A Fekete-tengertől a Fekete-erdőig – Jezsuiták és a menekültek a térség országaiban

2019. március 1., péntek | 17:33

„A Fekete-tengertől a Fekete-erdőig” címmel nemzetközi találkozót tartott február 27-én a Jezsuita Menekültszolgálat a térség menekültügyi tapasztalatairól és kilátásairól a budapesti Párbeszéd Házában. Az érdeklődők a szolgálat hazai, romániai és ausztriai munkájába nyerhettek bepillantást.

A Jezsuita Menekültszolgálat (JRS) 2018-ban 68,5 millió, a hazáját elhagyni kényszerült emberrel volt kapcsolatban világszerte – derült ki Kiss Ferenc jezsuita szerzetes beszámolójából. A szolgálatot Pedro Arrupe generális alapította 1980-ban, hogy az 1975-ös vietnámi háború menekültjeivel, az úgynevezett boat people-lel szervezett keretek között tudjanak foglalkozni. Magyarországon az elmúlt évek menekültválságához kapcsolódóan, 2015-ben kezdődött meg a szervezet működése.

A menekültszolgálat munkatársai hetente egyszer látogattak el a fóti gyermekvárosba, főként a kommunikációt elősegítő játékokat játszottak a kiskorúakkal, akik jellemzően mindössze két-három hetet tartózkodtak hazánkban. A gyermekek a nyelvi különbségek miatt még jó reggelt, jó éjszakát sem tudtak egymásnak kívánni, ezért duplán fontosnak tartották, hogy olyan élményük legyen, hogy itt végre nem kergetik őket, megnyugodhatnak egy kicsit. 2015 őszétől a bicskei menekülttáborban segítettek az integrációban.

A magyarországi Jezsuita Menekültszolgálat legfőbb célja a menekültek és a helyi közösségek közelítése egymáshoz, de nem kívánnak belefolyni az erős politikai diskurzusba. Különösen magukénak érzik azt a problémát, hogy mekkora kihívás bekerülnie egy menekült gyermeknek az iskolába és az intézménynek is befogadnia őt. Ezért is gyűjtik össze az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat, és hittanórákra, osztályfőnöki órákra elmenve örömmel tovább is adják ezeket. Emellett egyrészt a magyar nyelv és bizonyos szakmák oktatásában is segítik a menekülteket, másrészt szociális segítségnyújtást is biztosítanak: a lakhatás mellett adminisztratív jellegű támogatásra, tolmácsolásra kell gondolni. A Jezsuita Menekültszolgálat hazánkban azokat segíti, akik megkapták a hivatalos menekültstátuszt.

A JRS Romániában civil szervezetként van bejegyezve – mutatott rá a tevékenységük közti legfőbb különbségre Irene Teodor, a JRS Romania képviselője. Programjaikon keresztül több mint kétezer embernek segítettek tavaly. Romániai sajátosság, hogy a menekültstátusz mellett létezik egy tolerated (megtűrt) státusz is, amelybe azok kerülhetnek, akiknek nem fogadják el a menekültkérelmét, de mivel nem biztonságos a származási országuk, az országban maradhatnak. Irene Teodor szerint ez nem fenntartható megoldás, hiszen a havi felülvizsgálat ellenére vannak olyanok, akik már tíz éve vannak megtűrt státuszban.

A JRS Romania szorosan együttműködik a kormánnyal, jelen van a tranzitzónákban, jogi képviseletet nyújt, a menekültügyi eljárásban is segítik az érintetteket, jogi képviselőket képeznek, információs anyagokat készítenek, ügyvédekkel együttműködve stratégiát dolgoznak ki, összegyűjtik a vonatkozó joggyakorlatot, de segítenek a lakhatásban is. Önkéntes visszatelepülési programot is működtetnek azok számára, akiknek menekültkérelmét visszautasították, és saját elhatározásukból úgy döntenek, hogy visszatérnek szülőföldjükre – ebben tavaly 106-an vettek részt. A romániai Jezsuita Menekültszolgálat fontosnak tartja a lakosság szemléletmódjának formálását is, hiszen nagyon nagy az emberek ellenállása, a legtöbb romániai nem szeretné, ha egy menekült lakna a szomszédjában.

