a nemzetközi kapcsolatok szempontjából, hanem mert ezáltal legalább egy nyugati idegen nyelvet is jól megismernek.

Tavaly egy testvérünk, Jeromos testvér tett örökfogadalmat, valamint Lehel testvért szenteltük pappá – mindkét esemény nagy öröm volt a provincia életében. Idén is van esély örökfogadalomra, és akár szentelésre is. 2017-ben nem hunyt el testvérünk, de más mozgások voltak, így az évet 109-en kezdtük és 108-an fejeztük be.

– Egyes testvérek az egész magyar egyház szempontjából is központi feladatokat látnak el...

– Két testvért említenék most: Várnai Jakab a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola (amely a szerzetesség közös képzőhelye) rektora, Kiss Didák testvér pedig a szerzetesi iroda (Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája) vezetője. Ez az intézmény fogja össze a teljes magyar szerzetességet az adminisztráció, a tájékoztatás, a programok és képzések szervezése szempontjából, valamint a püspöki karral és az állammal való kapcsolattartásban is fontos szerepe van.

– A ferences család nagyon tág fogalom: a világi renden túl sok szerzetesi közösség tartozik ide. Hogyan alakul az ő életük?

– A ferences családnak tizenhárom közössége van ma Magyarországon. Az első rendhez tartozó három férfi közösség a kisebb testvérek (akiket hagyományosan ferenceseknek nevezünk), minoriták és a kapucinusok. A második rend a klarisszák. A harmadik rendhez tartozik a Ferences Világi Rend, amely a maga mintegy 450 tagjával nagyon aktív közösség. Szintén a harmadik rendhez tartozik számos, elsősorban női közösség, akik különféle karizmákkal sokféle szolgálatot látnak el, mint például a betegápolás, szegénygondozás, lelkipásztori tevékenységek. Ebben az évben sajnos nem volt szervezett közös programunk, mint a korábbiakban, de 2018-ban egy nagy találkozót tartunk, amelyen a teljes ferences család részt vesz majd.

– Határokon átívelő kapcsolatok szempontjából milyen kitekintése van a magyar rendtartománynak? Mibe kapcsolódik be a nemzetközi ferences összefogások tekintetében?

– Nagyon jelentős az erdélyi kapcsolatunk, a nyelvi okok és a közös novíciusképzés miatt is (az ő növendékeik is Szécsényben tanulnak).

A már korábban említett szlovák kapcsolatnak azért örülünk nagyon, mert ez jó példa a két nemzet jó együttműködésére. A jelenlegi provinciális nagyon nyitott erre, valóban baráti viszony alakult ki közöttünk a közös munka jegyében. Ez személyesen is nagy öröm számomra.

A legfontosabb kapcsolódásaink azokkal a provinciákkal vannak, amelyekkel egy jogi egységbe, ún. konferenciába tartozunk: Ausztria, Németország, Hollandia, Franciaország, Erdély, Belgium és Svájc. E provinciák vezetői évente legalább kétszer találkoznak, illetve idén tartottunk egy nemzetközi konferenciát Mátraverebély-Szentkúton az ezekhez a provinciákhoz tartozó nevelők, tehát a rendi utánpótlásban illetékes rendtársak (jelöltmagiszterek, novíciusmagiszterek, egyszerű fogadalmasok magisztere, folyamatos továbbképzések vezetői, hivatásgondozók) számára. Ezek a provinciák még egy nagyon fontos pontban kapcsolódnak: ez a Ferences Missziós Központ (MZF), amelynek a központja Bonnban található, és amely a rend missziós, szociális és lelkipásztori vállalásainak legnagyobb anyagi támogatója, elsősorban Afrikában, Amerikában, Ázsiában és Kelet-Európában.

Az elmúlt években megélénkültek a szentföldi kapcsolataink is. Amellett, hogy Tóth Vencel atya évente többször szervez zarándoklatokat, az elmúlt évben Várnai Jakab atya volt ennek a területnek a vizitátora, és az ottani káptalan munkájának az elnöke. Ez a kapcsolat megmaradt, és Jakab atya azóta is szívén viseli a Szentföld ügyét: konferenciát szervezett róla a Sapientián, kötet jelent meg magyarul a szentföldi ferences kusztódia történetéről.

Idén egy ennél hivatalosabb kapcsolat is lesz a provincia és a szentföldi kusztódia között, amelynek érdekében egy kisebb delegációval a következő hetekben odautazunk majd.

Forrás: Szerdahelyi Csongor, Varga Mónika/Ferences Sajtóközpont

Fotó: Ferences Sajtóközpont

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Vezető híreink - olvasta már?
a-biblia-uzenete-da-capo-al-fine-ujra-az-elejetol
Da capo al fine – Újra az elejétől

Szentháromság vasárnapja – Gondolatok az evangéliumhoz (Mt 28,16–20)

16:00
ferenc-papa-exkluziv-interjuja-nyugati-keresztenyseg-is-megujulhat
Ferenc pápa exkluzív interjúja: A nyugati kereszténység is megújulhat!

Abból az alkalomból, hogy Szent XXIII. János pápa földi maradványait Rómából Bergamóba szállították, a Szentatya exkluzív interjút adott a „L’Eco di Bergamo” című napilapnak, amelyben több aktuális kérdést is érintett.

2018. május 25. péntek