107. születésnapját ünnepelte a világ legidősebb szalézi szerzetese

Giuseppe Berno 1911-ben született a venetói Riesében, Szent X. Piusz pápa szülőfalujában, keresztnevét is a pápa – Giuseppe Sarto – után kapta. „Bepinek hívják majd, mint a pápát, mert azt akarom, hogy a fiam olyan pap legyen, mint ő” – mondta édesanyja. Valóban, Giuseppe pap lett, szalézi szerzetes, és néhány napja ünnepelte 107. születésnapját. Ő a Szalézi Szent Ferenc Társasága legidősebb tagja.

Legnanóban kezdte el a felkészülést a szerzetesi életre, a noviciátust Trentóban végezte el. Első szerzetesi fogadalmát 1929. szeptember 1-jén tette le Estében. Ugyanebben az évben, mindössze tizennyolc évesen kérte, hogy misszionáriusként küldjék Venezuelába. Ez az ország lett a második hazája.

Örökfogadalmát 1932. szeptember 11-én tette le, 1937-ben diakónussá, majd 1938. október 30-án, Krisztus király ünnepén pappá szentelték. 1961-ben, ötvenéves korában meghívta az Amazonas és a Felső-Orinoco vidékének akkori apostoli vikáriusa, Segundo García püspök, hogy misszionáriusként dolgozzon a térségben. A meghívást azonnal és feltétel nélkül elfogadta.

Az első hét évet Puerto Ayacuchóban töltötte, majd két társával elindult Venezuela felderítetlen erdeibe, és húsz évig megszakítás nélkül szolgálta az ott élő közösségeket. Térképeket készített a Felső-Orinoco vidékéről, tanulmányozta az őslakosok nyelveit és kultúráját. 1987-ben, hetvenhat éves korában visszatért Puerto Ayacuchóba, 1990-től 2009-ig a főplébánián dolgozott, majd századik életévéhez közeledve Caracasba költözött.

Forrás és fotó: Szaléziak.hu

Magyar Kurír