Markus Inama SJ, a bécsi jezsuiták elöljárója maga is migrációs hátterű: dédapja Észak-Olaszországból költözött Ausztriába, nem is nagyon beszélt németül. A szerzetes emlékeztetett rá, hogy Arturo Sosa generális nemrégiben jelentette be, hogy milyen négy irányelve lesz a rendnek az elkövetkezendő tíz évben, ebből a második éppen a menekülteket érinti: „A kitaszítottak társául szegődni. A kiengesztelődés és társadalmi igazságosság küldetésének jegyében a szegények, a kiszolgáltatottak, a kitaszítottak és mindazok mellé állni, akiket a társadalom értéktelennek tekint.” Vagyis az előttünk álló tíz esztendőben nagy szerep hárul világszerte a Jezsuita Menekültszolgálatra, amelynek küldetésnyilatkozatában is az szerepel, hogy kísérje, szolgálja és segítse a menekülteket és az erőszak áldozatait.

A 2015-ös menekültválságkor 25 menekültnek az elhelyezésében tudtak segíteni, de emellett Bécsben nyelvkurzust is indítottak. 2017 nyarán kezdte el a JRS-nél a szolgálatát Martin Rauch atya, akinek szívügye a szíriai Aleppo újjáépítése, és szolidaritását azzal is kifejezi, hogy menedékkérőkkel lakik együtt. Tavaly egy nemzetközi oktatási szervezetet alapítottak egy svájci program segítségével menekültek tanítására. Ezen túl együtt lakó közösségeknek, úgynevezett locugee-knek is új helyet hoztak létre. A locugee-kben helyiek (local) és menekültek (refugee) laknak egy fedél alatt, ami amellett, hogy egy társadalmi és kulturális csereprogramot is jelent, a keresztény–muszlim párbeszédet is elősegíti.

Markus Inama fontosnak tartotta bemutatni, hogy a menekültek befogadására a nyugat- és kelet-európai helyzet különbségei mennyire rányomják a bélyegüket. A szerzetes 2007-ben Bulgáriában szolgált, így tehát saját tapasztalatai alapján mondhatta el, hogy a kelet-európai országban megszokott, hogy két munkájuk is van az embereknek, hogy meg tudjanak élni. Ilyen körülmények között nyilván nem lehet tőlük az önkéntességet elvárni, szemben az osztrákokkal, akik meg tudnak élni a munkájukból. Ráadásul a volt kommunista országokban az előző rendszer öröksége számos olyan problémákat is felvet, amire rengeteg energia megy el társadalmi szinten. Markus atya arra is felhívta a figyelmet, hogy Európa két részre tagolható abból a szempontból, hogy egy adott ország megtapasztalta-e egy politikai rendszer összeomlását. A kelet-európai társadalmak ebből következően sokkal óvatosabbak mindenféle társadalmi változással szemben.

A három ország menekültszolgálatának bemutatkozását beszélgetés követte.

Fotó: Merényi Zita

Agonás Szonja/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Vezető híreink – olvasta már?
320-eve-tortent-az-elso-sumegi-csoda
320 éve történt az első sümegi csoda

A Sümegi Csodatévő Szűzanya emlékévéhez kapcsolódva március 15-én Márfi Gyula érsek mutatott be szentmisét a Sarlós Boldogasszony ferences kegytemplomban Reisz Pál ferences házfőnökkel, Nagy József kanonokkal, sümegi főesperes plébánossal, valamint környékbeli papokkal együtt.

12:04
csak-azok-kepesek-vedelmezni-akik-szeretettel-szolgalnak-ferenc-papaert-adtak-halat-budapesten
Csak azok képesek védelmezni, akik szeretettel szolgálnak! – Ferenc pápáért adtak hálát Budapesten

Ferenc pápa megválasztásának hatodik évfordulója alkalmából Michael August Blume érsek, apostoli nuncius ünnepi hálaadó szentmisét mutatott be magyar nyelven, Szent József főünnepén, március 19-én a budapesti Szent István-bazilikában.

2019. március 19., kedd